Advertisment

A Tezos akkor robbant be a kriptovilágba, amikor 232 millió dollárt gyűjtött be az annak idején rekordszintűnek számító ICO során. Az ICO óta az indulásuk folyamatosan késik a színfalak mögötti dráma és egyéb konfliktusok miatt. A Tezos hivatalosan 2018 szeptemberében indult, és most eljött az ideje, hogy megvizsgáljuk ezt az izgalmas projektet. Tehát mi a Tezos?

A Tezos

A Tezos a webhelyükön a következőképpen van meghatározva:  „A Tezos egy új decentralizált blokklánc, amely egy igazi digitális nemzetközösség létrehozásával vezeti önmagát.”

Advertisment

A nemzetközösség egy olyan csoport, amely úgy dönt, hogy kapcsolatba lép egymással közös céljaik és érdekeik miatt. A Tezos fő célja, hogy a tokenek tulajdonosai együttműködjenek olyan döntések meghozatalakor, amelyek idővel javítják protokolljukat. A Tezos tokenje az XTZ.

A Tezosban nagyon sok olyan szolgáltatás létezik, amely egyedivé teszi azt. Most eljött az ideje hogy bemutassuk a projekt valódi hátterét.

A Tezos rövid története

A Tezos társalapítói, Arthur Breitman és Kathleen Breitman, 2014 óta dolgoznak a Tezoson a fejlesztők egyik fő csoportjával. A cég székhelye Svájcban található. Mint már említettük, 232 millió dollárt gyűjtöttek egy korlátlan ICO-ban mindössze 2 hét alatt, elfogadva mind a Bitcoin, mind az Ether befizetéseket. Nem sokkal a történelmi ICO után, a Tezos először több menedzsmenttel kapcsolatos kérdéssel foglalkozott. Ezeknek a kérdéseknek a megértése érdekében tudnod kell, hogy a Tezost alapító társaság neve DLS (Dynamic Ledger Solutions), és ez az a társaság, amely az ICO során összegyűjtött összeget birtokolja a „Tezos Alapítványban”.

Arthur és Kathleen Breitman nyilvános tárgyalásokat folytattak a Tezos Alapítvány elnökével, Johann Gevers-szel. Állítólag, a pénzeket irányító Gevers megtagadta az összegek folyósítását Breaitmanéknek. Ez a vita súlyos káoszhoz vezetett a közösségen belül, és a becsült árfolyam is zuhant. Breitmanék érdekes nyilatkozatot tettek közzé Geversről, amely olyan szavakat tartalmazott, mint a „sumákolás, önpromóció és érdekellentét”.

Végül, hosszas dráma és nemkívánatos médiafelhajtás után, Gevers elhagyta a társaságot, miután több mint 400.000 dollárt kapott végkielégítésként. Most úgy tűnik a dolgok végre simán mennek.

A Tezos felépítése

Nem lehet megfelelően megválaszolni azt a kérdést, hogy  „mi a Tezos?”. A Tezos blokklánca agonista natív köztes szoftvert használ, amelyet „Network Shell” -nek hívnak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy egy moduláris stílust fejlesszenek ki egy önmódosító főkönyvvel. Az általános blokklánc-protokoll három rétegre oszlik:

Hálózati protokoll: Ez a továbbadás protokoll, amely felelős a csomópontok közötti adatáramlásért.

Tranzakciós protokoll: Ez a tranzakciós réteg határozza meg a blokklánc által végrehajtott elszámolási modellt.

Konszenzus protokoll: Ez már magáért beszél. Ez határozza meg azt a konszenzusos protokollt, amely segít a blokkláncnak megegyezni a tranzakcióink állapotáról.

A Tezosban az utolsó két protokollt, a Tranzakciót és a Konszenzust, együttesen Blokklánc Protokollnak nevezik. A Network Shell segíti a kommunikációt a hálózati protokoll és a blokklánc protokoll között. A Network Shell agnosztikus a tranzakciós protokoll és a konszenzusos protokoll szempontjából.

A Tezos kétféle számlája

A Tezoson kétféle számla létezik:

• Implicit számlák.

• Származtatott számlák.

