Mi a Ripple? Hogyan működik a Ripple?

mi a ripple? hogyan működik a ripple?
Forrás: bitcoincasher.com

Mi a Ripple?

Alapító: Chris Larsen és Jed McCaleb

Alapítás dátuma: 2012

Konszenzus:  Ripple Ledger Consensus Protocol

Token neve: XRP

Koncepció:  A Ripple (XRP) a RippleNet (a blokklánc hálózat) tokenje, mely az XRP Ledger univerzális fizetési rendszerén működik. A Ripple rendszere egy olyan fizetési szolgáltatást biztosító hálózat, mely lehetővé teszi a vállalkozások, bankok vagy akár egyének számára a gyors, egyszerű és nemzetközi utalásokat úgy, hogy nem szükséges hozzá közvetítő fél.

Az XRP Ledger szinte azonnali tranzakciók lebonyolítását biztosítja világszerte, jelenleg körülbelül 3-6 másodperces tranzakció idővel dolgozik. Emellett egy decentralizált váltót is tartalmaz, ahol a fizetések automatikusan átváltásra kerülnek az elérhető legolcsóbb árfolyamon.

ripple kriptopénz
Forrás: finder.com

A Ripple Ledger Conensus Protocol – Hogyan működik a Ripple?

A konszenzus alapja egy osztott adatbázis, amelyben rögzítve vannak az olyan információk, mint a számlák, számla egyenlegek és kereskedési ajánlatok. Minden XRP Ledger számla tulajdonosai kriptográfiai azonosságokkal azonosíthatók, amelyek megfelelnek a nyilvános / privát kulcs pároknak. A tranzakciókat az ezen azonosítóknak megfelelő kriptográfiai aláírások engedélyezik. Minden szerver minden tranzakciót ugyanazon determinisztikus, ismert szabályok szerint dolgoz fel. Minden szerver célja az, hogy az egész hálózat rendelkezzen ugyanazon információkkal anélkül, hogy szükség lenne egyetlen központi hatóságra, aki elbírálja a tranzakciókat.

A Double Dpend (duplán elköltés) probléma egy alapvető kihívást jelent az összes fizetési rendszer számára. A hagyományos pénzügyi rendszerek ezt a problémát úgy oldották meg, hogy létrehoztak egy központi szervet, aki nyomon követi és jóváhagyja a tranzakciókat. Például a bankrendszer esetén a bankok döntenek, amit az összes többi résztvevőnek el kell fogadnia.

Az olyan elosztott főkönyvi technológiák (DLT), mint az XRP Ledger, nem rendelkeznek központi szervvel. Ezek másképp oldják meg a Double Spend problémát.

Konszenzus szabályok

ripple konszenzus
Forrás: xrlp.com

A Douple Spend probléma megoldható a jól ismert szabállyal, miszerint tilos egy számlának olyan pénzt elkölteni, amit nem birtokol. Ezt el lehet érni azáltal, ha rendezzük a tranzakciók sorrendjét. Determinisztikus szabályok szerint meg lehet oldani a tranzakciók sorrendjének rendezését, ugyanis minden tranzakció digitális információk gyűjteménye, aminek a rendezése egyszerű feladat a számítógépek számára.

Ez már elegendőnek bizonyul a Double Spend probléma megoldására központi szerv bevonása nélkül, viszont ehhez szükség van minden tranzakcióra, ami valaha is megvalósult, még azelőtt, hogy megbizonyosodnánk bármilyen tranzakció kimeneteléről.

Ha olyan csoportokba gyűjtjük a tranzakciókat, melyek csoportosításában egyetértünk, akkor a csoportba gyűjtött tranzakciókat rendezni tudjuk. Amíg minden résztvevő egyetért azzal, hogy mely tranzakciók legyen végrehajtva egységként, addig központi fél nélkül használhatók a determinisztikus szabályok a tranzakciók rendezésére.

Minden résztvevő a determinisztikus módon rendezi a tranzakciókat az ismert szabályok alapján. Ezt a módszert használja az XRP Ledger a Double Spending probléma megoldására. Az XRP Ledger beenged minden ütköző tranzakciót a csoportba, melyek elbírálásra kerülnek. A tranzakciós csoportok a determinisztikus szabályoknak megfelelő sorrendben fog végrehajtódni, tehát amelyik tranzakció előbb következik a rendezési szabályzat szerint az jóváhagyásra kerül, míg az ütköző tranzakció, amely következik, meghiúsul.

