Advertisment

A Cardano filozófiája

A Cardano csapata egy sor elvet és filozófiát kíván betartani. Eleinte nem álltak rendelkezésre megfelelő ütemtervek vagy whitepaper. Ehelyett a tervezési alapelvek, a bevált mérnöki gyakorlatok és a feltárási lehetőségek gyűjteményének átfogására összpontosítottak.

Az alábbiakban bemutatjuk ezeket az alapelveket, melyeket közvetlenül a Cardano weboldaláról vettünk át.

Advertisment

• A számvitel és a számítás szétválasztása különböző rétegekre
• Az alapkomponensek implementálása az erősen moduláris működédési kódba
• Akadémikusok és a fejlesztők kis csoportjai versenyeznek az előzetesen felülvizsgált kutatásokkal
• Az interdiszciplináris csapatok intenzív használata, beleértve az InfoSec szakértőinek korai alkalmazását
• Az implementáció, a whitepaper és az új kutatások közötti gyors iteráció
• A rendszerfrissítések telepítésének képességét a működő hálózat megsemmisítése nélkül

Hosszú távú tervek

• A jövőbeli munka decentralizált finanszírozási mechanizmusának kidolgozása
• Hosszú távú látkép a kriptovaluták tervezésének fejlesztéséről, hogy azok ésszerű és biztonságos felhasználói élményt nyújtó mobil eszközökön működhessenek
• A tulajdonosok közelebb hozása a kriptovaluta működéséhez és annak fenntartásához
• Annak felismerése, hogy több eszközt kell eltárolni ugyanabban a főkönyvben
• A tranzakciók elkülönítése, hogy az opcionális metaadatok kerülhessenek bele annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek a régi rendszerek igényeinek
• Közel 1000 altcoin megismerése a legfontosabb jellemzők által
• Szabvány alapú folyamat beépítése, melyet az Internet Engeneering Task Force készített
• A kereskedelem közösségi elemeinek a felfedezése

Most, hogy láttuk a filozófiát, nézzük meg részletesen a három problémát, amelyet a Cardano meg akar oldani.

1. Probléma: Skálázhatóság

Amikor az emberek azt mondják, hogy „skálázhatóság”, akkor mindig a másodpercenként feldolgozott tranzakciókra vagy az átviteli sebességre gondolunk. Hoskinson szerint azonban ez csak a probléma egyik része. A teljes skálázhatóság egy háromfejű hidra. Három különálló elemről kell gondoskodni:

• Tranzakciók másodpercenként/Átviteli képesség
• Hálózat.
• Adatok skálázása

 Átviteli sebesség

Számos cikk írt a Bitcoin és az Ethereum átviteli képességének hiányáról. A Bitcoin másodpercenként 7 tranzakciót, az Ethereum pedig 15-20-at kezel. Ez egy pénzügyi rendszer szempontjából egyáltalán nem elfogadható.

A Cardano reméli, hogy ezt a problémát konszenzusos mechanizmusukkal, az Ouroboros-szal megoldja. Ez egy biztonságos Proof of Stake algoritmus.

Mielőtt elmélyülnénk a mechanizmusban, tudnod kell, hogy mi a proof of stake.

Proof of Work

A Bitcoin és az Ethereum (legalábbis egyelőre) a proof of work protokollt követi. A proof of work mint folyamat a következő lépéseket tartalmazza:

• A bányászok kripto rejtvényeket oldanak meg egy blokk „bányászatáért” annak érdekében, hogy felvegyék azt a blokkláncba
• Ez a folyamat óriási energiát és számítási felhasználást igényel. A rejtvényeket oly módon tervezték, hogy megnehezítsék és adóztassák a rendszert.
• Amikor egy bányász megoldja a rejtvényt, ellenőrzés céljából bemutatják a blokkot a hálózatnak.
• Rendkívül egyszerű eljárás annak az ellenőrzése, hogy a blokk valóban a lánchoz tartozik-e.

 Ez lényegében az, amit Proof of Work-nek nevezünk. A retjvény megoldása nehéz, de ellenőrizni kell, hogy a megoldás valóban helyes-e vagy sem. Ezt a rendszert használta a Bitcoin és az Ethereum (eddig). Vannak azonban alapvető hibák a rendszerben.