Implicit számlák

Ezek a leggyakoribb számlák a Tezosban. A TZ1-el kezdődnek a számlák (Például: TZ1cJywnhho2iGwfrs5gHCQs7stAVFMnRHc1). Ez egy egyszerű számla, amelyet néhány nyilvános/privátkulcs generál. A TZ1 nyilvános cím a nyilvános kulcsból származik, és minden TZ1 számlának megvan a saját privát kulcsa. Ezeknek a számláknak van egy számlatulajdonosa és egy számlaegyenlege.

Az implicit számlának nem lehet meghatalmazottja. A pénzösszegek átruházása érdekében át kell utalniuk a pénzt  egy származtatott számlára, majd be kell állítani a meghatalmazottat.

Származtatott számlák

Az implicit számlák mellett van egy külön számla az okos szerződésekhez is, amelyeket származtatott számláknak hívnak. Ezek a KT1-el kezdődnek (pl .: KT1Wv8Ted4b6raZDMoepkCPT8MkNFxyT2Ddo). Ezeknek a számláknak a következő mezői vannak:

Kezelő – Ez a számla privát kulcsa

Összeg – Tz összege ezen a számlán

Delegálhatóság – Azt jelenti, hogy egy számla pénzösszege átruházható-e úgynevezett bakingre vagy sem, amely a validálási folyamatot jelenti.

Delegált mezők – Információ arról, kire ruházta át ezt az összeget.

Egy származtatott számláról átruházhatod a pénzt az úgynevezett baker implicit számlájára. Később többet fogunk beszélni a bakerekről.

Három egyedi képesség

A Tezosnak három egyedi képessége van:

• Lánckezelés és önmódosítás.

• Likvid Proof of Stake konszenzusmechanizmus.

• Okos szerződések hivatalos ellenőrzéssel.

Menjünk át mindegyiken egyenként.

Lánckezelés és önmódosítás

A lánckezelés és az önmódosítás fontosságának megértéséhez először meg kell érteni azt, hogy mit jelent a fork a kripto közösségben.

A fork olyan körülmény, amely során a blokklánc állapota láncokra oszlik, ahol a hálózat egyik része más nézetet mutat a tranzakciók történetében, mint a hálózat másik része. Alapvetően a fork a blokklánc állapotának eltérése. A forkot el lehet érni soft forkkal és hard forkkal egyaránt.

Mi az a soft fork?

Ha egy láncot frissíteni kell, erre kétféle mód van: soft fork vagy hard fork. Gondolj a soft forkra, mint egy olyan szoftver frissítésére, amely kompatibilis visszafelé. Ez mit jelent? Tegyük fel, hogy az MS Excel 2005 programot futtatod a laptopodon, és az MS Excel 2015 alkalmazásba beépített táblázatot szeretnéd megnyitni, ezt továbbra is megnyithatod, mivel az MS Excel 2015 visszamenőleg is kompatibilis.

Az összes olyan frissítés viszont, amelyet élvezhet az újabb verzióban, a régebbi verzióban nem lesz látható. Visszatérve az MS Excel analógiájához, tegyük fel, hogy van egy olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a GIF-ek beillesztését a táblázatba a 2015-ös verzióban, de te nem fogod látni ezeket a GIF-eket a 2005-ös verzióban. Tehát alapvetően az összes szöveget látod majd, de a GIF-et nem fogod látni.

Mi az a hard fork?

A soft és a hard fork közötti elsődleges különbség az, hogy a hard fork nem kompatibilis visszafelé. Miután végrehajtották, egyáltalán nem térhetsz rá vissza. Ha nem csatlakozol a blokklánc továbbfejlesztett verziójához, akkor nem férhetsz hozzá az új frissítések egyikéhez, és nem is léphetsz kapcsolatba az új rendszer felhasználóival. Gondolj a PlayStation 3-ra és a PlayStation 4-re. Nem játszhatsz PS3 játékot a PS4-en, és nem játszhatsz PS4 játékot a PS3-on.

