Mi az Ethereum Metropolis?
Ethereum Metropolis: az új frissítés már itt van a nyakunkon, vagy legalábbis annak első verziója. Rengeteg mérlegelés és frissítés után végre eljött az ideje a következő nagy ugrásnak. Most rengetegen beszélnek az Ethereum Metropolis frissítésről, és ez teljesen érthető. Legutóbb, amikor az Ethereum hálózati frissítést hajtott végre, azaz a Frontier-ről a Homestead-re váltott, az ár több mint 100% -ot ugrott 12 dollárról 30 dollárra.
Milyen tulajdonságokakal fog rendelkezni az Ethereum Metropolis?
Mivel az Ethereumnak hard forkot kell létrehoznia a Metropolisba való belépéshez, hoz-e létre egy újabb érmét? Lesz-e végül 3 Ethereum érme, az ETC és az ETH mellett? Az Ethereum természetesen nem első alkalommal frissített, és nem is utoljára. Az Ethereumot nem úgy tervezték, hogy pusztán pénznem legyen. Úgy tervezték, hogy platform legyen a decentralizált alkalmazások számára. Mielőtt ezt megtenné, a növekedés különféle szakaszain kell keresztülmennie. Az Ethereum az egyes szakaszok során „szintet lép” egyre több tulajdonság beépítésével, így rendszere erősebb és zökkenőmentesebb lehet a jövőben.
Az Ethereum teljes indítási folyamata négy szakaszra oszlik. Ennek célja az volt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a különböző fázisok megkapják a saját fejlődési idejüket, és minden szakasz fejlesztése a lehető leghatékonyabban és optimálisan történjen.
A négy szakasz
Frontier: Ez az, amit mindenki megismert, amikor az Ethereum elindult.
Homestead: Ez az aktuális szakasz.
Ethereum Metropolis: A közelgő szakasz.
Serenity: Az utolsó szakasz.
Az Ethereum Metropolis a négylépcsős folyamat 3. szakasza, és nagyon sok érdekes funkció jelenik meg, amint megvalósul. Íme néhány a legfontosabbak közül, amelyeknek érdekes következményei lesznek:
- Zk Snark
- A Proof of State végrehajtásának igazolása.
- Az okos szerződések rugalmassága és szilárdsága.
- Fiók absztrakció
1. funkció: Zk-Snark
Az egyik legnagyobb és legfontosabb funkció, amelyet az Ethereum Metropolis magában foglal, a Zk-Snark megvalósítása. A Zk-Snark a „Zero-Knowledge Succinct Non-Interactive Science of argument” kifejezést jelenti. A Zk-Snark zero knowledge proof-on alapul.
Mi a zero knowledge proof? Két fél vesz részt a zero knowledge proof-ban, a bizonyító és a hitelesítő. A zero knowledge azt állítja, hogy egy bizonyító állíthatja a hitelesítőnek, hogy rendelkezik bizonyos tudással, anélkül hogy elmondaná neki mi ez a tudás valójában. Ahhoz, hogy egy ZKP működjön, meg kell felelnie bizonyos paramétereknek:
Teljesség: Ha az állítás igaz, akkor a becsületes hitelesítőt egy becsületes bizonyító meggyőzheti erről.
Helyesség: Ha a bizonyító hazug, akkor hazudással nem tudja meggyőzni a hitelesítőt az állítás megalapozottságáról.
Zero Knowledge: Ha az állítás igaz, akkor a hitelesítőnek fogalma sem lesz, hogy mi az állítás valójában.
Tehát most, hogy van egy alapvető elképzelésünk arról, hogy mi a zero knowledge proof, nézzünk meg egy példát erről, mielőtt mélyebben belemerülnénk a zk-snark-ba és annak alkalmazásába a blokkláncban.
Zero knowledge Sudoku
Azok számára, akik nem tudják, a Sudoku egy japán puzzle, ahol kapsz egy 9X9-es táblát, amely így néz ki:
Az ötlet az, hogy minden sort, minden oszlopot 1-9- közötti számokkal kell megtölteni úgy, hogy egyetlen számnak sem szabad megismétlődnie. Tehát a fenti puzzle megoldása így néz ki:
Mint láthatod, minden sor, oszlop és 3X3 blokk egyedi, és egyetlen számot sem ismételtek meg. Vegyük példának Annát és Ákost. Anna megtalálta a megoldást a Sudoku puzzle-re, és Ákos, aki szkeptikus, , nem hisz benne, és azt akarja, hogy Anna bizonyítsa, hogy valóban ismeri a megoldást. Anna be akarja bizonyítani őszinteségét, ugyanakkor nem akarja, hogy Ákos megismerje a puzzle pontos megoldását. Mit fog tehát tenni? Anna a Zero Knowledge-ot fogja használni állításának igazolására.
