A JPMorgan veteránja elmondja, hogyan fogja legyűrni a kriptó a kereskedelmi bankokat

A bitcoin és a kriptopénzek hívei nem igazán szeretik ezt hallani, a befektetők többségének a szemében akkor lesz legitim a kriptoipar, mikor a hagyományos pénzszektor rendszerét és szerepét is átveszi.

A CoinShares elnöke, Daniel Masters az elsők között volt, akik felismerték az új idők közeledtét, és szerencsés módon jókor álltak be a bitcoin mögé. A hosszú árutőzsdei kereskedői karrierje, amelyet a JP Morgan berkein belül töltött, kiválóan felkészítették arra, hogy most ennek az új, feltörekvő iparágnak a nagyköveteként szóljon mind a kisbefektetőkhöz, mind az intézményekhez.

Felépítette a saját kriptós befektetési vállalkozását, és rálátott a szektorra, mind a jelent, mind a jövőt tekintve. A fejlesztéseket is, amelyek sorban követik egymást, és az elkerülhetetlen összetűzést a kriptó-roham, és a tradicionális pénzügy lövészárkai között.

A Forbes le tudott ülni vele egy hosszabb beszélgetésre, mi most ennek a fordítását közöljük.

Forbes: Kezdjük a megszokott kérdéssel a beszélgetést! Mikor és hogyan találkoztál először a bitcoinnal? Mi volt az első gondolatod?

Daniel Masters: Közvetlenül előtte fejeztem be az árucikkek terén kiépített, különösen sikeresnek mondható karrieremet. A Shell Oil-nál kezdtem, majd a Salomon Brothers következett, és innen kerültem a JP Morgan-hez. ’99-ben léptem ki onnan, hogy a saját befektetési alapjaimat menedzseljem. A fő irány az volt, hogy a kínai fejlődés hatalmas mennyiségű nyersanyagot, árucikket fog felszívni, és mi le akartunk csapni a lehetőségekre. Az olaj 10 dollárért ment hordónként, egy font réz 2 dollár, egy uncia arany pedig 1300 dollár volt, mindegyik már több éve tartó emelkedést tudott maga mögött, és mi pont ebben az „árucikk-szuperciklusba” szálltunk be.

2012-re aztán lecsengett a dolog, én meg ott találtam magam tanakodva, hogy hogyan tovább. Egyértelmű volt, hogy az olaj nem fog újabb 1000% növekedéssel 1000 dollárig menni, a volatilitás kezdett lecsökkenni, és a frissen elkezdett mennyiségi lazítás védőhálót húzott a kockázatosabb eszközosztályok alá.

Aztán egy nap az asztalomnál ülve láttam a bitcoin grafikonját a CNBC műsorában. Közelebbről is megnéztem, mint ahogy egy doktor nézi meg az MRI felvételeket, és láttam rajta, hogy ez egy rendkívül energetikus grafikon. Egy cent töredékéről ment fel akkor nagyjából 15 dollárig. Mint árucikk-kereskedő, szinte azonnal meghallottam a képzeletbeli figyelmeztető jelzéseket, és elkezdett pörögni a szemem előtt a dollárjel.

Azonnal elkezdtem foglalkozni a dologgal, és egy kínai mezőgazdasági bankon keresztülvezetve a pénzt, 10.000 dollárért vásároltam coinokat a MtGox tőzsdén. Két napra bezárkóztam egy szobába, hogy megértsem, hogyan jönnek létre a blokkok a blokkláncon. Rájöttem, hogy a Bitcoin a végletekig leegyszerűsítve ugyanúgy működik, mint maga az internet, csak éppen a másolási funkció nélkül. Ez pedig egy rendkívül fontos különbség.

Forbes: Hogyan szálltál be a piaca, mint vállalkozó?

Masters: Nem értek a számítástechnikához, és nem is álltam neki megcsinálni a saját kriptopénzem. De persze nem akartam kimaradni a dologból. Meg kell mondjam, nem volt egyszerű. A bitcoin részére összeállítani egy befektetési tézist, hát, sokkal nehezebb, mint egy hagyományos árucikknek. Ráadásul akkoriban rengeteg csalás volt az iparág körül, ez tovább növelte a szkepticizmust.

Ilyen kihívások mellett nem akartam, hogy az ügyfelekben bármilyen kétség is felmerülhessen, hiszen a bizalmi légkör fontos a befektetések esetén. Társultam egy szabályozott letétkezelővel, adminisztrátorral, bankkal, jogi tanácsadóval, és auditorral egyaránt. Minden felmerülő kérdést sikerült letisztázni, így a befektetőknek már csak az árfolyam miatt kellett aggódni.