A proof of work problémája

Mint kiderült, nagyon sok probléma merült fel a proof of work-kel kapcsolatban. Mindenekelőtt a proof of work nem egy hatékony folyamat, mivel a szükséges energia nagy mennyiségű. Azoknak az embereknek és szervezeteknek, akik megengedhetik maguknak a gyorsabb és erősebb ASIC-eket, általában jobb esélyük van a bányászatra, mint a többieknek. Ennek eredményeként a Bitcoin nem olyan decentralizált, mint szeretne lenni. Ellenőrizzük a hashráta eloszlási grafikont:

Mint látható, a hashráta 75% -a csak 5 bányászati ​​pool között oszlik meg.

Elméletileg ezek a nagy bányászati ​​poolok egyszerűen összekapcsolódhatnak és 51% -os támadást indíthatnak a Bitcoin hálózaton. Tehát ezeknek a problémáknak a megoldására az Ethereum a Profe of Stake megoldását kereste.

Proof of Stake

A PoS-ben bányászok helyett érvényesítők vannak. Az érvényesítők tétként lekötik az Ether egy részét az ökoszisztémában. Ezt követően az érvényesítők fogadnak azon blokkokra, amelyeket úgy éreznek, hogy érdemes hozzáadni a lánchoz. Amikor a blokk hozzáadódik, az érvényesítők a feltett tétjeikkel arányos  blokk jutalmat kapnak. Az Ethereum közösség és alkotója, Vitalik Buterin egy hard forkot tervez, hogy átalakuljon a PoW rendszer PoS-re.

Most, hogy tudjuk, hogy néz ki a POS, nézzük meg a Ouroboros mögötti mechanizmust.

Cardano: Ouroboros

Az Ouroboros a tokenek eloszlását vizsgálja az ökoszisztémában, és véletlenszerű számok alapján osztja a kripto rendszer epoch-okra(korszakokra). Ezután minden epoch-ot úgynevezett slot-ra osztanak. Minden epoch nagyon rövid ideig, 20 másodpercig tart.

Ezután minden slot megkapja a saját slot vezetőjét, akit véletlenszerűen választanak ki.

A Slot vezető úgy viselkedik, mint a bányászok a POW protokollban, abban az értelemben, hogy ők azok, akik kiválasztják azokat a blokkokat, amelyeket hozzáadnak a blokklánchoz. Ők azonban csak egy blokkot adhatnak hozzá a lánchoz.

Ha a slot-vezető valamilyen módon elszalasztja esélyét, és nem választja ki a blokkot, akkor elszalasztja a lehetőséget, és meg kell várnia, amíg ismét slot-vezetővé válik. Az nem gond, ha egy vagy több slot üresen marad(generált blokkok nélkül), de a blokkok nagy részét (legalább 50+1%-át) egy epoch során le kell generálni.

Mint láthatod, a slot vezetői nagyon fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában. Ahhoz, hogy számításba vegyék őket, mint slot vezetőt, a jelentkezőknek 2% -os részesedéssel kell rendelkezniük a Cardanóban. Ezeket az érdekelt feleket választóknak hívják, és ők választják a slot vezetőket a következő epoch-ra még a jelenlegi epoch során. Minél nagyobb az érdekeltségük a rendszerben, annál nagyobb eséllyel válnak a slot vezetőivé.

A slot vezetők nagy hatalommal rendelkeznek

Nos, mivel a slot vezetői nagyobb hatalommal bírnak, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy választásuk a lehető legpártatlanabbak legyenek. Bizonyos mértékű véletlenszerűséget kell bevonni. Ez az oka annak, hogy többpártos számítást (multiparty computation – MPC) végzünk valamilyen véletlenszerűség elérése érdekében.

Ebben az MPC megközelítésben minden választó egy véletlenszerű műveletet hajt végre, amelyet „érme feldobásnak” hívnak, majd ezt követően megosztja eredményeit más választókkal. Bár az eredményeket véletlenszerűen állítják elő az egyes választók, végül megegyeznek ugyanazon végső értékben.

A választások három szakaszra oszthatók:

• Kötelezettségi fázis
• A feltárás fázisa
• Helyreállítási fázis

 Vizsgáljuk meg, hogy mi történik az egyes szakaszokban.

