A NEO blokklánc. Miben hasonlít az Ethereumhoz?

Mi a Neo blokklánc?

A Neo korábban Antshares néven volt ismert, és gyakran „Kínai Ethereumként” emlegetik. Bár hasonló az Ethereumhoz, érdekes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben az útmutatóban mélyebben elmerülünk a NEO-ban.

A Neo blokklánc története

Weboldaluk szerint a Neo egy „nonprofit közösségbeli blokklánc-projekt, amely blokklánc technológiát és digitális személyazonosságot használ az eszközök digitalizálására, a digitális eszközök kezelésének okos szerződésekkel történő automatizálására és az okos gazdaság megvalósítására”

A Neo fő célja az „okos gazdaság” elosztott hálózata

Mint azt mi is állítjuk:

Digitális eszközök + Digitális személyazonosság + Okos szerződés = Okos gazdaság.

A Neót ugyanaz a duó indította, aki alapította a sanghaji székhelyű „OnChain” blokklánc K + F vállalatot – Da Hongfei vezérigazgató és CTO Erik Zhang. A Neo kutatása 2014 körül kezdődött. 2016-ban az Onchain a kínai Top 50 Fintech Cégek listájába került. A Neo csapatát az OnChain vezérigazgatója, Da Hongfei vezeti.

A Neo Proect két közösségi értékesítés során jutott tőkéhez. Az első közösségi értékesítésre 2015. októberében került sor, 10 napon át tartott, amelynek során 17,5 millió NEO tokent adtak el 550.000 dollárért. A második értékesítés során a fennmaradó 22,5 millió NEO tokent 4,5 millió dollárért adták el.

Neo és okos gazdaság

Ahogy a Neo webhely állítja, az okos gazdaságot alkotó három elem a következő:

Digitális eszközök.

Digitális személyazonosság.

Okos szerződés.

Digitális eszközök

A digitális eszköz lehet bármi, ami létezik bináris formátumban és a használati joggal rendelkezik. Fontos, hogy egy digitális entitás megkapja ezt a „használati jogot” ahhoz, hogy digitális eszköznek minősüljön. Noha digitális eszközök centralizált környezetben létezhetnek, ez rendkívül kockázatos lehet.

A blokklánc megjelenésével sokkal biztonságosabbá vált a digitális eszközök birtoklása. A blokklánc technológia ezen eszközök digitalizálását decentralizáltan, biztonságosan, megbízhatóan és harmadik féltől mentesen teszi lehetővé.

A digitális eszközöknek két formája létezik:

Globális eszközök.

Szerződéses eszközök.

A globális eszközöket felismeri a teljes rendszer és az okos szerződések, valamint az ügyfelek is azonosíthatók.

A szerződéses eszközök olyan eszközök, amelyeket csak külön szerződésekben használhatnak, és amelyek már nem használhatók fel más szerződésekben. Például a GNT, vagyis a golem token felhasználható Golemben, de Bancorban már nem használható.

Neo blokklánc és digitális identitás

A Wikipedia így határozza meg a digitális személyazonosságot:

A digitális személyazonosság egy entitásról szóló információ, amelyet a számítógépes rendszerek használnak külső ügynök képviselésére. Az ügynök lehet személy, szervezet, alkalmazás vagy eszköz. Az ISO / IEC 24760-1 a személyazonosságot „entitáshoz kapcsolódó attribútumkészletként” határozza meg.

Annak érdekében, hogy az eszközök digitalizálása működjön, kulcsfontosságú, hogy megbízható digitális személyazonossága legyen. A NEO platformok az X.509 digitális személyazonossági szabványt, a legszélesebb körben elfogadott digitális tanúsítványkibocsátási modellt használják, amely a nyilvános kulcsú infrastruktúrán alapul. A fent említett X.509 szabvány mellett a Web of Trust point-to-point tanúsítványkibocsátási mód is támogatott.

A személyi igazolást a NEO-ban a következők végzik:

Az arcvonások alapján

Ujjlenyomatokkal

Hang alapján

SMS-ben.

Egyéb több faktoros módszerekkel

Okos szerződés

Az okos szerződések automatikus szerződések. Önállóan végrehajtják a kódjukra írt speciális utasításokat, amelyek bizonyos feltételek teljesítésekor végrehajtódnak.

Szóval milyen tulajdonságokat kívánunk okos szerződéseinkbe?