Forbes: Hogyan szerveződik a CoinShares?

Masters: Legfelül van egy holding-társaság, a CoinShares International Limited. Itt összpontosul három dolog is. A CoinShares Holding, ez az operatív cég. A Komainu, a szabályozottan működő letétkezelő vállalkozásunk, amelyet a Nomura és a Ledger közreműködésével viszünk, és harmadsorban ebben a cégben van a kockázati befektetési portfóliónk is, amelyet saját tőkéből tartunk fent.

Egy szinttel lejjebb van a CoinShares Holdings Limited, amely két fő divízióra tagolódik. A kereskedelmi üzletágat a CoinShares Capital Markets viszi, ez idén már 4,5 milliárdos forgalomnál tart. A befektetési részt pedig a CoinShares Jersey Limited, ez gyakorlatilag ugyanúgy működik a mai napig, ugyanazokat a szolgáltatásokat ajánlva, mint amikor elindultunk. Ezen kívül pedig van egy cég Stockholmban, Svédországban, az XBT Provider, hivatalosan ez bocsátja ki a tőzsdén kereskedett jegyeinket, amelyek a bitcoin, ether, litecoin és az XRP árfolyamát követik, euróban és koronában meghatározva.

Forbes: Érdekes látni, hogy hová tudott felfejlődni a cég, és mostanra széles palettáját biztosítani az infrastruktúrális és kereskedelmi szolgáltatásoknak az iparágban. Minket Forbes-nál nagyon is érdekel a digitális eszközök jövője, ahová a kriptopénzek is tartoznak. A következő pár évben szerinted hogyan fog folytatódni az kriptoszféra útja?

Masters: Szerintem a pénzről fog szólni. Én azon próbálok dolgozni, hogy a három évvel későbbi jövőt tudjam látni, felismerni, és lássam, hogy a cégem hogyan illeszkedik bele abba a jövőképbe. Most pedig a központi bankok digitális pénzeit látom ott, a CBDC-t. Van néhány nagyon nyomós oka, hogy miért fognak ilyent kiadni a központi bankok. Például végre nem kell fizikai bankjegyekkel bajlódnod, lerendezheted a feketepiacokat vagy a korrupciót, és valós idejű elszámolást végezhetsz. Ami pedig még fontosabb, ha kiveszed a fizikai pénzt a rendszerből, teljesen szabad kezet kapsz a negatív kamatokhoz. Jelenleg nyolc CBDC van már készülőben, köztük a kínai és a bahamai az utolsó fázisban (szerk.: a Bahama-szigetek időközben már hivatalosan is bevezette, teljes értékű fizetőeszközként), a kínai érthető módon nagyobb jelentőségű, mint a másik.

Forbes: Szerinted ennyire nagy befolyása lesz a CBDC-knek arra, hogy mi lesz a jövő tartalékvalutája?

Masters: Jelenleg határozottan érdekes a dinamika ezek körül a pénzek körül. A kínai már szinte bevezetésre kész, így az USA rá lesz kényszerítve, hogy lépjen. Lehet, hogy kiadja a digitális dollárt, de lehet, hogy újabb frontot nyit a kereskedelmi háborúban.

Forbes: Ezek az állami kezdeményezések meg fogják változtatni a jelenlegi pénzrendszer infrastruktúráját, vagy lesznek rá bármilyen hatással?

Masters: Igazából ez a része a legérdekesebb az egész CBDC dolognak. A kereskedelmi bankokra és a pénzrendszerre, mint egészre fognak hatást gyakorolni. Ma a központi bankok a kereskedelmi bankokon keresztül adják ki a pénzt. Te a Chase vagy a Bank of America fiókjaiban kapsz pénzt, nem a FED-nél. Ezek a bankok pedig két dolgot csinálnak. Termékeket, szolgáltatásokat hoznak létre, és árulnak, mint amilyen például egy jelzálog-hitel. Valamint ők kötik az üzletet a végfelhasználóval. A központi banki pénzkibocsátással, ha a lakosság és az állampolgárok direktben hozzájuthatnak a CBDC pénzhez, a kereskedelmi bankok szerepe egyszerűen megszűnik, nem lesz oka a létezésüknek. A második vonal, a szolgáltatásoké pedig olyan új, őrült cégekkel fog feltöltődni, mint a Compound Finance, az UniSwap, vagy a SushiSwap, és olyan emberek hozzák majd létre, akik most alkotják meg a tényleg elosztott, decentralizált pénzügyet. A harmadik vonalhoz pedig azok kerülnek, akik ténylegesen találkoznak a felhasználóval. Már most is van választék. A Coinbase vélhetően vinni fogja az összes felhasználót az USA-ból, és Amerikán kívül valószínűleg ezt fogja tenni a Binance is. Vannak tárcaszolgáltatók is, a Blockchain.com már rendelkezik 50 millió egyéni tárcával. Ráadásul ott vannak a hagyományos, jelenleg még nem kriptós szolgáltatók. A Samsung egy új chip-et tesz a telefonjaiba, és máris hardvertárcát csinált belőlük. Az Amazon bármikor kiadhat egy saját tárcaprogramot. Ez a szint kritikus, és bárki beléphet.