Előszöris Ákos a Sudoku megoldást egy ellenőrzött számítógépes program segítségével futtatja, és a program a számokat egy véletlenszerűen kiválasztott helyettesítő rejtjel segítségével fogja futtatni. Mondjuk, hogy erre a problémára a program a következő rejtjelet választotta:
A választott program és rejtjel
A választott program és rejtjel olyan, hogy minden számjegy ugyanolyan eséllyel vált át a saját helyettesítőjére, mint bármely más szám. Alapvetően az 1-nek annyi esélye van, hogy helyettesítve legyen, mint a 3-nak és a 4-nek, vagy éppen a 9-nek és így tovább, és így tovább. Tehát ennek a rejtjelnek a felhasználásával a következő megoldást kapjuk a fenti puzzle-re:
Anna megkapja a helyettesített megoldást, de ne feledd, hogy Ákos még mindig nem tudja, mi volt az eredeti megoldás, és ő sem rendelkezik a helyettesített megoldással. Tehát Anna most azt teszi, hogy elrejti az összes számot a puzzle-ben egy „lockbox mechanizmus” segítségével. Ákos nem fogja látni a számokat, és maga előtt egy üres 9X9 rácsot fog látni.
Ákosnak most 28 választása van: feltár egy sort, feltár egy oszlopot, feltár egy 3X3 négyzetet, vagy bemutatja az eredeti puzzle helyettesített változatát. Tegyük fel, hogy Ákos tudni akarja, hogy néz ki a harmadik sor:
Mit fog látni Ákos?
Ákos látni fogja, hogy a sor minden száma egyedi, és mivel az eredeti megoldásban minden lehetséges számnak azonos a valószínűsége arra, hogy a rejtjelen keresztül helyettesítsék, Ákosnak fogalma sincs arról, hogy mi az eredeti megoldás. Tegyük fel, hogy Ákos úgy dönt, hogy az utolsó lehetőséget választja, és meg akarja nézni, hogy néz ki az eredeti rejtvény helyettesítve:
Mivel a rejtjel véletlenszerűen lett kiválasztva, és az összes szám azonos valószínűséggel átalakul, Ákosnak fogalma sem lesz, mi az eredeti megoldás. Ákos most már mind a 28 választáson megy keresztül, és végül elégedett lesz Anna állításának érvényességével. Miért? Mert ha Anna valóban csalt, akkor semmi esetre sem találhatott rejtjeleket, amelyek egyedi megoldásokat kínálnak Ákos mind a 28 választása számára. Ha Ákos csak egy lehetőséget választ, Anna esélye, hogy megkerülje a csalást, 27/28.
Tehát nézzük meg ennek a forgatókönyvnek a zero knowledge tulajdonságait:
Teljesség: A használt titkosító programot igazságos módon ellenőrizték, és Anna, valamint Ákos mindketten a protokollt követik.
Helyesség: Ha Ákos véletlenszerű teszteket végez 150-szer, Anna esélye, hogy megússza a csalást, kevesebb mint 0,5%.
Zero knowledge: Annának soha nem kellett nyilvánosságra hoznia Ákosnak, mi az eredeti megoldás.
Tehát így működik a zero knowledge a „való világban”. Hogyan valósíthatjuk meg ezt a kódban a zk-snark segítségével, és mi haszna ennek a blokkláncban?
Hogyan lehet felhasználni a Zk-Snark-ot az Ethereum Metropolis blokkláncban?
A Zk-Snark a „Zero-Knowledge Succinct Non-Interactive Science of argument” kifejezést jelenti. A modern blokklánc technológiában való felhasználása óriási. Az alkalmazás megértése érdekében fontos tudni, hogyan működik az okos szerződés. Az okos szerződés alapvetően pénzeszközök letétbe helyezése, amely egy adott funkció elvégzése után aktiválódik.