A blokkláncon futó dolgoknak megváltozhatatlanoknak kell lenniük, és képesnek kell lenniük arra, hogy több csomóponton keresztül futhassanak anélkül, hogy veszélyeztetnék annak integritását. Ennek eredményeként az okos szerződések működése három tényezőnek kell megfeleljen:

Meghatározhatóság

Befejezhetőség

Izoláltság

1. jellemző: Meghatározhatóság

A program determinisztikus, ha ugyanazt a kimenetet adja egy adott bemenethez minden egyes alkalommal. Például. Ha 3 + 1 = 4, akkor a 3 + 1 MINDIG 4 lesz (ugyanazt az alapot feltételezve). Tehát, amikor egy program ugyanazt a kimenetet adja ugyanazon bemeneti készletnek különböző számítógépeken, a programot determinisztikusnak nevezik. Számos olyan pillanat van, amikor egy program nem determinisztikusan cselekedhet. Például, a nem determinisztikus rendszerfunkciók hívásakor, amikor egy programozó nem determinisztikus funkciót hív meg a programjában, vagy a nem determinisztikus adatforrások esetében, például ha egy program adatot szerez a lefutási idő alatt, és az adatforrás nem determinisztikus, akkor a program nem determinisztikus lesz. Tegyük fel, hogy van egy program, amely megadja a top 10 Google-keresését egy másik lekérdezés részeként. A lista folyamatosan változhat. Dinamikus hívások: Amikor egy program a második programot hívja, dinamikus hívásnak hívják. Mivel a hívási célt csak a végrehajtás során határozza meg, ez nem determinisztikus jellegű.

2. Jellemző: Befejezhetőség

A matematikai logikában van egy hiba, amelyet „leállítási problémának” nevezünk. Alapvetően azt jelenti, hogy nem lehet tudni, hogy egy adott program végre tudja-e hajtani a funkcióját egy adott időn belül. 1936-ban Alan Turing, Cantor Diagonális Promlánájának felhasználásával arra a következtetésre jutott, hogy nincs mód arra, hogy megtudjuk, hogy egy program végrehajtható-e egy adott időn belül. Ez nyilvánvalóan az okos szerződések problémája, mivel a szerződéseknek meghatározásuk szerint meghatározott időn belül képesnek kell lenniük a végrehajtásra. Van néhány intézkedés annak biztosítása érdekében, hogy legyen mód arra, hogy a szerződést „véglegesítsék”, és ne lépjenek be olyan végtelen ciklusba, amely elnyeli a hozzákapcsolt összegeket.

Turing hiányosság: A Turing hiányos blokklánc korlátozott funkcionalitással rendelkezik, nem képes ugrásokra és ciklusokra, így a végtelen ciklusok is elkerülhetőek.
Lépés- és díjszámláló: A program egyszerűen nyomon tudja követni a megtett „lépéseket”, azaz a végrehajtott utasítások számát, majd egy adott lépésszám végrehajtása után megszakíthatja azt.
Egy másik módszer a díjszámláló. Itt a szerződéseket előre fizetett díjjal hajtják végre. Minden utasítás végrehajtása külön díjat igényel. Ha a kiadott díj meghaladja az előre fizetett díjat, akkor a szerződés felbontásra kerül. Időzítő: Itt egy előre meghatározott időzítőt tartanak. Ha a szerződés teljesítése meghaladja a határidőt, akkor azt kívülről megszakítják.

3. Jellemző: Izoláltság

A blokkláncban bárki feltölthet okos szerződést. Emiatt a szerződések tudatosan és tudattalanul tartalmazhatnak vírusokat, illetve hibákat. Ha a szerződést nem különítik el, ez akadályozhatja az egész rendszert. Ezért elengedhetetlen, hogy a szerződéseket elszigetelten tartsák, hogy megmentsék az egész ökoszisztémát a negatív hatásoktól. Most, hogy megismerted ezeket a funkciókat, fontos tudni, hogy miként hajtják végre azokat. Az okos szerződéseket általában a két rendszer valamelyikével hajtják végre:

Virtuális gépek: Az Ethereum és Neo használják ezt a rendszert.

Docker: A Fabric használja ezt.

A virtuális gépek jobb determinisztikus, befejezhető és izolált környezetet biztosítanak az okos szerződésekhez. Mostmár tudjuk, mik az okos szerződések, és azt a tényt is, hogy a virtuális gépek jobb platformok az okos szerződésekhez.

Az olyan virtuális gépekben (VM), mint az Ethereum, egy teljesen új nyelvet (solidity) kell használni az okos szerződések létrehozásához.

