A Hashgraph a blokklánc technológia új alternatívája

A Hashgraph a blokklánc technológia új, decentralizált konszenzus alternatívája. A Hashgraph ugyanazokat az igényeket szolgálja, mint a blokklánc: ez az információ csere demokratikus és biztonságos módja. Ebben az értelemben a Hashgraph egy digitális adatbázis, egy decentralizált online tranzakciós feljegyzés. Ez egy digitális fájl, ugyanúgy mint a névjegyzék és a mérlegek. Így a felhasználók cserét folytatnak, miközben a digitális fájl automatikusan frissül, és az új módosításokat tartalmazza.

A Hashghraph 2017 nyarán jelent meg, majdnem egy évtizeddel azután, hogy a blokklánc első része, a Bitcoin. Több pénzügyi szakember a Hashgraph-et gyakran a blokklánc második verziójaként emlegeti. Annak ellenére, hogy a hashgraph még nagyon friss, már a Deutsche Telekom, a DLA Piper és a Nomura is használja.

A hashgraph elemei

A hashgraph eseményekből áll. Minden esemény három elemet tartalmaz:

1.Időbélyeg

Az időbélyeg feltárja az esemény létrehozásának időpontját és dátumát.

2. Tranzakciók listája

A lista tartalmazza a felhasználók közötti tranzakciókkal kapcsolatos összes információt.

3.Két szokásos szülőhash

A hash azonosítja az eseményt és annak tartalmát. Ez adja meg az esemény egyedi identitását, hasonlóan az emberi ujjlenyomathoz.

Hogyan működik a hashgraph?

Tegyük fel, hogy olyan típusú aukciót akarunk létrehozni, amely a hagyományos aukcióktól eltérően központi hatóság nélkül képes működni. Az aukción minden résztvevő fél nyilvánosan fenntart egy jegyzőkönyvet a számítógépén, csomópontok néven.

A hashgraph keretén belül a csomópontok megosztják egymással az információkat. A csomópontok nem csak a „mi”-t osztják meg, hanem a „mikor”-t és a „ki”-t is. Ez az információs nyom azt jelenti, hogy minden csomópont tudja, mikor tudott meg valamit, és kitől tudta meg azt. Ez lehetővé teszi a csomópontok számára, hogy lokálisan részt vegyenek a hashgraph-ek egyedi virtuális szavazási protokolljában. Anélkül, hogy egymással kommunikálnának és sávszélességet fogyasztnának, az egyes csomópontok matematikailag szigorú szavazási algoritmusokat használnak, hogy megállapodjanak a tranzakciók sorrendjében, és hogyan alkalmazzák azokat az állapot megváltoztatására.

Hogyan megy végbe egy tranzakció?

Tegyük fel, hogy 4 csomópont van a hálózatban, mindegyik csomópont képviseli a felhasználót. Így az A csomópont Lilla, a B csomópont János, a C csomópont Ádám és a D csomópont Zsófi.

Amint egy csomópont belép a hálózatba, létrehoz egy eseményt, amelyet itt egy szürke kör ábrázol. Minden esemény tranzakciókat tartalmaz, és a hashgraph célja az említett tranzakciók érvényességének biztosítása. Minden csomópontnak konszenzusra kell jutnia az események sorrendjéről, és meg kell állapodnia az időbélyegzőről.

Szóval, hogyan lehetne biztosítani, hogy minden csomópont konszenzusra jusson az aktuális állapotról? Hogyan biztosíthatjuk emellett azt is, hogy egy csomópont ne manipulálja a teljes rendszert? Ez az, ahol életbe lép az információ továbbítás. A továbbítás ellenőrzésének mechanizmusa a csomópontok szinkronizálásán alapul. Mindegyik csomópont többször véletlenszerűen hív fel másokat, hogy szinkronizáljon velük.