Például Anna 100 ETH-t helyez egy okos szerződésbe, amelyet Ákossal köt. Ákosnak külön feladatot kell elvégeznie, amelynek teljesítését követően Ákos megkapja a 100 ETH-t az okos szerződés alapján. Ez bonyolulttá válik, amikor a Ákosnak többrétegű és bizalmas feladatokat kell elvégeznie. Tegyük fel, hogy okos szerződést kötött Annával. Most csak akkor kapja meg a kifizetést, ha A, B és C műveletet hajt végre. Mi lenne, ha nem akarja feltárni az A, B és C részleteit, mert ezek bizalmasak a vállalkozásuk számára, és nem akarja, hogy versenytársai tudják mit kell tenni?
Amit Zk-Snark tesz, az az, hogy bizonyítja, hogy ezeket a lépéseket az okos szerződésben megtették anélkül, hogy felfedték volna, mik ezek a lépések valójában. Nagyon hasznos, hiszen megóv téged és vállalatod magánéletét. A Zk-Snark felfedi a folyamat egy részét anélkül, hogy magát az egész folyamatot megmutatná, és bizonyíthatja, hogy őszinte az állításaival kapcsolatban.
Hogyan működik a Zk-Snark?
A Zk-Snark 3 algoritmusból áll: G, P és V. A G egy kulcsgenerátor és vesz egy „lambda” bemenetet (amelyet titokban kell tartani, és semmilyen körülmények között nem szabad nyilvánosságra hozni) és egy C programot. Ezután két nyilvánosan elérhető kulcsot generál, egy pk bizonyító kulcsot és egy ellenőrző kulcs vk-t. Ezek a kulcsok nyilvánosak és az érintett felek bármelyikének rendelkezésére állnak.
P az a bizonyító, aki 3 elemet fog használni bemenetként. A pk bizonyító kulcsot, a véletlenszerű x bemenetet, amely nyilvánosan elérhető, és az adatvédelmi nyilatkozatot, amelyben bizonyítani akarják tudásukat anélkül, hogy felfednék, mi az valójában. Hívjuk ezt a privát nyilatkozatot „w” -nek. A P algoritmus olyan prf bizonyítékot állít elő, hogy: prf = P (pk, x, w).
Logikai változó
A V ellenőrző algoritmus alapvetően egy logikai változót adott vissza. A logikai változónak csak két lehetősége van: IGAZ vagy HAMIS. Tehát a hitelesítő beveszi a hitelesítő kulcsot, az x nyilvános bemenetet és a prf bizonyítékot, például:
V (VK, x, PRF)
..és IGAZ értéket ad vissza, ha a bizonyító helyeset állít.
Most beszéljünk a lambda paraméterről. A „Lambda” értékét bizalmasan kell kezelni, mert akkor bárki felhasználhatja hamis állítások előállítására. Ezek a hamis állítások igaz értéket adnak vissza, függetlenül attól, hogy a bizonyító valóban ismeri-e a „w” személyes nyilatkozatot, vagy sem.
A Zk-Snark működése
A Zk-Snark funkcionalitásának bemutatására ugyanazt a példafüggvényt fogjuk használni, mint amelyet Christian Lundkvist a Consensys-re írt cikkében használt.
Így néz ki a példaprogram:
function C(x, w)
{
return ( sha256(w) == x );
}
Alapvetõen a C függvény 2 értéket vesz bemenetként, egy nyilvános hash értéket „x” és a titkos állítást, a „w”-t és ezt hitelesíteni kell. Ha w SHA-256 hash-értéke megegyezik „x” -el, akkor a függvény IGAZ-at ad vissza, máskülönben HAMIS-t ad vissza. (Az SHA-256 a hash-függvény, amelyet a Bitcoinban használnak).
Hozzuk vissza régi barátaink, Anna és Ákos példáját. Anna a bizonyító, a szkeptikus Ákos pedig a hitelesítő.
Az első dolog, amit Ákosnak, mint hitelesítőnek meg kell tennie, az, hogy előállítja a bizonyító és ellenőrző kulcsot a G generátor segítségével. Ehhez Ákosnak elő kell állítania a „lambda” véletlenszerű értéket. Mint már fentebb kijelentettük, rendkívül óvatosnak kell lennie a Lambda-val, mert Anna nem szabad tudja annak valós értékét, mert ez megakadályozza őt hamis bizonyítékok készítésében.