Andreas Antonopoulos így írja le a különbséget a hard és a soft forkok között: ha egy vegetáriánus étterem úgy dönt, hogy sertéshúst ad hozzá az étlapjukhoz, akkor azt hardforknak tekintjük. Ha úgy döntnek, hogy vegán ételeket adnak hozzá, akkor mindenki, aki vegetáriánus vegán ételeket fogyaszthat, de ugyanúgy a vegetáriánusok és a húsfogyasztók is étkezhetnek ott,  tehát ez a softfork. A helyzet az, hogy ezek a forkok mindig előfordulnak. Minden rendszert frissíteni kell, ami alapvetően forkot von maga után. Csak akkor merülnek fel problémák, amikor a közösség megoszlik egy forkkal kapcsolatban.

A legnyilvánvalóbb példa erre a Bitcoin és a Bitcoin Cash által használt hard forkok. A Bitcoin feloszlott Bitcoinra és Bitcoin Cashre, míg a Bitcoin Cash később Bitcoin Cash és Bitcoin SV részekre oszlott fel. A Bitcoin Cash és a Bitcoin SV felosztás különösen fájdalmas  volt és maga után vonta az úgynevezett hash háborúkat.

Hash háború

A hash háború alapvetően két lánc között történt, amelyek hash erejüket felhasználták a leghosszabb lánc bányászatához. A leghosszabb lánc lesz állítólag a domináns Bitcoin Cash lánc. Ez a felesleges háborúskodás felbontotta az egész kripto-közösséget, mivel az egész piac értéke csökkent. Még ennél is rosszabb, hogy a Bitcoin Cash közösséget is két részre osztotta.

Pontosan ezt akarta elkerülni a Tezos.

Ahogy Kathleen Breitman mondja: „A Bitcoin nagy iróniája az, hogy végülis ez a közösség konszenzus eszköze, ám hatalmas mennyiségű ellenségeskedést von maga után. A Tezos lehetővé teszi, hogy az innováció szisztematikusan történjen, szemben a politikával. Nem fogsz találni két olyan embert, akik jobban utálják a politizálást nálam és Arthurnál. Ez a gondolat a Tezos mögött: formázzuk meg ezt a rendkívül informális folyamatot. „

Hogyan enyhíti ezt a Tezos?

A Tezos enyhíti a vitatott hard forkokat önmódosítás és a lánckezelés révén. Az önmódosítás segíti a blokklánc korszerűsítését anélkül, hogy hard forkot igényelne. A lánckezelés egyszerűen azt jelenti, hogy a javasolt módosításról szavaznak a platformon. A lánckezelés és az önmódosítási esemény kombinációjával a szavazási folyamat szükség szerint módosítható. A rendszer (amiről később beszélünk) érdekelt felei gondoskodnak a szavazásról. Ennek a rendszernek a kialakítása lehetővé teszi a blokklánc sima fejlődését, ahelyett, hogy hard forkra kerülne a sor.

Hogyan működik ez pontosan?

A fejlesztők független javaslatokat nyújtanak be a protokoll frissítésére és kérik kompenzációjukat a munkájukért. A kompenzáció iránti kérelem biztosítja, hogy a fejlesztők erőteljes gazdasági ösztönzővel rendelkezzenek az ökoszisztémához való hozzájárulás érdekében. A javaslat tesztelési időszakon megy keresztül, ahol a közösség teszteli a protokollt, és bírálja azt a lehetséges fejlesztések miatt. Az ismételt tesztelés után a Tezos token-tulajdonosok szavazhatnak arról, hogy jóváhagyják-e a javaslatot.

Miután döntöttek egy legitim frissítésről, egy  úgynevezett „hot swap” lép fel a protokollban, amely elindítja a protokoll új verzióját.

E rendszer miatt a protokoll passzív, decentralizált módon frissül. Minden egyes protokollfrissítés több tesztelési időszakon megy keresztül, és releváns visszajelzéseket kap a közösségtől. Ez biztosítja, hogy bármilyen javulás következik be, a közösség többsége jóváhagyta azt. Ez megakadályozza, hogy kéttéosztódjon a közösség és létrejöjjön egy hard fork.

A likvid proof of stake

A konszenzus mechanizmus a decentralizált hálózat szíve és lelke. Nincs értelme több csomópontot szélessávú hálózaton keresztül összekötni, ha nincs konkrét módszer egymás közötti kommunikációra és döntéshozatalra. Amikor Satoshi Nakamoto létrehozta a Bitcoint, a proof of work konszenzus mechanizmust alkalmazta. A POW-mechanizmus elképzelése elég egyszerű:

• A bányászok felhasználják számítási teljesítményüket kriptográfiailag nehéz rejtvények megoldására.