A grafikonon minden csomópontnak megvan a maga csúcsa. A kör egy eseményt jelöl, amikor az egyik hálózati csomópont információt cserél egy másik csomóponttal. Amikor ilyen kommunikáció történik, mindkét csomópont megjelöli az eseményt a csúcsukon, és összekapcsolja az eseményt a csúcsukon lévő előző eseménnyel. Ilyen módon a teljes graph egyszerűen annak az eseménysorozatnak a képviselője, amelyben a hálózati csomópontok kapcsolatba kerültek egymással. Így működik az információ továbbítás.

Lássuk, hogyan működik ez a példánkban

Lilla véletlenszerűen úgy döntött, hogy felhívja Ádámot. Amikor kapcsolatba léptek, Lilla elküldte Ádámnak az összes eseményt, amelyet Ádám nem ismert. Ezután Ádám rögzíti a köztük zajló kommunikációt egy új esemény formájában. Egy új esemény egy új kör, amelynek vonalai egyenesen a saját utolsó eseményéhez vezetnek, és átlósan Lilla utolsó eseményéhez vezetnek. Ez az új esemény különbözik az elsőtől, mivel összetevői frissülnek: új tranzakció kerül rögzítésre, az időbélyeg megváltozik és a hash is változik. Példánkban az új esemény hash-ét Lilla és Ádám utolsó eseményeiből kapjuk meg.

Ezután Ádám véletlenszerűen kiválaszt egy másik csomópontot. Így választotta ki Jánost. Miután megkapta az új információkat, János új eseményt készít, amely rögzíti a szinkronizált tényeket, és magában foglalja a legutóbbi esemény és Ádám legutóbbi eseményének hash-ét is. Hasonlóképpen, János ezután választja ki Lillát, és új eseményt hoz létre. Aztán Lilla választja ki Zsófit és így tovább, és így tovább.

Ez folytatódik, aciklikusan növekszik és az idő elteltével egyre nagyobb lesz. Ez egy kriptográfiai hash-ekkel összekapcsolt grafikon, innen kapja a hashgraph nevet. Minden esemény tartalmazza az alatta lévő események hash-ét, és az alkotó digitálisan aláírja. Tehát a hash teljes grafikonja kriptográfiailag biztonságos. Mindig nőhet, de az idősebb részek változatlanok, olyan erősek, mint a használt kriptográfiai hash és aláírási rendszer. Az információ továbbítás egy járványszerű folyamat, mivel az információt hasonló módon terjesztik, mint a vírust egy közösségben.

Hashgraph-biztonság

A hashgraph, mivel egy decentralizált online tranzakciófeljegyzés azt jelenti, hogy egyetlen csomópont számára sincs hatalom? Tehát hogyan tartják fenn a biztonságot minden tranzakció során?

A többi rendszerrel ellentétben a hashraph bizonyítottan teljesen aszinkron bizánci. Más rendszerek bizánci hibatűrők, de nem teljesen aszinkronok. De mit jelent mindez? Miért beszélünk egy rég elhunyt birodalomról? Ahhoz, hogy ezt teljesen megértsük, előbbmeg kell értenünk egy klasszikus gondolatkísérletet: a bizánci tábornokok problémáját.

A bizánci hibatűrés

Hogy megértsük, először meg kell értenünk a Bizánci Tábornokok Préblámáját (Byzantine Generals Problem). Ez a probléma, ami más néven bizánci hiba, egy 1982-es cikkből kapta a nevét. A megoldandó probléma a decentralizált döntéshozatal: hogyan lehet optimális döntést hozni a hierarchia hiányában? Az ilyen típusú probléma kifejezésére az eredeti cikk írói allegóriát állítottak fel.

Képzeld el, hogy tábornok vagy a bizánci hadseregben és egy ellenséges város megtámadását tervezed. A várost több zászlóalj veszi körül, amelyek mindegyikét egy másik tábornok vezeti, messze tőled. A cél az, hogy összehangolt támadást tervezz a város minden oldaláról egyszerre. Ha a támadást nem koordinálják, azaz nem minden zászlóalj támad egyszerre, akkor kudarcot vallasz.