Ez a következőképpen fog kinézni:
G (C, lambda) = (pk, vk).
Most, hogy a két kulcs elkészült, Annának bizonyíték létrehozásával kell igazolnia az állítás érvényességét. A bizonyítékot a P bizonyító algoritmus segítségével fogja előállítani. Be fogja bizonyítani, hogy ismeri a „w” titkos értéket, amely hash-t ad (az SHA-256-n történő elemzés során) az x kimenethez. Tehát a bizonyítás generálásának bizonyító algoritmusa így néz ki:
prf = P (pk, x, w).
Most, hogy elkészítette a „prf” bizonyítékot, meg fogja adni az értéket Ákosnak, aki végül a Zk-Snarks ellenőrző algoritmusát fogja futtatni.
Így fog kinézni:
V (vk, x, prf).
Itt vk az ellenőrző kulcs, x pedig az ismert hash érték, prf pedig annak igazolása, hogy Annától megszerezte. Ha ez az algoritmus IGAZ értéket ad, akkor ez azt jelenti, hogy Anna őszinte volt és valóban a titkos értéke a „w” volt. Ha HAMIS-t ad vissza, akkor ez azt jelenti, hogy Anna hazudott arról, hogy tudja, mi a „w”.
2. tulajdonság: A Proof of Stake (PoS) végrehajtásának igazolása
A Proof of Work: Ez a protokoll, amelyet a legtöbb kriptovaluta, például Ethereum és Bitcoin követett eddig. Ez azt jelenti, hogy a bányászok „bányásznak” bizonyos kriptopénzeket úgy, hogy kripto-rejtvényeket külön hardver segítségével oldanak meg.
A Proof of Stake: Ez a protokoll virtuálissá teszi a bányászati folyamatot. Ebben a rendszerben a bányászok helyett érvényesítők vannak. Úgy működik, hogy érvényesítőként először le kell kötnöd az Etherednek egy részét. Ezt követően elkezdheted érvényesíteni a blokkokat, ami alapvetően azt jelenti, hogy ha olyan blokkokat látsz, amelyekről úgy érzed, hogy csatolhatók a blokklánchoz, akkor érvényesítheted, ha tétet teszel rá. Ha a blokk hozzáadódott a lánchoz, akkor a befektetett téttel arányos jutalmat kapsz. Ha azonban téves vagy rosszindulatú blokkra fogadsz, akkor a befektetett tétet elveszik tőled.
Casper
A PoS megvalósításához Ethereum Metropolis a Casper konszenzus algoritmust fogja használni. Kezdetben hibrid stílusú rendszer lesz, ahol az ügyletek nagy részét továbbra is Proof of Work stílusban igazolják, míg minden 100. tranzakció PoS lesz. Ez valós tesztet nyújt az Ethereum platformon való részesedés igazolására. De mit jelent ez az Ethereum számára, és milyen előnyei vannak ennek a protokollnak? Lássuk.
A Proof of Stake
Csökkenti az általános energia- és monetáris költségeket. A világ Bitcoin-bányászai óránként mintegy 50.000 dollárt költenek villamos energiára. Ez napi 1,2 millió dollár, havonta 36 millió dollár és évente 450 millió dollár. A „Proof-of-Stake” használatával az egész folyamat teljesen virtuálissá válik, és lecsökkenti ezeket a költségeket.
Nincs ASIC előny: Mivel az egész folyamat virtuális lesz, nem függ attól, hogy ki rendelkezik jobb eszközökkel vagy ASIC-ekkel (alkalmazás-specifikus integrált áramkör).
Az 51% -os támadást nehezebbé teszi: ez a fajta támadás akkor fordul elő, amikor egy bányászcsoport megszerzi a világ hashelési erejének több mint 50% -át. A PoS-el megelőzik az ilyen támadásokat.
További előnyök
Rosszindulatú hitelesítők megszüntetése: bármely hitelesítő, akinek pénzeszközeit a blokkláncba zárják, ellenőrizni fogja, hogy nem adnak-e semmilyen hibás vagy rosszindulatú blokkot a lánchoz, mert ez azt jelentené, hogy teljes befektetett részesedésüket elveszik tőlük.