• Jutalmazzák azokat a bányászokat, akik képesek voltak megoldani ezeket a rejtvényeket.

Ilyen egyszerű. Ezek a rejtvények annyira nehezek, hogy általában rengeteg energiát igényelnek. Míg a POW egyértelműen hatékony volt, amikor elindult, mégis sok kérdés merült fel vele kapcsolatban.  Mindenekelőtt a Proof of Work nem hatékony folyamat, mivel a szükséges energia nagy mennyiségű.

Azoknak az embereknek és szervezeteknek, akik megengedhetik maguknak a gyorsabb és erősebb ASIC-eket, általában jobb esélyük van a bányászatra, mint a többieknek. A POW központosításhoz vezet. A POW problémáinak leküzdésére új konszenzusos protokollt készítettek, melynek neve „Proke of Stake” vagy POS.

Mi a proof of stake?

Ez a protokoll virtuálissá teszi a bányászati ​​folyamatot. Ebben a rendszerben bányászok helyett érvényesítők vannak. Úgy működik, hogy érvényesítőként először le kell zárnod az Ethered egy részét. Ezt követően elkezded érvényesíteni a blokkokat, ami alapvetően azt jelenti, hogy ha olyan blokkokat látsz, amelyekről úgy gondolod, hogy csatolhatók a blokklánchoz, akkor érvényesítheted, ha tétet teszel rá. Ha a blokkot elfogadják, akkor a befektetett téttel arányos jutalmat kapsz. Ha azonban téves vagy rosszindulatú blokkra teszel tétet, akkor a befektetett tétet elveszik tőled.

Ez azonban szintén problémás lehet, mivel továbbra is az egész közösséget bevonja, és lehet, hogy nem a legjobban skálázható módszer. Ez az oka annak, hogy sok modern blokkláncot, például az EOS-t, a Cardanot, a Lisk-et, a NEO-t stb.  delegált protokoll használatával építik fel. Az EOS és a Lisk egy delegált Proof of Stake protokollt használ, ahol egy előre meghatározott mennyiségű meghatalmazottat választanak meg. Ezek a meghatalmazottak felelősek a konszenzusért és az általános hálózati jólétért.

A Tezos konszenzusmechanizmusa hasonló ehhez, ám van egy kis különbség köztük. A kemény delegáció helyett a Tezos konszenzusába beépíti a likvid demokrácia modelljét.

Hogyan működik a likvid demokrácia?

Ez egy olyan rendszer, amely folyamatosan változik a közvetlen demokrácia és a képviseleti demokrácia között.A folyamat a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

• Az emberek közvetlenül szavazhatnak a szabványaikról.

• Az emberek átruházhatják szavazati kötelezettségüket egy olyan képviselőre, aki szavazhat a szabványokra vonatkozóan.

• A képviselők maguk delegálhatják szavazati kötelezettségeiket egy másik küldöttségre, aki a nevükben szavazhat. Ezt a tulajdonságot, amelyben a küldöttek kinevezhetik saját delegáltjukat, tranzitivitásnak nevezzük.

Ha egy olyan személynek, aki a szavazást átruházta, nem tetszik a képviselők által választott szavazás, akkor egyszerűen visszaveheti szavazatát, és maga szavazhat a szabványról.

Mi tehát a likvid demokrácia előnye?

• Az egyes személyek véleménye számít és szerepet játszik a végleges szabvány kialakításában.

• Ahhoz, hogy delegáltá válj, csupán annyit kell tenni, hogy megnyerd az emberek bizalmát. Nem kell millió dollárt költeniük drága választási kampányokra. Emiatt a belépés akadálya viszonylag alacsony.

• A közvetlen és a delegált demokrácia közötti oszcilláció lehetősége miatt a kisebbségi csoportok igazságosabban képviseltethetők.

• Végül, van egy skálázható modell. Bárki, akinek nincs ideje szavazni a szabványról, egyszerűen átruházhatja a szavazási kötelezettségeit.

Mi tehát a likvid proof of stake(LPoS)?  