A Neo fejlesztők arra törekedtek, hogy hozzanak létre egy olyan virtuális gépet, amely a virtuális gép összes előnyeit tudja biztosítani és egyben a docker kód-rugalmasságát is biztosítja.

Hasonlóságok az Ethereummal

Elkerülhetetlen, hogy ebben a cikkben gyakran hasonlítsuk össze a Neot az Ethereummal. Tehát mielőtt tovább folytatnánk, nézzünk meg néhány hasonlóságot a kettő között.

Mindkettő platformot kínál a fejlesztők számára a DAPP-ok és különféle ICO-k létrehozásához egy blokkláncon.

A blokkláncban minden a kripto váltáson keresztül történik. Az Ethereum esetében az Ether váltásán és a Neo esetében GAS váltásán keresztül.

Mindkettő Turing teljes. Az a gép, amely bármit kiszámíthat, ha rendelkezésére áll korlátlan memória, „Turing teljes” néven ismert. Tehát alapvetően a gép, amely mind az EVM, mind a NeoVM projektet hajtja, bármilyen problémát megoldhat, ha elegendő memória áll a rendelkezésére.

Tehát, bár kétségkívül vannak hasonlóságok a kettő között, a Neo-t nagyon érdekessé teszik azok a funkciók, amelyek miatt különbözik az Ethereumtól.

A két token: NEO vs GAS

A Neo-ökoszisztéma két tokennel rendelkezik:

NEO – korábban Antshares (ANS) néven ismert.

GAS – korábban Antcoins (ANC) néven ismert.

NEO

A NEO a birtokosa számára jogokat biztosít a hálózat kezelésére és döntéseinek meghozatalára. Ezek a jogok magukban foglalják a könyvelést, a NEO hálózati paraméterek változásait stb.

A NEO token nem osztható tizedesekre, szóval a lehető legkevesebb egység 1 .

A 100 millió NEO token két részre oszlik. Az első 50 millió tokent kiosztották az ICO során.

A második 50 millió el volt zárva egy évre (2017. október 16-ig), kizárólag a NEO projektek hosszú távú növekedésére és támogatására, valamint a NEO ökoszisztéma hosszú távú fejlesztésére, működtetésére és karbantartására fordítják. Az 50 millió token céljai a következők:

10 millió tokent fognak felhasználni a NEO fejlesztőinek és a NEO Tanács tagjainak motiválására.

10 millió tokent használnak a NEO ökoszisztéma fejlesztőinek motiválására.

15 millió tokent használnak más olyan blokklánc-projektekbe történő befektetéshez, amelyek a NEO Tanács tulajdonában vannak, és amelyeket csak a NEO projektekhez használnak fel.

15 millió tokent megtartanak tartalékként.

A NEO éves felhasználása elvben nem haladhatja meg a 15 millió tokent

Ha a NEO az a token, amely szavazati és döntési jogokat biztosít neked a közösségben, akkor a GAS az, ami az okos szerződéseket és a dolgok végrehajtását üzemelteti. Ez, ahogy a neve is mutatja, a hálózat üzemanyaga. A GAS az, amit az ökoszisztémában valutaként váltunk át, és ez fogja ösztönözni a benne zajló különféle projekteket.

Ugyanúgy, mint a NEO, teljes limitje ennek is 100 millió token, azonban a NEO-val ellentétben elosztható. A GAS minimális egysége 0,00000001.

Van még egy jelentős különbség a kettő között

A 100 millió NEO-t már előállították a NEO hálózat genezis-blokkjában, azaz a blokklánc első blokkjában. A 100 millió GAS még nem jött létre. Körülbelül 22 év múlva, a 100 millió NEO-nak megfelelően, algoritmus segítségével, a NEO-t birtokló címre állítják majd ezt az összeget elő. Ha a NEO-t új címre továbbítják, a létrehozott GAS-t jóváírják az új címre.

Évente 2 millió blokk jön létre, körülbelül 15-20 másodperc leállási idővel az egymást követő blokkok között. A kezdeti GAS generálás 8 GAS/blokk lesz, és ez évente 1 GAS-al vagy 2 GAM/1 GAS-al csökken, amíg blokkonként csak 1 GAS készül. A 44 millió blokknál a teljes előállított GAS eléri a 100 milliót, utána pedig a GAS már nem jön létre.

Az algoritmus szerint:

A GAS 16% -át az első évben hozzák létre.

52% -ot hoznak létre az első négy évben.

