2030-ra ingyen pénzből fogunk élni
Tíz évvel ezelőtt az emberiség szembenézett a COVID-19 világjárvánnyal. A pandémia okozta sokkhullám elemi változásokat idézett elő, és ötletek kavalkádját hozta el.
A társadalmak gyengeségei napvilágra kerültek, és az emberek elkezdtek máshogyan gondolkodni a dolgokról. Komolyan előtérbe került a pénz kérdése is, és, hogy ki jogosult előállítani, köszönhetően annak, hogy példa nélküli mennyiségben került friss pénz a piacokra a járvány hatását ellensúlyozandó.
Az emberek pedig elkezdtek kérdezősködni. Ha egy nemzetközi vészhelyzetben ennyire egyszerűen be lehet indítani a pénznyomdát, akkor honnan jön egyáltalán a pénz? Ha ilyen könnyű létrehozni, miért nem adnak az embereknek? Miért kell egyáltalán adót fizetni? És miért a bankok kapják meg először, hogy utána kamatért cserébe adják tovább a lakosságnak?
Ami pedig halk pusmogásként indult, hamarosan hangos számonkéréssé vált: miért is ezeknek az intézményeknek kell eldönteni, hogy hogyan jön létre a pénz, és kinek származik előnye ebből a disztribúciós módszerből? A gazdasági nehézségek a világ számos pontján humanitárius válságba torkolltak, és fájdalmas módon derült fény a rendszerszintű problémákra. Teljesen új ötletekre lett szükség. Hogyan lehetne a pénz jobban átláthatóbb, fair, és ingyenes?
Feltétel nélküli alapjövedelem
Tíz év elteltével a pénz mindenkinek a rendelkezésére áll. Az elmúlt évtized a digitális innovációk és a mélyreható változások időszaka volt. Azóta sem él luxusban az emberiség, az ipar fogaskerekei továbbra is forognak, a munkát el kell végezni, és az emberek még mindig keresnek munkahelyet. Viszont ahogy az internet ingyenessé tette az információt, úgy a technológia végre megoldotta, hogy a pénz is szabadon rendelkezésére álljon mindenkinek, és védve legyen mások anyagi érdekeltségétől.
Két évtizeddel ezelőtt a Bitcoin megmutatta, hogy egy engedélymentes, decentralizált pénznem is tud létezni, a központi bankok és a nemzeti kormányok fennhatóságán kívül. Ezzel létrejött az örökölt, elavult pénzrendszer antitézise, amely már évszázadok óta rogyadozott. 2030-ra az internet alapú, kormányzatmentes pénz lett a norma. A digitális pénzek tömege született meg, és terjedt el az emberek között, kvázi lecserélve a hagyományos pénzt. A lakosság világszerte digitális tárcaprogramokban tárolta a sokféle valutáját, legyen az bitcoin, különböző protokollok tokenjei, stablecoinok, vagy az államok saját kibocsátású kriptopénzei. A pénz már nem monopol-jellegű, a különböző típusú valuták különböző szerepköröket látnak el.
A készpénz azonnali tranzakciói átkerültek a digitális terekbe, a verseny a projektek között pedig lecsökkentette a költségeket, és alacsonyra tette a belépési küszöböt. Ami pedig még jobb, a blokkláncok ellenőrizhető és megváltoztathatatlan jellegének köszönhetően a központi bankok saját digitális pénzei minőségi ugrást jelentenek a régi rendszer megoldásaihoz képest. A tárcaprogramokkal tudják megvásárolni a boltban a termékeket, kezelhetik a megtakarításaikat, és fogadhatják a kamatbevételeiket, mindezt pedig végre anélkül, hogy a blokklánc technológiai részleteivel foglalkozni kellene.
A kormányok és a pénzintézetek végre felismerték, hogy nem lehet megállítani a pénzügyi innovációt, és ha versenyben akarnak maradni, alkalmazkodniuk kell a digitális pénzekhez. Valójában a legnagyobb fejlődés pont annak köszönhető, hogy az országok kísérletezni kezdtek a centralizált és a decentralizált pénzügyi megoldásokkal, hogy hogyan lehetne a legjobb összetevőket egyesíteni, és így tudott létrejönni egy teljesen digitális pénzrendszer, amelyhez sokkal könnyebben lehetett csatlakozni.