Elkötelezettségi fázis

Először a választó egy titkos véletlenszerű értéket generál, majd „kötelezettséget” hoz létre. A kötelezettségvállalás egy üzenet, amely titkosított megosztásokat (ezt tartsd szem előtt, hiszen a helyreállítási szakaszban is megjelenik majd) és a titok igazolását tartalmazza.

Ezt követően a választók a privát kulcsukkal aláírják a kötelezettséget, meghatározzák az epoch számát és csatolják nyilvános kulcsukat. Ez két dolgot old meg:

• Mindenki ellenőrizheti, ki készítette ezt a kötelezettséget (mivel ehhez a nyilvános kulcs tartozik).
• Megvizsgálhatják, melyik epoch-hoz tartozik.

 Ezt követően a választó elküldi kötelezettségeit más választóknak. Végül minden választó összegyűjti a többi választó kötelezettségeit (a kötelezettségek bekerülnek a blokkba, és részévé válnak a blokkláncnak).

A feltárási fázis

A második fázis a feltárási fázis. Gondolj olyasmire, mint egy zárolt doboz, amelyben van egy titok, és van egy speciális érték, amely kinyitja a dobozt. Ezt a speciális értéket „nyitókulcsnak” nevezzük. Erről szól ez a fázis, a választók elküldik „nyitókulcsaikat”. Ezeket a nyitókulcsokat szintén behelyezik a blokkba, majd a blokklánc részévé válnak.

 Helyreállítási fázis

 Végül itt a helyreállítási szakasz. Ebben a szakaszban a választónak már van kötelezettségvállalása és nyitókulcsa is egyaránt.  Néhány választó azonban rosszindulatúan járhat el, és nyitókulcs nélkül közzéteheti kötelezettségét. Ezt azt jelenti, hogy odaadja a bezárt dobozt a nyitja nélkül.

Ennek kijátszása érdekében a becsületes választók az összes titkosított részt elküldhetik (amint azt a kötelezettségi szakaszban említettük), és egyszerűen rekonstruálhatják a titkot. Ilyen módon, még akkor is, ha egyes választók rosszindulatúan viselkednek, a rendszer továbbra is működni fog. Az Ouroboros így kapja meg bizánci hibatűrését.

Végül egy választó ellenőrzi, hogy a kötelezettségek és a nyitókulcsok megegyeznek-e, és amikor ez megtörténik, a kötelezettségvállalásokból származó titkokat kinyerik, amelyek seed-et képeznek. A seed egy véletlenszerűen generált bájt karakterlánc.

Mostmár minden választó rendelkezik ezzel a seed-del.

Álljunk most meg egy percre, és ellenőrizzük, hol tartunk jelenleg

Éppen a következő epoch-hoz választjuk meg a slot vezetőket. Annak biztosítása érdekében, hogy a választások a lehető legpártatlanabbak legyenek, valamilyen véletlenszerűségre volt szükségünk. A „seed” biztosítja számunkra ezt a véletlenszerűséget. Itt az ideje, hogy kiválasszuk a slot vezetőket.

Ehhez a Follow The Satoshi (FTS) algoritmust használjuk.

Cardano: Az FTS algoritmus

Az algoritmus neve Satoshi Nakamoto-tól származik, a Bitcoin ismeretlen alkotójának nevéből. Az FTS alapvetően véletlenszerű érmét választ ki a letétből. Aki az érme tulajdonosa, az lesz a slot vezetője. Ez ilyen egyszerű.

Ez az oka annak, hogy minél több téted van a rendszerben, annál nagyobb esélyed van a nyerésére. A slot vezetőinek ezenkívül lehetőségük van arra, hogy ne csak a fő blokkban válassza ki a blokkokat, hanem a Cardano ökoszisztémán belüli egyéb blokkokon is.

Hálózat

Tehát hogyan veszi figyelembe a hálózat a skálázhatóságot? Egyszerűen a sávszélességgel. A tranzakciók adatokat tartalmaznak. A tranzakciók számának növekedésével növekszik a hálózati erőforrásokra vonatkozó követelmény is.

A fogalom meglehetősen egyértelmű: ha egy rendszer felhasználóinak millióit kívánja skálázni, akkor a hálózat fenntartásához többszáz terabájt vagy exabájt erőforrás szükséges.

Homogén hálózati topológiában a hálózat minden csomópontja továbbít minden üzenetet. A Skype egy ilyen hálózat például, ahol az érték legnagyobb részét egyetlen felhasználói csoport veszi át, akik mindegyikét érdekli a telefonhívást.