Az első 12 évben 80% GAS keletkezik.

A GAS létrehozás az adott címeken lévő NEO mennyiségével arányosan történik. A NEO-tulajdonosok bármikor igénybe vehetik ezeket a GAS-tokeneket.

Ha nagy mennyiségű spam-tranzakció jön létre, a NeoID-val rendelkező felhasználók a tranzakcióik és az okos szerződéseik prioritást élveznek a többiekkel szemben. Ha azonban nincs NeoID-d, akkor prioritásként tudod kezelni a tranzakciókat, ha további GAS-t fizetsz.

NEO statisztika

1. napi ár (USD-ben)

A NEO/USD ára 10,01 USD volt május 4-én, mielőtt a medve piac 8,96 USD-ra csökkentette az árat.

2. Teljes bányászati jutalom (USD)

A bányászdíjak május 9-én meghaladták a 300.000 dollárt. Adatkészletünkben a teljes bányászdíj soha nem ért 250.000 dollár alá.

3. Összes küldött érme

Adatkészletünkben a legtöbb érmét május 8-án küldték el, 17.147-et. Naponta átlagosan 16. 051 érmét küldenek.

Ontology statisztikák

Az Ontology kétségtelenül a legnépszerűbb DApp, amelyet a Neo blokkláncon hoztak létre. Az Ontology az ONT és az ONG (ontology gas) tokeneket használja.

Összes küldött ONT

Május 4-én küldték a legtöbb ONT-tokent, 4.526.244-et pontosan. Átlagosan napi 2.399.017 ONT-tokent küldenek.

Összes küldött ONG token

Az összes elküldött ONG token száma meghaladta a 400.000-et május 5-én és 6-án. Adatkészletünkben átlagosan napi 290.368,18 ONG tokent küldenek.

Új címek

A hozzáadott címek május 7-én és 9-én tovább növekedtek. Május 9-én a hozzáadott címek száma 11.045-re növekedett. Adataink alapján átlagosan napi 3.963 új cím került hozzáadásra.

dBFT konszenzus mechanizmus

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az elosztott rendszerek szembesülnek, az a konszenzus kialakulása. Ezt a problémát általában „a bizánci tábornok problémájának” hívják.

Mi tehát a bizánci tábornok problémája?

Képzeld el, hogy van egy csoport bizánci tábornok, akik meg akarnak támadni egy várost. Két nagyon különálló problémával szembesülnek:

A tábornokok és a seregeik nagyon távol vannak egymástól, lehetetlen a központosított hatalom használata, így a koordinált támadást nagyon nehézzé teszi.

A város hatalmas hadsereggel rendelkezik, és csak akkor nyerhetnek, ha mind egyszerre támadnak.

A sikeres koordináció érdekében a kastély bal oldalán lévő hadsereg küld egy hírnököt a kastély jobb oldalán lévő hadsereghez, ezzel az üzenettel: “SZERDÁN TÁMADUNK”.

Tegyük fel, hogy a jobb oldali hadsereg nem készül fel a támadásra, és azt mondja: „NEM! PÉNTEKEN TÁMADUNK”, és visszaüldi a hírvivőt a városon keresztül a bal oldali seregbe. Itt találjuk szembe magunkat a problémával.

Számos dolog sülhet el rosszul ebben a történetben. A hírvivőt elfoghatják, veszélyeztethetik, megölhetik és helyette egy másik hírnökkel helyettesíthetik a városból. Ez azt eredményezné, hogy a hadseregek meghamisítják az információkat, ami koordinálatlan támadást és vereséget eredményezhet.

Ez egyértelműen hasonlóságokat mutat a blokklánc technológiával.

A bizánci tábornokok és a blokklánc technológia

A lánc hatalmas hálózat, de hogyan bízhatsz benne? Ha 4 Ethert küldenél valakinek a pénztárcádból, akkor tudhatod-e biztosra, hogy a hálózatban valaki nem fogja átjavítani, és 4 Etherről 40 Etherre változtatni?

Satoshi Nakamoto, a Bitcoin alkotója képes volt megkerülni a bizánci tábornok problémáját, feltalálva a Proof of Work protokollt. Ez a következőképpen működik. Tegyük fel, hogy a bal oldalon lévő hadsereg a „HÉTFŐN TÁMADUNK” üzenetet akarja elküldeni a jobb oldalon lévő hadseregnek, ezért bizonyos lépéseket kell követniük.