Blokk létrehozása: gyorsabbá teszi az újabb blokkok és a teljes folyamat létrehozását.
Skálázhatóság: A blokkláncot skálázhatóvá teszik a „sharding” koncepció bevezetésével.
Annak ellenére, hogy a Proke of Stake-nek korábban is volt számos egyszerűsített megvalósítása, a Casper elválasztja a többi résztől az, hogy ösztönzi az őszinte bányászokat és megbünteti a tisztességtelen embereket. Ha a tétedet rosszindulatú blokkra helyezted, akkor a tétet elveszik tőled. Büntetni fog mindenkit, aki nem a szabályok szerint játszik.
Vitalik így magyarázza ezt:
Képzeld el, hogy 100 ember ül egy kör alakú asztal körül. Egy személynek egy köteg papírja van, mindegyik eltérő tranzakciós előzményekkel rendelkezik. Az első résztvevő felveszi a tollat és aláírja azt, majd átadja a következő személynek, aki hasonló döntést hoz. Minden résztvevő csak 1 dollárt kap, ha aláírja azt a tranzakciós előzményt, amelyet a legtöbb résztvevő végül aláír. Ha aláír egy oldalt, majd később aláír egy másik oldalt, akkor leég a háza.
A bányászok több ezer dollár értékű felszerelést vásárolnak, hogy blokkokat bányásszanak. Abban a pillanatban, amikor a PoS megérkezik a fedélzetre, mindez a felszerelés értéktelenné válik.
Mi lenne ha a PoW láncon maradnának?
Ha ez a helyzet, akkor mi akadályozza meg a bányászokat abban, hogy a régi Proof of Work láncon maradjanak, és folytassák a bányászatot rajta? Ez lényegében három Ethereum érmét hozna létre: az Ethereum Classic-ot, Ethereum Proof-of-work-ot és Ethereum Proof-of-Stake-et. Ez egy abszolút rémálom lenne. Ez nem csak az Ethereum gazdasági értékét és hitelességét csökkentené nagymértékben, hanem a teljes lánc hashrate-jét is megosztaná, ami érzékennyé tenné a hackerek támadásaival szemben.
Annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a bányászok megfelelő ösztönzést kapnak az új lánchoz való csatlakozásra, az Ethereum fejlesztői bevezették a difficulty, vagy nehézségi bombát. A difficulty bombát 2015. szeptember 7-én vezették be. Annak megértése érdekében, hogy ez hogyan működik, fontos megérteni, hogy a nehézség és a bányászat hogyan működik.
Mi a nehézség és hogyan működik?
A nehézség fogalma a Bitcoinnal kezdődött. A Bitcoin első bevezetésekor a bányászat rendkívül egyszerű volt, és bárki meg tudta csinálni a számítógépével. Ahogy a Bitcoin egyre népszerűbbé vált, a bányászok száma a hálózaton növekedett. Emiatt a bányászoknak nagy esélye lett arra, hogy elveszítsék az irányítást és kibányásszák az összes fennmaradó Bitcoint egy év leforgása alatt. Satoshi Nakamoto előre látta ezt az eseményt, és ezért bevezette a „nehézségi” rendszert.
A nehézségi rendszer így működik: a bányászok számítási képességüket kriptográfiai rejtvények megoldására fordítják. Ez úgy működik, hogy egy véletlenszerű karakterláncot (nonce) adnak hozzá a blokk hashéhez, majd az egész karakterláncot hashelik. Ha a kapott szám kisebb, mint egy adott rögzített szám, akkor azt sikeresnek tekintik, és az új blokk hozzáadódik a blokklánchoz. A „nonce” megtalálása rendkívül nehéz és véletlenszerű, ez minden bányászat éltetője.
Ha összefoglalnánk az egész folyamatot, akkor ez így nézne ki:
Az új blokk tartalmának hashelése megtörtént. Egy véletlenszerű nonce-t csatolunk a hashhez. Az új karakterlánc hashelése megismétlődik. A végső hasht ezután összehasonlítják a nehézségi szinttel, és megnézik, valójában kisebb-e vagy sem. Ha nem, akkor a nonce megváltozik, és a folyamat megismétlődik. Ha igen, akkor a blokk hozzáadódik a lánchoz, és a nyilvános főkönyvet frissítik, illetve figyelmeztetik a kiegészítésről. Az ezért felelős bányászok pedig megkapják a blokk jutalmat.