De egy decentralizált hálózatban ez gyakorlatiassá válhat. Előfordulhat, hogy nem minden csomópont rendelkezik az információ hatékony továbbításához szükséges erőforrásokkal. A probléma megoldására Cardano egy új típusú technológiát vezetett be, a RINA-t, a rekurzív hálózatközi architektúrát, amit John Day hozott létre. Ez egy új típusú strukturáló hálózat, amely különböző szabványokat és ötletes mérnöki elveket használ.

A RINA

A RINA célja egy heterogén hálózat létrehozása, amely megígéri a következőket:

• Titoktartás
• Átláthatóság
• Skálázhatóság

Remélhetőleg a RINA zökkenőmentesen együttműködik majd a TCP / IP protokollokkal.

A Wikipedia szerint: „A RINA magában foglalja a mobilitást, a többszörös befogadást és a szolgáltatás minőségét, anélkül, hogy további mechanizmusok lennének szükségesek, biztonságos és programozható környezetet teremt, ösztönzi a versenyképesebb piacot és lehetővé teszi a zökkenőmentes alkalmazást.”

Adatméretezés

 Végül nem szabad megfeledkezni az adatméretezésről sem.

A blokkláncok az örökkévalóságig tárolják a dolgokat. Minden apró adat, releváns vagy nem, az örökkévalóságig tárolódik a blokkláncban. Amint a rendszer kibővül, és egyre több ember lép be, a puszta adatbeáramlás következtében a blokklánc egyre nagyobb és nagyobb lesz.

Ne felejtsd el, hogy a blokklánc folyamatosan fut, mert csomópontokból áll. Minden csomópont olyan felhasználó, aki a blokklánc másolatát tárolja a rendszerében.

Látod, hogy hol van a probléma?

Mivel a blokklánc nagyobb lesz, nagyobb helyet igényel, és ez ésszerűtlen egy normál számítógéppel rendelkező egyszerű felhasználó számára. A Cardano úgy akarja megoldani ezt a problémát, hogy egy egyszerű filozófiát valósít meg: „Nincs mindenkinek szüksége az összes adatra.”

Például ha Alíz és András részt vesz egy tranzakcióban, akkor az nem releváns a hálózat többi tagja számára. Csak annyit kell tudniuk, hogy az ügylet megtörtént és jogszerű volt.

Technikák

A technikák, amelyeket a Cardano vizsgál, a következők:

• Metszés
• Feljegyzés
• Tömörítés

Ha szinergetikusan alkalmazzák, akkor ez valójában jelentősen csökkentheti a felhasználó számára szükséges adatmennyiséget.

Emellett létezik a particionálás fogalma is. Ez lényegében azt jelenti, hogy ahelyett, hogy az egész blockklánc a rendelkezésére állna, a felhasználó egyszerűen csak egy darabot lát a blokkláncból és ez nagymértékben csökkenti az adatmennyiséget, amit szükséges tárolni. Azt remélik, hogy ezt az oldalsó láncokon keresztül meg fogják tudni valósítani.

A Cardano célja itt az, hogy minden információt felhasználjon ahhoz, hogy tömöríteni tudja az adatokat, hogy a felhasználóknak a rendelkezésére álljon szükség esetén anélkül, hogy veszélyeztetné a közbiztonságot vagy annak a biztosítását, hogy a tranzakciók megfelelően mentek végbe. Az erről szóló kutatás már megkezdődött az Edinburgh-i Egyetemen.

2. probléma: Interoperabilitás

Most látthattad, hogyan működik a Cardano skálázhatósági oldala, de most a második alappilárhez érkeztünk: az interoperabilitáshoz. Az interoperabilitásról röviden annyit kell tudni Charles Hoskinson szerint, hogy úgysem lesz egyetlen olyan token, amely mindegyik felett uralkodik majd.

Nézzük meg a jelenlegi ökoszisztémát. A kriptoszférában különféle kriptovaluták vannak, például Bitcoin, Ethereum, Litecoin stb. Hasonlóképpen, a régi pénzügyi világban olyan rendszerek vannak, mint a hagyományos bankok, amelyek SWIFT-et, ACH-et stb. használnak.