Először is, egy titkos kódot fognak csatolni az eredeti szöveghez. A titkos kód bármilyen véletlenszerű hexadecimális érték lehet.

Ezután hashelik a szöveget ezzel a titkos kóddal, és megnézik az eredményt. Tegyük fel, hogy hipotetikusan a hadseregek úgy döntöttek, hogy csak olyan üzeneteket osztanak meg, amelyek hashelés esetén 5 nullával kezdődnek.

Ha a hash feltételek teljesülnek, akkor az üzenetküldőt az üzenet hashével küldik el. Ha nem, akkor véletlenszerűen változtatják meg a titkos kód értékét, amíg meg nem kapják a kívánt eredményt. Ez a művelet rendkívül unalmas és időigényes, és sok számítási energiát igényel.

További lépések

Ha a hírnököt el is kapják a városban, és az üzeneted módosítják, a hash funkció tulajdonságainak megfelelően maga a hash drasztikusan megváltozik. Ha a jobb oldalon lévő tábornokok látják, hogy a hashelt üzenet nem a szükséges 0-val kezdődik, akkor egyszerűen lemondhatják a támadást.

Ez a Proof of Work protokoll, amelyet a Bitcoin és az Ethereum használ.

A Proof of Work-kel kapcsolatos probléma rendkívül pazarló és energia fogyasztás szempontjából sem megfelelő.

Természetesen több konszenzus mechanizmus is létezik. Az Ethereum pl. hamarosan a Casper megvalósításával tervezi a Proof of Stake-re való átváltást.

A Neo azonban úgy döntött, hogy egy érdekes fajta konszenzus mechanizmus-rendszert használ, amely, véleményük szerint segít nekik a jobb skálázhatóság elérésében. Ezt delegált bizánci hibatűrésnek vagy dBFT-nek hívják. Lássuk, hogyan működik.

Mi az a dBFT?

Képzeld el, hogy van egy ország, melyben sok polgár él. Ezen állampolgárok mindegyike képviselőt választ, aki képviseli őket. Ezeknek a képviselőknek az a feladata, hogy olyan törvényeket fogadjanak el, amelyek elégedetté teszik a polgárokat, ha nem teljesítik jól a munkájukat, akkor a polgárok a következő alkalommal egyszerűen csak egy másik képviselőre szavaznak.

Szóval hogyan fogadják el a képviselők törvényeket?

Az egyik képviselőt véletlenszerűen szóvivőnek választják.

Az elnök ezután megvizsgálja a polgárok összes igényét és létrehoz egy törvényt. Ezután kiszámítják e törvények „boldogságtényezőjét”, hogy megtudják, vajon a szám elegendő-e a polgárok igényeinek kielégítéséhez. Ezután átadják ezt a képviselőknek.

A képviselők ezután külön-külön ellenőrzik a szóvivő számításait. Ha a szóvivők száma megegyezik a képviselők számával, akkor jóváhagyást adnak, ha nem, akkor elutasítják azt.

A képviselők 66% -ának jóváhagyást kell adnia a törvény elfogadásához. Ha a többség nem tud dönteni, akkor új vezetőt választanak, és a folyamat újraindul.

Tehát, nézzük meg, hogy ez hogyan működik a blokkláncban

Az állampolgárok azok, akiknek NEO tokenjeik vannak, más néven csomópontok.

A képviselők pedig a könyvelési csomópontok. Ahhoz, hogy könyvelési csomópont lehess, bizonyos szintű képesítéssel kell rendelkezned: speciális felszereléssel, jó internet-kapcsolattal és egy bizonyos mennyiségű GAS-al.

A „polgárok igényei” alapvetően a token tulajdonosok által végrehajtott különféle tranzakciók. A „törvény” az az aktuális blokk, amelyet hozzá kell adni a blokklánchoz. A „boldogság tényező” a jelenlegi blokk hash-e.

Kétféle esetben történhet meg, hogy az egyik résztvevő rosszindulatú módon jár el. Nézzük meg melyek lehetnek ezek:

1. eset: A szóvivő rosszindulatú

Ebben az esetben a szóvivő rosszindulatú B üzenetet küldött két képviselőnek, illetve helyes üzenetet küldött az egyiknek. Ez a forgatókönyv a többségi szabály miatt könnyen enyhíthető. A két küldött látni fogja, hogy hashjeik nem egyeznek meg a szóvivőjével, míg egy küldött látni fogja, hogy a hash tökéletesen megfelel. 3-ból 2 azonban elutasítja a javaslatot, és a konszenzusra nem kerül sor. A szóvivőt ezért a továbbiakban eltávolítják.