A nehézséget minden 2016. blokk után igazításra kerül. A nehézségi szint közvetlenül arányos azzal a sebességgel, amellyel a blokkokat bányásszák. A Bitcoin átlagos blokk ideje 10 perc. Ha a blokk idő ez alá csökken, akkor a nehézségi szint növekszik, ha növekszik, akkor a nehézségi idő csökken. Ennek célja annak biztosítása, hogy a Bitcoin blokk ideje 10 perc maradjon. Alapvetően így működik a Bitcoin bányászat, és az Ethereum ugyanazt a protokollt követi.
Tehát mit fog tenni a difficulty bomba?
A bomba exponenciálisan növeli a nehézséget, így a bányászat lehetetlenné válik. Mint már említettük, a nehézségi szint a blokkok bányászatának sebessége szerint változik. Az Ethereum nehézségi beállító algoritmus így néz ki:
block_diff = parent_diff + parent_diff // 2048 * max(1 – (block_timestamp – parent_timestamp) // 10, -99) + int(2**((block.number // 100000) – 2))
(Itt a „//” az a megosztás-operátor, amelyben 6 // 2 = 3 és 9 // 2 = 4.)
Block_timestamp = az az idő, amikor a blokkot kibányászták.
Parent_timestamp = az az idő, amikor a szülő blokkot kibányszták.
Ha (block_timestamp – parent_timestamp) <10 másodperc, akkor a „parent_diff // 2048 * 1” tényező hozzáadódik a nehézséghez.
Ha (block_timestamp – parent_timestamp) 10-19 másodperc között van, akkor a nehézséget változatlanul kell tartani.
Ha (block_timestamp – parent_timestamp)> 20 másodperc, akkor a nehézséget „parent_diff // 2048 * -1” -el csökkentik, legfeljebb „parent_diff // 2048 * -99” értékre.
Így működött a nehézséget beállító algoritmus az Ethereum Homestead verziójában. Az ötlet az, hogy a blokk idő 15 másodperc maradjon.
Tehát a difficulty bomba azt fogja tenni, hogy ilyen exponenciális összeggel növeli a nehézséget anélkül, hogy beállítaná azt, hogy egyre több időbe teljen a kriptográfiai rejtvények megoldása. Végül szinte lehetetlenné válik a bányászat a láncon. Ezt a jelenséget „Ethereum Ice Age” -nek hívják, amikor az összes bányászati PoW-stílus lehetetlenné válik.
Amikor ez megtörténik, a bányászoknak nem lesz más lehetősége, mint átmenni az új Ethereum láncba, amely PoS alapon működik.
Ezt fel lehet használni az Ethereum Metropolis végrehajtásában?
A difficulty bombának 2017 végén kellett volna „felrobbannia”, de úgy tűnik, hogy másfél évet késik. A Metropolis segítségével azonban a fejlesztőcsoport két változtatást hajtott végre, amelyek simítják a folyamatot a PoS-en. A Caspert fogják alkalmazni, és amint azt fentebb említettük, minden 100. blokkot bányásznak PoS alapon. A bányászati jutalom 5 Etherről 3 Etherre csökken. A cél az, hogy a teljes hálózat hozzászokjon a Proof of Stake protokollhoz, és megoldja az összes kérdést, mielőtt teljes mértékben felhasználná a Serenity-ben.
3. funkció: Az okos szerződések robusztussága és rugalmassága
Nem túlzás azt mondani, hogy az okos szerződések az Ethereum létének elengedhetetlen elemei. Az okos szerződések felelősek azért, ahogyan a dolgok megtörténnek az Ethereum hálózaton. Az ötlet egyszerű. Képzeld el, hogy A és B tranzakciót vagy funkciót hajt végre harmadik fél beavatkozása nélkül. Tegyük fel, hogy A azt mondja B-nek, hogy végezzen olyan feladatot, amelyre B 1 ETH-t von le. A azt az 1 ETH-t egy „dobozba” helyezi. Ha B elvégzi a feladatot, akkor 1 ETH megy B-be, ha nem, akkor az 1 ETH visszatér az A-ba. Ebben az analógiában a „doboz” egy okos szerződés. Ez egy durva analógia, amely segít megérteni, hogyan működik.
