A techcégek alig akarnak tőzsdére menni Európában, az USA vagy Kína esetében pedig tolonganak

A techcégek alig akarnak tőzsdére menni Európában, az USA vagy Kína esetében pedig tolonganak

Az USA és Kína jó évet mondhat a magáénak a részvénypiacok szempontjából. Olyan cégek bocsátottak ki papírt, mint a Palantir, vagy az Ant Group. Európában viszont nem ez a helyzet. Az előző években történt egy Spotify Technology kibocsátás, és a fizetési szolgáltatások szektorában aktív Adyen is tőzsdére ment, de ezzel meg is állt a folyamat, idén már egy jelentős cég sem ment tőzsdére.

Az idei évben jelentősen alacsonyabb az érdeklődés

2020-ban a kockázati tőke által támogatott tőzsdei kibocsátások a szerény 26-ot érték el Európában. Az USA 70, Kína pedig 92 listázással büszkélkedhet, legalábbis a PitchBook elemzőcég adatai szerint. Ha pedig a létszám helyett a kibocsátási értéket nézzük, akkor Európa 6,7 milliárd, Kína 72,8 milliárd, az USA pedig 118,19 milliárd dollárt forgatott meg így.

Mindenesetre a múlt hónapban a The Hut Group nevű angliai e-kereskedelmi hálózat is nekiállt a folyamatnak, 1,2 milliárd dollárnyi tőkét összeszedve. A mögötte álló Balderton Capital szerint azonban ez így még kevés.

Suranga Chandratillake a cégtől így kommentálta ezt a CNBC-nek adott interjújában:

„Kétségtelen, hogy tőzsdei kibocsátások terén az európai tech-cégek le vannak maradva az amerikai és a kínai versenytársaktól. Odaát nem lassítanak, idén is láttunk pár ígéreteset. Szerintem még több jön majd. Egyedül az a frusztráló, hogy az Államokat választják a kibocsátáshoz, nem minket.”

Miért mellőzik az öreg kontinenst?

Több tényező is közrejátszik ebben. Az elmúlt évtizedben például a startupok több, mint a harmada innen indult, de az igazán nagy játékosok, az 1 milliárd feletti kapitalizációjú cégek, amelyeket a köznyelv unikornisnak nevez, csupán 14%-ban.

A finanszírozási, akvizíciós folyamatban Európában sokszor már „csak” 8-13% jut a negyedik vagy az ötödik befektetési körre. Így az itteni startupok sokkal kockázatkerülőbbek, mint az USA-beliek, akik sokkal nagyobb összegeket tudnak bevonzani a későbbi növekedési fázisokban is.

Európában sincs minden veszve

Jelenleg is sok vállalat van menet közben az úton, amely a nyilvános kibocsátáshoz vezet. A két nagyobb, ismertebb a Darktrace, egy kiberbiztonsági vállalat, és a TransferWise fizetési szolgáltató.

Sebastian Siemiatkowsky, a Klarna ügyvezetője elmondta, neki szimpatikus lenne a Spotify határozottan új vonalas megközelítése is, de az ő cégük inkább vár még a listázással, míg az értékelésük eléri a 10,6 milliárdot.

2020-ban a kifejezetten felvásárlási célból nyilvánossá váló cégek esetében is Európa teljesít gyengébben. Ezek segítségével szokás befektetői pénzekért kalapozni az Államokban, de a kínai tőzsdéken is létezik ez a Nasdaq-stílusú rendszer a tech listázások kapcsán.

A Nasdaq európai listázási vezetője, Adam Kostyál szerint az EU legtöbbször nem is akarja lemásolni ezeket a módszereket, hanem átalakítja a saját elképzelései szerint.

Chandratillake szerint, ha a régiónak több listázást sikerülne lebonyolítani, az több befektető figyelmét ragadná meg, és miután az iparági elemzők is felfigyelnek az európai tech-cégek papírjaira, az még több listázást indukálna, beindítva ezzel egy pozitív kört. Európában a sok milliárd dolláros forgalomhoz mindenképpen részvénytársasággá kell válni, és több befektetési körön végigmenni.

Jan Hammer az Index Ventures-től egyike az optimistább tech-befektetőknek, és a térség helyzetéről beszélve elmondta, fejlődést vár, és az idei nagy durranásnak a Dániában végrehajtott Unity játékfejlesztői cég kibocsátását tartja.

Ezeket olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

 KezdőknekKözösség Egyéb
 Bitcoin Útmutató Likeolj minket Facebookon! Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató Csatlakozz Discord-on! Videók
 Kripto Szótár Kövess minket Youtuben is! Altcoinok

 

Még több cikk