Az XRP Ledger konszenzus a bizalomra épül. Minden egyes résztvevő kiválaszt egy csoport validátort, aki hitelesíteni fogja a tranzakciókat.A hálózat minden résztvevője olyan validátorokat (hitelesítőket), szervereket választ, amelyek kifejezetten a konszenzusban való aktív részvételre vannak kialakítva, és amelyeket az elvárások szerint megbízható felek vezetnek. Ami fontos, így nem valószínű, hogy a validátor csoportok ütköznek egymással.

Ha a validátorok nem értenek egyet, megváltoztatják a javaslataikat míg nem kerülnek a lehető legközelebb a többi validátor javaslatához. A rendszer addig van rendben, míg a nem megfelelően működő validátorok száma kicsi. Amíg ez az érték 20% alatt maradt, addig a konszenzus akadálytalanul működik, egy hiteltelen tranzakció jóváhagyásához legalább 80%-os egyetértés szükséges a megbízható validátorok részéről.

Mint említettük, a konszenzus fő célja a Double spending probléma megoldása. Itt van négy olyan ok, amely sokkal könnyebbé teszi az egyetértés elérését, mint az elsőre tűnhet:

  • Ha nincs ok arra, hogy a tranzakciót ne vegyék bele egy tranzakciós csoportba, minden becsületes résztvevő beleegyezik abba, hogy kihagyja azt. Amikor minden résztvevő már egyetért, a konszenzusnak nincs munkája.
  • Ha bármi ok van arra, hogy a tranzakciót ne vegyék be a tranzakciós csoportba, akkor az összes becsületes résztvevő a kizárást fogja akarni. Ha a tranzakció továbbra is érvényes, akkor nincs ok arra, hogy bekerüljön a következő körbe, tehát mindenki egyet kellene értsen abba, hogy aztán bevegyék.
  • Rendkívül ritka, hogy egy résztvevő különös figyelmet fordít a tranzakciók csoportosítására. Az egyetértés akkor a legkönnyebb, amikor mindenkinél elsődleges szempont az egyetértés elérése és csak akkor vetekednek egymással, amikor eltérőek az érdekeik.
  • A determinisztikus szabályok a csoportok létrehozására is alkalmazhatóak, melyek csak nagyon szélsőséges esetekben vezetnek egyet nem értéshez. Például, ha van két ütköző tranzakció az egyik körben, a determinisztikus szabályzat segítségével meg lehet határozni, hogy melyik kerüljön be a következő körbe.

Minden egyes résztvevő legfőbb prioritása korrektnek lenni. Kötelességük először erőltetni a szabályzatot, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmi sem sérti az osztott főkönyv integritását. Például, ha egy tranzakció nincs megfelelően aláírva, nem kerülhet végrehajtásra, még akkor sem, ha más résztvevők szeretnék annak végrehajtását. A második legfontosabb szempont az egyetértés elérése, ugyanis az olyan hálózatok, ahol fennállhat a Double Spending lehetősége, egyáltalán nem hasznos.

Konszenzus körök

Egy konszenzus kör azt a kísérletet jelenti, amikor egy tranzakciós csoport végrehajtásáról próbálnak egyetértésre jutni. A konszenzus kör azzal kezdődik, hogy minden résztvevő, aki akar felveheti egy kezdeti pozíciót. Ez lesz az érvényes tranzakciók halmaza.

Ezután a résztvevők nekilátnak a konszenzusnak: Ha egy tranzakció nem rendelkezik többségi támogatottsággal, a résztvevők megegyeznek a tranzakció elhalasztásában. Így az enyhe többség gyorsan teljes támogatást nyer és a kisebbségek gyorsan elutasítást kapnak az aktuális fordulóban.

Jelenleg a Ripple az egyik legkedveltebb megoldás a nemzetközi tranzakciók gyors, egyszerű és költséghatékony megoldására. Egyre több cég csatlakozik a RippleNet-hez, továbbá a szabályozó szervek is pozitívan állnak a projekthez.

Még több cikk

Mi az Ethereum?

Az egyik legérdekesebb kérdésre most itt a válasz. Mindent megtudhatsz ebből az útmutatóból.
 » január 2, 2019