A DPoS-el (a delegált proof of stake) ellentétben nincs olyan szabály, amely szerint a meghatalmazottat feltétlenül ki kell választani. A résztvevőkön múlik, mit akarnak tenni. Nézzük meg tehát, hogy mi is az LPoS.

A Tezos a likvid proof of stake-et használja, amely megköveteli, hogy bizonyos számú Tezos-tokent helyezzen letétbe a blokklánc konszenzusában való részvételhez. A Tezos tokenek (XTZ) letétbe helyezésének folyamatát bakingnek hívják.

A tokentulajdonosok, más néven „bakerek”, érvényesítési jogaikat átruházhatják más tokentulajdonosokra anélkül, hogy át kellene adják tulajdonjogaikat. Az EOS-szal ellentétben az átruházás nem kötelező.

Baking blokkok

A „baking” elnevezésű folyamat segítségével kereshetsz és adhatsz hozzá blokkokat a Tezos blokkláncához.  A folyamat a következőképpen működik:

• A bakerek részesedésük alapján megkapják a blokk-közzétételi jogokat.

• Minden blokkot egy véletlenszerű baker bakingeli(érvényesíti), majd 32 másik véletlenszerű baker által lesznek ezek hitelesítve.

• Ha a blokk megfelelő, akkor a blokk hozzá lesz adva a blokklánchoz.

• A sikeres baker blokk jutalmat kap, és tranzakciós díjat számíthat fel a blokkon belüli összes tranzakcióért.

Mint már korábban elmondtuk, a tokentulajdonosoknak lehetősége van arra, hogy baking jogukat átruházhassák más tulajdonosokra anélkül, hogy elengednék a tokenek tulajdonjogát. A baking befejezése után a baker megosztja jutalmát a meghatalmazottak többi tagjával.

Okos szerződések és hivatalos ellenőrzés

A Tezos kódolása az OCaml használatával történt. A Tezoson futó okos szerződéseket a Michelson segítségével hozzák létre. Mi tehát a különös ezekben a nyelvekben? Mindkettő egy funkcionális nyelv.

A nyelvek két családhoz tartoznak:

• Imperatív

• Funkcionális.

Imperatív programozási nyelvek

Ebben az esetben a kódolónak le kell írnia az összes lépést, amelyet a számítógépnek meg kell tennie egy cél elérése érdekében. Az összes hagyományos programozási nyelv, mint például a C ++, a Java és a Solidity, imperatív programozási nyelv. Az ilyen programozási megközelítést algoritmikus programozásnak is nevezik.

Vegyünk egy példát arra, hogy mit értünk ez alatt. Nézzük meg a C ++ -ot. Tegyük fel, hogy hozzá akarjuk adni az 5 és a 3 számot.

int a = 5;

int b = 3;

int c;

c = a + b;

Tehát, amint láthatod, az összeadási folyamat több lépést vesz igénybe, és minden lépés folyamatosan megváltoztatja a program állapotát, mivel mindegyiket egymás után külön-külön hajtják végre.

A folyamat négy lépésből állt, melyek a következők:

-Egy A egész szám deklarálása és az 5-ös érték hozzárendelése.

-B egész szám deklarálása és a 3. érték hozzárendelése.

-Egy C egész szám deklarálása.

-Összeadjuk az a és b értékeket és tároljuk őket c-ben.

Funkcionális programozási nyelvek

A programozási nyelvek második családja a funkcionális nyelvek. Ezt a programozási stílust úgy hozták létre, hogy funkcionális megközelítést alakítson ki a problémamegoldásban. Az ilyen megközelítést deklaratív programozásnak nevezzük.

Szóval, hogyan működik a funkcionális programozás?

Tegyük fel, hogy van egy f (x) függvény, amelyet használni szeretnénk a g (x) függvény kiszámításához, majd ezt használni akarjuk a h (x) függvénnyel. Ahelyett, hogy megoldanánk mindegyiket egy sorozatban, egyszerűen „becsomagoljuk” őket egyetlen funkcióba, például:

h (g (f (x)))

Ez megkönnyíti a funkcionális megközelítést a matematikai megfontolásokban. Ezért feltételezik, hogy a funkcionális programok biztonságosabb megközelítést jelentenek az okos szerződések létrehozása során. Ez elősegíti az egyszerűbb formális ellenőrzést is, ami nagyjából azt jelenti, hogy könnyebb matematikailag bebizonyítani, hogy mit csinál egy program, és hogyan működik.