A változás pedig nem opcionális volt, hanem szükségszerű. A hagyományos gazdasági berendezkedés egyenlőtlenséget hozott, korlátozta a prosperitást, és azokat hozta előnyös helyzetbe, akik rendelkeztek tőkével. Még a koronavírus miatti tömeges munkanélküliség és a szociális ellentétek előtt, a munka világának a változásaival és az egyre nagyobb egyenlőtlenségekkel a törvényhozók már rákényszerültek, hogy foglalkozzanak az alapjövedelem kérdésével. Lassan de biztosan a kormányok is felismerték, hogy az emberek többségének egyszerűen nincs elég pénze, hogy kihúzza hó végéig, ez pedig mindenki számára gátolja a gazdasági növekedést.
A központi bankok uralmának a napjai lassan a végükhöz közeledtek.
A helikopterpénz, és a szabadnapok illúziója bebetonozta a tömegek gondolatai közé az univerzális alapjövedelem ötletét, és elkezdték a kormányoktól követelni a keynesi gazdasági rendszer lecserélését, hogy jobban szolgálja az embereket a rendszer.
Emberközpontú kapitalizmus
2030-ra a pénzügyi erő az egyének kezében összpontosult. A digitális pénzek népszerűsége elhozta magával a digitális identitások, és a digitális szuverenitás korát. A múltban az országok konfliktusok árán tudtak terjeszkedni, most pedig versenyezniük kell az emberek figyelméért és hűségéért. Ahogy pedig megváltozott a pénz alaptermészete, úgy a gazdaság és az üzlet is vele változott.
A web3.0, összekötve a kemény valutákkal, alapjaiban változtatta meg a techplatformok működését, ezek a szolgáltatások most már fizetnek a felhasználóiknak, hogy őket válasszák. Ez 10 éve még elképzelhetetlen volt, hiszen ezek az óriáscégek követték minden apró mozdulatunkat, hogy a kapott adatokra épülő hirdetési szolgáltatásaikkal dollármilliárdos birodalmakat hozzanak létre.
Ahogy a kormányok, úgy a techcégek is lépni kényszerültek. Mostanra pedig mi már az ügyfelek vagyunk, nem pedig a termék.
Hogyan néz ki a jövő pénze?
Amit most használunk, kitörölhetetlenül létezik a blokkláncokon, és globális szinten van elosztva. A pénz szabad áramlása már nem egy álom, hanem a napi valóság. Tíz év nem túl hosszú idő, de szinte hihetetlennek tűnik, hogy egykor hagytuk a központi bankoknak, hogy a magas falaik mögé bezárkózva irányíttassák a pénzt. Naivak voltunk, hogy azt hittük, a tőkeerős elit és a kleptokraták majd megfelelően menedzselik a javakat, és csökkentik az egyenlőtlenséget.
A pénzünk most egy átlátható forrásból jön, sokkal jobban van elosztva. A fizikai és a digitális világ sokkal szorosabban működik együtt, a kormányzatok beavatkozásai sokkal közelebbről vannak figyelve, és a pénzrendszer végre az innováció előmozdítójává vált. A pénz ráadásul már több helyről jön, kormányoktól, cégektől, decentralizált közösségi irányítási rendszerektől. Ösztönzi a vállalkozást, és segíti a növekedést, a pénzügyi lehetőségek kiaknázását.
A pénzmonopólium megtörésével az új kereseti lehetőségek, a vállalkozási szféra virágzásnak indult, főleg a fejlődő világ országaiban. A pénz felszabadításával meg tudtuk javítani a demokráciát, és a világot egy alapjaiban is igazságosabb, pénzügyileg kiegyensúlyozottabb hellyé tenni. A felvilágosodás új korszaka kezdődött el, és a mindannyiunk előtt álló időszak már nem az elkeseredést növeli. A reményt inspirálja.
Ezeket olvastad már?
- Már közel 2 millió ETH van stakelve az Ethereum 2.0 teszthálózatán
- Meghekkelték a KuCoin tőzsdét, 150 milliót ér a zsákmány
- 3x annyi stablecoin van a piacon, mint tavaly ilyenkor
- Hogyan lett a DAI megkerülhetetlen az NFT és a digitális művészet területén
- A Bloomberg $20.000-re jósolja a bitcoint, az aranyat pedig $3.000-re
- Íme, hogyan tartsd biztonságban a kriptopénzeidet 2020-ban
- 8 nyomós ok, amiért neked is Brave böngészőt kellene használnod 2020-ban
Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!
Kezdőknek | Közösség | Egyéb |
---|---|---|
Bitcoin Útmutató | Likeolj minket Facebookon! | Legfrissebb Hírek |
Ethereum Útmutató | Csatlakozz Discord-on! | Videók |
Kripto Szótár | Kövess minket Youtuben is! | Altcoinok |