A probléma abban rejlik, hogy ezeknek az egységeknek rendkívül nehéz kommunikálniuk egymással. Nehéz a Bitcoinnak megtudni, mi folyik az Ethereumban, és fordítva. Ez kétszer bonyolulttabbá válik, amikor a bankok megkísérlik a kommunikációt a kripto rendszerrel.

A probléma

Ez az oka annak, hogy a kriptováltók, amelyek portált biztosítanak a kriptok és a bankok között, olyan fontosak. De van egy probléma. A kriptováltók nem decentralizált szervezetek, és rendkívül sebezhetőek.

• Hackelhetőek
• Hosszú ideig leállhat a rendszer. Alapvetően ez történt a Binance-al a közelmúltban.

Ráadásul van egy másik terület, ahol a bankok világa és a kripto világ közötti téves kommunikáció katasztrofális eredményhez vezethet: az ICO-k.

Az ICO-k során a vállalatok millió dollárt kapnak tokeneikért cserébe, azonban a pénz megtakarítása a bankszámlájukon nehézséget okozhat. A bankok nyilvánvalóan szeretnék tudni, hogy honnan származik az a pénz, és kik voltak azok, akik ezt a pénzt a rendelkezésükre bocsátották, amelyet szinte lehetetlen biztosítani.

Elegánsabb és kockázatmentesebb megoldásra volt szükség az interoperabilitáshoz. A harmadik generációs kriptoérméknek olyan ökoszisztémát kell biztosítaniuk, ahol minden egyes blokklánc kommunikálhat egy másik blokklánccal és a külső pénzügyi rendszerekkel is.

Tehát nézzük meg, hogy Cardano hogyan tervezi kijavítani az interoperabilitást mind a kripto világban, mind a bankok világában.

A kripto világ: láncközi kommunikáció és oldalsó láncok

A Cardano elképzelése a „blokkláncok internetének” létrehozása. Képzeljünk el egy olyan ökoszisztémát, ahol a Bitcoin behatolhat Ethereumba, és a Ripple zökkenőmentesen műküdhet Litecoinban anélkül, hogy centralizált váltókhoz kellene menniük. Ez az oka annak, hogy a láncközi transzfereket Cardano közvetítők nélkül meg akarja valósítani.Az egyik módja, hogy Cardano ezt megtehesse, az oldalsó láncok megvalósítása.

Mint fogalom, az oldalsó lánc, már jó ideje a kripto világban kering. Az ötlet nagyon egyértelmű. Van egy párhuzamos láncod, amely a fő lánccal együtt fut. Az oldalsó láncot egy kétirányú csatornával rögzítik a fő lánchoz.

Hoskinson szerint az oldalsó láncok elképzelése két dologból származik:

• A blokklánc tömörített verziójának bevezetése
• Interoperabilitás megteremtése a láncok között

 A banki világ: a hézag áthidalása

A bankok világával való interoperabilitás fokozásakor Cardano a következő három akadályra akar összpontosítani, amelyek a kripto-világot összeférhetetlenné teszik a külvilággal:

-Metaadatok

-Hozzárendelés

-Megfelelés

 1. akadály: metaadatok

A metaadatok a tranzakció mögött álló történetet jelentik. Ha Alíz 50 dollárt költene, annak a metaadata a következő lehet:

• Mire költhette Alíz a pénzt?
• Kinek adta Alíz ezt a pénzt?
• Hol költötte el a pénzt?

 Noha ezek a kérdések nem olyan jól megválaszolhatóak a kripto világban, az ezekre adott válaszok nélkülözhetetlenek a bankok esetében. Valójában ez az egyik fő oka annak, hogy a legtöbb szervezet szenved az ICO után. Egyszerűen nem rendelkeznek a szükséges metaadatokkal, amiket a banknak kellene biztosítani.

A banki világban a metaadatok rendkívül fontosak.

Miért fontosak a metaadatok?

A metaadatok a bankok esetében az alábbiakban felsorolt ​​célokat szolgálják:

• Erőforrás kutatás és azonosítás
• Hatékony elektronikus adatszervezés
• Elárulja nekünk, hogyan cserélik az adatokat a különböző rendszerek között, és ezáltal javítja az interoperabilitást
• Nagyon hasznos az erőforrások védelmében. Segít azonosítani az adatok jellemzőit és viselkedését, hogy szükség esetén megismételhetők legyenek

 A probléma azonban az, hogy a metaadatok rendkívül személyesek, és mivel az adatokat állandó és átlátható módon tárolják a blokkláncban, előfordulhat egy olyan helyzet is, hogy a rendkívül privát információkat tartósan rögzíthetik a blokkláncban.