Valós példa

Vegyünk egy valós életbeli példát erre és nézzük meg, hogy miért válhat rendkívül kritikussá és bizonyos körülmények között akár életmentővé is ez.

Tegyük fel, hogy egy olyan programot kódolunk, amely irányítja a légi forgalmat. Mint el tudod képzelni, egy ilyen rendszer kódolása nagy pontosságot igényel. Nem csak vakon kódolunk valamit, és reméljük a legjobbat, amikor az az emberek életét is veszélyeztetheti. Ilyen helyzetekben olyan kódra van szükségünk, amely bizonyíthatóan nagyfokú matematikai bizonyossággal működik.

Éppen ezért kívánatos annyira a funkcionális megközelítés. Ez az oka annak, hogy a Tezos az OCaml-t használja, és okos szerződéseikhez a Michelsont használják.

A funkcionális megközelítés előnyei

Előnyök:

• Segít a magas szintű biztosítási kód létrehozásában, mert könnyebb matematikailag bebizonyítani, hogy a kód hogyan fog viselkedni.

• Növeli az olvashatóságot és a karbantarthatóságot, mivel az egyes funkciókat egy adott feladat végrehajtására tervezték. A funkciók szintén függetlenek az állapottól.

• A kód refraktorát könnyebb elvégezni, és a kódban bekövetkező bármilyen változtatás egyszerűbb. Ez megkönnyíti az ismételt fejlesztést.

• Az egyes funkciók könnyen elkülöníthetők, ami megkönnyíti a tesztelést és a hibakeresést.

Még több információ a Michelsonról

A Michelson erősen tipizált, stack-alapú programozási nyelv. Az Ethereumban az okos szerződéseket Solidity vagy Viper formában írják le, és az EVM byte kódba fordítják le őket, amelyet az Ethereum virtuális gépen (EVM) hajtanak végre. A Tezosban nincs szükség felesleges extra lépésre, és maga a Michelson kód fut a Tezos virtuális gépen.

Mi az előnye ennek a megközelítésnek? Az emberek könnyen elolvashatják a kódot, ez pedig elősegíti a helyesség-igazolások felépítését, és segít elkerülni a hibákat.

A következőkben egy példát láthatsz a Michelson kódra

parameter (pair (lambda int int) (list int));

return (list int);

storage unit;

code { DIP{NIL int};

   CAR;

   DUP;

   DIP{CAR; PAIR};     # Unpack data and setup accumulator

   CDR;

   LAMBDA (pair int (pair (lambda int int) (list int)))

      (pair (lambda int int) (list int))

      # Apply the lambda and add the new element to the list

      { DUP; CDAR;

       DIP{ DUP; DIP{CDAR}; DUP;

          CAR; DIP{CDDR; SWAP}; EXEC; CONS};

       PAIR};

   REDUCE; CDR; DIP{NIL int}; # First reduce

   LAMBDA (pair int (list int))

      (list int)

      {DUP; CAR; DIP{CDR}; CONS};

   REDUCE;         # Correct list order

   UNIT; SWAP; PAIR}    # Calling convention

Következtetés

A Tezos rendkívül érdekes projekt, amelyet sajnos elhomályosított  a színfalak mögötti dráma. Ez a projekt megérdemelt egy részletesebb elemzést, mivel érdekes segédprogramot hoz be a blokklánc térbe. Most várnunk kell ahhoz, hogy megtudjuk, hogy képesek-e igazolni az ICO után létrehozott hype-ot.

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

Tetszik a tartalom? Hívj meg minket egy kávéra! 

Útmutatóink, tanulmányaink és minden tartalmunk teljesen ingyenes! Affiliatekből és támogatásokból tartjuk fent az oldalt. Ha szeretnél te is hozzájárulni, hogy az oldal továbbra is fennmaradjon és minőségi tartalmat közvetítsen, akkor támogass minket egy kávé árával kriptóban.

BTC: bc1qp2ux3zjszpnlq8nhylek4nqkgk6ku4cm7er4tt

ETH: 0xbeCf9703c70e0A08096C41E4c86A1C75043d8135


Advertisment