2. eset: Az egyik küldöttség rosszindulatú

A szóvivő ebben az esetben a megfelelő üzenetet küldi minden képviselőnek, azonban az egyik képviselő úgy dönt, hogy rosszindulatúan cselekszik, és kijelenti, hogy a száma nem egyezik a szóvivőjével.

Mivel a három képviselő közül kettő nem rosszindulatú, jóváhagyják a törvényt, amelyet azután elfogadnak, mivel a 66% -os konszenzust sikerült elérni. Tehát, amint látható, a dBFT a konszenzus mechanizmusának nagyon érdekes formáját mutatja be.

NeoContract: Az okos szerződés 2.0

Mint már említettük, a Neo célja az volt, hogy a virtuális gép összes előnyét a nyelvek kódolásának rugalmassága mellett kiaknázza. Lássuk, hogyan sikerült ezt elérni.

A Neo okos szerződéses rendszere három részből áll:

NeoVM.

InteropService

DevPack

NeoVm

Ez a Neo virtuális gép képi ábrázolása:

Mint azt a Neo Whitepaper állítja, a NeoVM vagy a Neo virtuális gép egy könnyű, általános célú virtuális gép, amelynek architektúrája szorosan hasonlít a JVM-hez és a .NET Runtime-hoz. Hasonló egy virtuális CPU-hoz, amely sorban elolvassa és végrehajtja a szerződésben szereplő utasításokat, végrehajtja a folyamatvezérlést, az utasításműveleteket, a logikai műveleteket a többi funkció alapján. Ez sokoldalú, jó indulási sebességgel, amely kiváló környezetet teremt az okos szerződések futtatásához.

InteropService

Az InteropService növeli az okos szerződések hasznosságát. Ez lehetővé teszi a szerződések számára a NeoVM-en kívüli adatok elérését anélkül, hogy veszélybe sodorná a rendszer általános stabilitását és hatékonyságát.

Jelenleg az interoperábilis szolgáltatási réteg biztosít néhány API-t az okos szerződés láncának eléréséhez. A hozzáférhető adatok a következők:

Blokk információ

Tranzakciós információk

A szerződésről szóló információk.

Eszközinformáció

Emellett tárhelyet biztosít az okos szerződések számára.

DevPack

A DevPack magában foglalja a magas szintű nyelvi fordítót és az IDE beépülő modult. Mivel a NeoVM architektúra nagyon hasonlít a JVM-hez és a NET Runtime-hoz, lehetővé teszi a szerződések más nyelveken történő kódolását. Ahogy el tudod képzelni, ez jelentősen lerövidítette a fejlesztők számára az okos szerződések létrehozásának elsajátításához szükséges időt.

A Neo Blockchain jövőbeli jellemzői

NeoX: Lehetővé teszi a láncok közötti interoperabilitást.

NeoFS: Ez egy fájl tárolási protokoll, amely elosztott hash tábla technológiát használ. A fájlt indexeli a tartalom hash-e alapján, nem pedig a fájl elérési útjának felhasználásával. A nagy fájlokat rögzített méretű adattömbökre osztják, és különféle csomópontokban terjesztik és tárolják.

NeoQS: A NeoQS (Quantum Safe) egy háló alapú kripto mechanizmus. A kvantumszámítás valódi fenyegetést jelent az RSA-n és az ECC-n alapuló kripto rendszerek számára. Ez azt jelenti, hogy az Ethereum és a Bitcoin, amelyek mindketten az ECC-t használják, potenciálisan veszélyben vannak és hackelésnek vannak kitéve a kvantumszámítás miatt. A Neo ezt a kérdést a NeoQS segítségével kívánja megoldani.

Mi történhet a jövőben?

Mivel a fejlesztőknek nem kell új nyelvet tanulniuk az okos szerződések létrehozásához, ez határozottan vonzónak tűnhet. Az, hogy hogyan alakul a jövő, még meglátjuk.

Nem vagyunk biztosak benne, hogy a NEO „megöli” az Ethereumot vagy sem, de azt tudjuk, hogy lenyűgöző platformot kínál a fejlesztők számára az egyre bővülő kriptoszférához.

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

Kezdőknek	Közösség	Egyéb
Bitcoin Útmutató	Likeolj minket Facebookon!	Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató	Csatlakozz Discord-on!	Videók
Kripto Szótár	Kövess minket Youtuben is!	Altcoinok