Az egyik legfontosabb dolog, amelyet Cardano vizsgál, a metaadatok szelektív csatolása a lánchoz.

2. akadály: hozzárendelés

A hozzárendelés útján ismerkednek meg a tranzakciókban részt vevő emberek neveivel, hasonlóan a metaaadatokhoz. Alapvetően azt jelenti, hogy kinek tulajdonítható egy adott ügylet. Ha a blokklánc véglegesen rögzíti magának a hozzárendelést, ez nagy mértékben veszélyezteti az érintett személyek magánéletét.

Ezért a Cardano azt tervezi, hogy felhatalmazza felhasználóit arra, hogy a hozzárendelést bármikor megadják, de csak akkor, amikor erre szükségük van.

3. akadály: jellemző

 A harmadik akadály a jellemző. A jellemző olyan tényezőket foglal magában, mint: KYC (ismerd meg az ügyfelet), AML (pénzmosás elleni küzdelem), ATF (terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem) stb.

A jellemző a tranzakció legitimitásának ellenőrzésére szolgál. Ha tehát Alíz 50 dollárt fizet Bobnak, a jellemzőt annak biztosítására használják, hogy a tranzakciót nem rossz célra végezték el.

Noha a kripto világ nem sokat tett ezen a téren, rendkívül kritikus a banki világban, ahol az egyes tranzakciók történetét és legitimitását ismerni kell. A Cardano azt vizsgálja, hogyan lehet a metaadatokat és a hozzárendelést a jellemzőkkel összekapcsolva felhasználni annak érdekében, hogy segítsék a felhasználókat, amikor szükségük van a bankokkal való kapcsolattartásra.

3. Probléma: Fenntarthatóság

Végül eljutunk a harmadik pillérhez, a fenntarthatósághoz.

Hoskinson szerint ez a legkeményebb probléma. Azt a kérdést teszi fel, hogy a Cardano hogyan fog fizetni a jövőbeli fejlődéséért és növekedéséért? Általában, amikor valamilyen fejlesztést kell végrehajtani a rendszerben, és támogatásokra van szükség, néhány dolog történhet:

• Pártfogás
• ICO

Mindazonáltal mindkettőnek van egy problémája.

A pártfogás esetében a lehetséges központosítás problémája merül fel. Ha egy nagyvállalat hatalmas támogatást nyújt egy blokklánc-társaságnak, akkor irányíthatja azt, ahogyan a fejlesztéseket elvégzik a rendszerben.

Az ICO-k pedig olyanok, mint egy hirtelen pénzforrás, fenntartható modell nélkül, és teljesen felesleges tokent ad hozzá az ökoszisztémához.

Valami más és fenntarthatóbb dolgot kell kitalálni ahhoz, hogy a fenntartás finanszírozható legyen. Ebben az értelemben Cardano azt tervezi, hogy a Dash példájából inspirálódik, és kincstárat hoz létre.

Hogyan fog működni a kincstár?

Minden egyes alkalommal, amikor egy blokkot hozzáadnak a lánchoz, annak egy részét hozzáadják a kincstárhoz is. Tehát, ha valaki fejleszteni akar, és valamilyen változást kíván bevezetni az ökoszisztémába, kérvényt nyújt be a Kincstárhoz támogatások kérésére.

A Cardano ökoszisztéma érdekelt felei ezután szavaznak és döntenek arról, hogy meg kell-e adni a támogatást vagy sem. Ha igen, akkor a benyújtó megkapja a fejlesztési támogatást.

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

Tetszik a tartalom? Hívj meg minket egy kávéra! 

Útmutatóink, tanulmányaink és minden tartalmunk teljesen ingyenes! Affiliatekből és támogatásokból tartjuk fent az oldalt. Ha szeretnél te is hozzájárulni, hogy az oldal továbbra is fennmaradjon és minőségi tartalmat közvetítsen, akkor támogass minket egy kávé árával kriptóban.

BTC: bc1qp2ux3zjszpnlq8nhylek4nqkgk6ku4cm7er4tt

ETH: 0xbeCf9703c70e0A08096C41E4c86A1C75043d8135



Advertisment