Szóval, milyen újításokat vezet be az Ethereum az okos szerződéseik jobb és könnyebb kidolgozása érdekében? Tegyük fel, hogy A okos szerződést ad B-nek a végrehajtáshoz. A szerződés minden egyes funkciója bizonyos számítási teljesítmény felhasználását igényli a B oldalán. Ezt a számítási teljesítményt „gas”-nak nevezzük.
Két forgatókönyv
Most, míg a Bitcoin általában ugyanazt a számítási teljesítményt köti az összes ügyletre, az Ethereum megváltoztathatja az egyes szerződésekhez szükséges számítási teljesítményt. Mindegyik szerződésnek megvan a saját gas korlátja, amelyet a szerződő fél határoz meg. Ez két forgatókönyvet eredményezhet:
-A szükséges gas mennyiség meghaladja a beállított határértéket. Ha ez a helyzet, akkor a szerződés állapota visszatér eredeti állapotába, és az összes gas felhasználásra kerül.
-A szükséges gas mennyiség kevesebb, mint a beállított határérték. Ebben az esetben a szerződés teljesül, és a maradék gast átadják a szerződéskötőnek.
A szerződés teljesítése során, ha valaki vissza akar térni egy korábbi állapotba a végrehajtás során, akkor manuális kiváltására lenne szükség, pl. ha valamelyik tranzakciót visszavonja, akkor kétszer kell költenie, hogy megakadályozza a tranzakciót. Annak érdekében, hogy a szerződés visszakerüljön az eredeti állapotához, a fejlesztők a „dobás” funkciót használják. Noha a dobás funkció segíti a szerződés állapotát az előzőhöz való visszatérésben, a szerződésben szereplő összes gast elfogyasztja.
Funkciók
A probléma leküzdése érdekében az Ethereum Metropolis felépíti a „visszatérés” funkciót, hogy elősegítse a szerződések visszatérését az előző állapotba anélkül, hogy az összes gast elfogyasztaná. A fel nem használt gas visszatérítésre kerül a szerződéskötőnek. A visszatérési funkció mellett a Metropolis bevezeti az „adatok visszaállítása” opkódot, amely lehetővé teszi a szerződések számára, hogy változó méretű értékeket adjanak vissza.
4. szolgáltatás: Fiók absztrakció
Mielőtt eljutnánk ahhoz, hogy mit jelent a fiók absztrakció, értsük meg, mit jelent az absztrakció. Az absztrakció azt jelenti, hogy bárki használhat bármilyen rendszert vagy protokollt anélkül, hogy teljes mértékben megismerne minden műszaki részletet. Például az iPhone használatakor nem kell programozónak vagy mérnöknek lenned ahhoz, hogy működtesd. Egy alkalmazás aktiválásához egyszerűen nyomd meg a képernyőt, vagy valaki felhívásához nyomd meg a hívás gombot. Nem kell tudd, hogy bizonyos alkalmazások megnyomása hogyan aktiválja a telefon belsejében lévő áramkört, vagy hogy egyes alkalmazásokat miként programoztak. Az absztrakció a komplex technológiát a tömegek számára elérhetővé teszi a komplexumok eltávolításával.
Az absztrakció az, amit az Ethereum Metropolis a jövőben tervez elérni. Egy hipotetikusan decentralizált jövőben arra gondolnánk, hogy mindenki használja a DAPP-okat, anélkül, hogy észrevehetnék, hogy Ethereumon alapuló DAPP-ot használnak. Alapvetően azt akarják, hogy az Ethereum „eltűnjön” a háttérben. A Metropolis nagy előrelépést tesz ennek elérése felé, a „fiók-absztrakció” bevezetésével.
Elhomályosítanák a két fiók közötti sort
Az absztrakció részeként az Ethereum azt tervezi, hogy elhomályosítja a két fiók közötti sort. Az Ethereumnak legalább két fiókja van. Az egyik a külső számla, amelyet olyan kulcsok irányítanak, amellyel a legtöbb felhasználó tisztában van, azaz a pénztárca-fiókok. Emellett van egy szerződésfiók, azaz az okos szerződés kód a blokkláncban. Az ötlet lényegében lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy okos szerződés formájában definiálják külső számláikat.