Forbes: Gondolom te is tudod, hogy a kereskedelmi bankok eltűnését jósolni elég erős állítás. Ki tudnád fejteni, hogy miért hiszed ezt?

Masters: Szerintem a régi rendszer túl lassan reagál. Az egyes eszközök frakcionalizálása elképesztő nehézkes, ellentétben a digitális világgal. A részvényeknél még működhet is, de az arany, vagy az ingatlan esetében nem nagyon lehet részekre bontani. Szóval problémás, és ráadásul rengeteg közvetítő ékelődik be a sorba. Ha veszel egy ETF-et, 12 különböző szolgáltatást tudok nyújtani neked hozzá, ők pedig közéd és a vagyontárgyad közé kerülnek, és őszintén megmondva, igazából nem lenne rájuk szükség. A régi rendszer ráadásul a végletekig centralizált, ez pedig gátolja az innovációt. Falak vannak mindenhol, és nem tudsz bejutni mögéjük, hogy változtass valamin.

A tőke világában kezd beindulni egyfajta átrendeződés, de nem csak a pénzre, hanem a tehetségre, sőt, még a szabályozási hozzáállásra is elmondható ez. Például ideje lenne végre abbahagyni az aggódást, hogy minden egyes bitcoin tranzakcióval terroristákat pénzelnek. Ez nem igaz. Ennek a szemléletmódnak a megváltozása beindult már, és mostanra fel is gyorsult. Amerre megyünk, az a teljes tokenizáció, és mikor erre rájönnek a központi bankok is, akkor fognak igazán felgyorsulni az események.

Christine Lagard, az EKB elnöke a legutóbbi beszéde során 15 percen keresztül a stablecoinokkal foglalkozott. Ha mindenkinél lesz majd egy digitális tárca, és benne az állami digitális pénz, amely amúgy szintén fedezetlen lesz szerintem, hirtelen nagyon-nagyon jó dolognak fog tűnni a bitcoin. Be fogja tölteni ugyanazt a szerepet, amelyet az arany töltött be a mostani pénzrendszer kialakulásakor, és minden más digitális eszköz alá fog rendelődni. A második réteg, amelyikhez a szolgáltatások tartoznak, sokkal jobban automatizálva lesz, a technológia fogja biztosítani a demokratikus működést. A végfelhasználói vonal lesz a valódi front.

Forbes: Szerinted, amit te most csinálsz, az valójában versenyhelyzetbe kényszeríti a kereskedelmi bankokat?

Masters: Hízelegnék magamnak, ha ezt mondanám. De mikor áttekintem a nagyobb képet, és olyanokat látok, hogy a P2P hitelezési platform, a Compound milliárd dolláros eszközállományt kezel, ott valami olyan történik, amire érdemes odafigyelni. Hihetetlen, hogy mennyi briliáns innováció született meg. Mára már a hitelezés és a kölcsönigénylés teljesen átlátható módon mehet végbe, online kapcsolaton keresztül, a blokklánc önszabályozó mechanizmusai segítségével. Ez kategóriákat ráver arra, amit például a Citigroup csinál. Ez már jelent valamit. Ugyanaz a helyzet, mint amit a Netflix csinál Hollywood-dal, csak ez utóbbinak még nem esett le, hogy mi történik.

Forbes: Köszönjük az interjút!

Forrás: Forbes.com

Ezeket olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

Kezdőknek	Közösség	Egyéb
Bitcoin Útmutató	Likeolj minket Facebookon!	Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató	Csatlakozz Discord-on!	Videók
Kripto Szótár	Kövess minket Youtuben is!	Altcoinok