Ezen felül ne feledd, hogy a középkorban vagy. Nincsenek semmilyen mobiltelefonok vagy lehetőség a távközlésre. A fáklya- vagy füstjeleket az ellenség is láthatja. Továbbá, ha a hírvivőket lóháton küldik, elfoghatják vagy megölhetik őket, tehát ez nem lehetséges. Még ennél is rosszabb, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy más tábornokok árulók, és üzeneteket küldenek neked, megerősítve, hogy támadnak, amikor valódi szándékuk az, hogy visszavonuljanak.

Hogyan érhető el a hashgraph konszenzus?

Hogyan lehet biztos benne, hogy minden zászlóalj konszenzusra kerül és egyszerre támad? És honnan tudja a többi tábornok hogy a tőled kapott üzenetek hitelesek? Hogyan lehet teljesen megbizonyosodni arról, hogy minden tábornok konszenzusra jusson, és együtt támadjanak?

Esetünkben a zászlóaljak azok a csomópontok, amelyeknek konszenzust kell elérniük a főkönyv jelenlegi állapotáról. Azt is fontos megjegyezni, hogy ha az Igen vagy Nem döntést hozzák, nincs visszaút. Visszavonhatatlan döntésnek kell lennie. Ezenkívül matematikai garanciára van szükség ahhoz, hogy minden csomópont ugyanazt a döntést hozta.

A probléma lényege az, hogy az egyes felek képesek legyenek közvetlenül egymásban bízni. Mindentől eltekintve, a bizánci hiba több emberről szól, akik közül egyik sem bízik egymásban, de igyekszik megállapodni az Igen/Nem kérdésben.

Aszinkron bizánci hibatűrés

Most, hogy megértetted a bizánci hiba fogalmát, nézzük meg, miért olyan fontos az aszinkron szó hozzáadása. Az aszinkron azt jelenti, hogy nem tesz feltételezéseket az időzítésről. Ennek a bővebb jelentése az, hogy nem tesz semmiféle feltételezést arról, hogy a címzett hamarosan megkapja az üzenetet, vagy milyen gyorsan továbbítja az üzeneteket az interneten. Ez a képesség rugalmassá teszi a rendszert a DDoS támadások, botnetek és tűzfalak ellen.

Tegyük fel, hogy a „rosszfiúk” az egész internetet irányítják. Ezek a „rosszfiúk” rosszindulatú tűzfalakat telepítettek mindenhova, minden ember közé, minden lehetséges mintában. Ha ez nem volna elég, akkor ezek a srácok alkotják a teljes hálózat ⅓ -át. Tehát a 3 ember közül 1 alapvetően rossz szereplő. Ha te tudod a bizánci megállapodás legerősebb bizonyítékát, akkor teljesen aszinkron bizáncot értél el. A hashgraph technológia pontosan ezt teszi.

A többi decentralizált főkönyvi technológia, beleértve a blokkláncot, részben aszinkron vagy egyáltalán nem aszinkron. Ez a tény önmagában számos biztonsági kérdést felvethet. Csak 2018-ban több mint egymilliárd dollár értékű kriptovalutát loptak el a hackerek. A hashgraph technológiával ez nem lenne lehetséges.Ez megmagyarázza, hogy miért tekintik a hashgraph-et a legbiztonságosabbnak.

Mások ezeket is olvasták! Ajánlott cikkjeink:

Olvasd el a legnépszerűbb tőzsdékről szóló értékelést és véleményeket! Oszd meg tapasztalataidat, véleményedet és segítsd a kriptoközösséget!

Coinbase leírás, vélemények és összehasonlítás – Segítsd a kriptoközösséget és írd le tapasztalataidat!
Binance vélemények és összehasonlítás – Te próbáltad már? Írd le tapasztalataid és segíts másoknak!
Kraken értékelés és vélemények – Oszd meg tapasztalatod és véleményed a kriptoközösséggel!
Crypto.com vélemények és leírás – Te próbáltad már? Oszd meg tapasztalataidat a többiekkel!