Ha ez megtörtént, a kulcsokat támogató kódok saját egyedi forgást hozhatnak a kódot támogató tranzakciókhoz. Hogy segít ez? A legtöbben tudatában vagyunk annak, hogy a kvantumszámítás hamar veszélyt jelent a kriptográfia számára. Tegyük fel, hogy meg akarod menteni tranzakcióid egy rosszindulatú támadó általi kvantumtámadásoktól, mit tehetnél ennek érdekében? A fiók absztrakcióval az aláírási sémákkal, például a hash létrákkal, meghatározhatod saját fiókodat, amely kvantumbiztos lehet. Fiókjaid most már testreszabhatók, mint egy okos szerződés.
Mi a Byzantium és a Constantinople?
A „Byzamtium” és a „Constantinople” kifejezéseket az egész kriptoszférában ismerik. Mit jelentenek ezek? A Metropolis sok jelentős változást hoz be egyidejűleg. Nem lesz lehetséges ezeket a változásokat egyszerre végrehajtani, és nem szabad megterhelni a felhasználókat és a fejlesztőket. Ez az oka annak, hogy az Ethereum két szakaszban indítja el a Metropolist, és mindkettőt hard forkként mutatják be.
Ez a két szakasz:
- Byzantium
- Constantinople
Egy hatalmas késés után a Byzantium hardfork 437.000.000 blokknál jön majd be, vagyis körülbelül október 17-én, figyelembe véve a jelenlegi blokk-előállítási mutatókat. A Byzantium sok funkciót vezet be. A legfontosabb ezek a következők: Zk Snark, visszatérés és adatok visszaállítása, fiók absztrakció. Nem egyértelmű, hogy Constantinople mikor fog megjelenni, de a tervek szerint 2018-ban kellett volna megjelennie. Ennek fő jellemzője az, hogy elsimítja az összes kérdést, amely felmerülhet a Byzantium miatt, és ami még fontosabb, hogy bemutassa a PoS és PoW hibrid láncot.
Lesz egy újabb Ethereum érme?
Nem, nem lesz. Az Ethereum-Ethereum Classic és a Bitcoin-Bitcoin Cash hardforkok miatt az emberek elkezdték feltételezni, hogy minden hard fork láncszakadást okozhat. Egyszerűen nem erről van szó. Ezek a forkok azért osztották meg a láncot, mert a javasolt változtatások (az Ethereum hardfork és a Segwit aktiválás) annyira ellentmondásosak voltak, hogy nem mindenki értett velük egyet.
Ezekről a fejlesztésekről azonban hosszú ideje egyhangúlag megállapodtak. Mindenki tudta, hogy ez fog történni. Ez a hard fork nem egy vészhelyzet eredménye, ez a hard fork egy frissítés eredménye, ezért nem lesz megosztott közösség és nem lesz új érme.
Az egyetlen állítólagos vita a kockázatbiztos hardver körül lehet, azonban a bányászok nem fognak sokat nyerni azzal, hogy a régi láncon maradnak, mivel – amint már említettük – az időzített bomba a bányászatot lehetetlenné teszi. Azt, hogy az Ethereum értéke növekedni fog-e az Ethereum Metropolis miatt nem tudjuk, nem vagyunk pénzügyi tanácsadók. Az érmebefektetés előtt el kell végezned a saját kutatásod. Amit azonban biztosan elmondhatunk, hogy utoljára az Ethereum frissítésekor, az érték 100% -kal nőtt.
A Byzantium
A Byzantiumban annyi változást hozott az Ethereum, hogy izgalmas lesz látni, hogyan alakulnak a dolgok. A Zk-snark megvalósítása különösképpen változtat a játékon, és természetesen a Constantinople a PoS-el olyan lesz, amire a kriptográfia világában mindenki figyelni fog. A következő év abszolút forradalmi lehet az Ethereum Metropolis számára, és álmodhatunk egy decentralizált jövőről, ami felé az Ethereum Metropolis lehet az egyik legnagyobb lépés.
Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!
| Kezdőknek | Közösség | Egyéb |
|---|---|---|
| Bitcoin Útmutató | Likeolj minket Facebookon! | Legfrissebb Hírek |
| Ethereum Útmutató | Csatlakozz Discord-on! | Videók |
| Kripto Szótár | Kövess minket Youtuben is! | Altcoinok |
