A decentralizált tőzsdék továbbra is jól fognak teljesíteni

Te rábízod a kriptopénzeidet másokra, hogy őrizzék neked? A decentralizált tőzsdékkel erre nincs szükség, van viszont pár hátránya a dolognak.

Első ránézésre a centralizált és a decentralizált tőzsdék elég egyformák. Persze ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt, hamar észrevesszük a különbségeket. Számos esetben tér el a működésük, de a legfontosabb mégis talán az, hogy a jövő valószínűleg a decentralizáltaknak lesz fényesebb. A tavaly megkezdődött szárnyalás valószínűleg idén, és a következő években is folytatódni fog.

A centralizált tőzsdéken lehetséges a különböző kriptoeszközök váltása, de ezek a tőzsdék nem biztosítanak megfelelő felügyeletet a javak és a kulcsok felett. Egy dex esetében a felhasználók közvetlenül a saját tárcáikból kereskednek, anélkül, hogy bármiféle letétkezelési folyamaton végig kellene menniük.

A kriptó esetében aranyszabály, hogy „ha nem a te kulcsod, nem a te kriptód”. A centralizált tőzsdék esetében pedig pontosan ez a legnagyobb probléma. A felhasználók valójában nem rendelkeznek a kriptopénzekkel, amelyek a tőzsdén vannak. Rábízzák magukat a szolgáltatóra. Megbízni egy harmadik félben, és a kezébe adni a pénzünket, valamint gyakran a személyes adatainkat is, az egyik legnagyobb hátránynak számít.

Ilyen tekintetben a decentralizált tőzsdék lényegesen jobban teljesítenek. A saját tárcán keresztüli kereskedés egyszerűen jobb megoldás, és pont emiatt növekszi folyamatosan a népszerűségük. Viszont dacára az emelkedő trendnek, ezek is több nehézséggel, akadállyal kénytelenek szembenézni, főleg szabályozói oldalról. Ezekre megoldást kell találni.

A szabályok terén már közelednek a változások. Az iparág is elkezdte felismerni, hogy rendezni kell a dolgokat, ha hitelesek akarnak lenni a befektetők szemében, és az elfogadottság következő szintjére lépnének.

✎✎✎✎✎

A decentralizált tőzsdék sem tökéletesek

Az USA-ból útjára induló Uniswap növekedését az egész szektor figyelemmel kíséri. Mostanra több, mint 2 milliárd dollárnyi pénzt kezelnek rajta keresztül. Ez az összeg a felhasználók által a különböző likviditási párokban lekötött tőkéből jön. A Dune Analytics pedig úgy mérte, hogy az elmúlt pár hónap során a platformnak már havi 4 millió körüli ügylete van. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a defi teljes volumenének több, mint a felét jelenleg az Uniswap biztosítja.

Az Uniswap egy saját egyenlet segítségével állapítja meg a tokenek értékét, így tudja elkerülni a likviditási hiányt, amely előtte sok dex-et sújtott. A meghatározott ár mindig a vételi igénytől függ, de nem kell aktív vételi megbízás hozzá, ahogy eladási sem.

Sok platform próbálta meg lemásolni a sikerüket, kevés kézzelfogható eredménnyel. A SushiSwap számított a legesélyesebb kihívónak, de a népszerűségük drasztikusan lecsökkent, mikor az eredeti alapító lelépett volna a fejlesztési kasszával a zsebében.

Alapvetően a dex nincs irányítva egyének vagy szervezetek által. Ehelyett a létrehozáskor okosszerződéseket használnak, amelyekben kódolva van a működés, és a blokkláncon végzik a műveleteket. A szerződések ellenben lehetnek egyének, csoportok befolyása alatt.

Az egyik következménye ennek a típusú felépítésnek az, hogy a felhasználók nem mindig szólhatnak bele, hogy az adott platform hogyan fejlődjön, és milyen irányba induljon az egyes döntések kapcsán. Ennek pedig lehetnek hátulütői.

Tőzsdetokenek

Több dex is elindította a saját natív tokenjét. Az Uniswap például visszamenőlegesen, a platform használói között osztotta ki airdrop formájában az UNI tokeneket szeptember közepén. A minimum 400 darab tokent mindenki megkapta, aki legalább egyszer végzett valamilyen tranzakciót a tőzsdén. Az airdrop általánosságban nem szokatlan dolog a kriptopénzek esetén, bár a legtöbbször nincs jó hatása a hosszú távú árfolyamra. Az UNI token ára például két nappal az indulása után felére esett.

A másik gond, amely fel szokott merülni, a többcélúság. A natív tokenek legtöbbször a likviditás biztosítását ösztönzik, de sokszor governance funkciójuk is van. Azaz szavazati jogot biztosítanak a platform irányítása során. Ez pedig jelenleg is vita tárgya a közösségben, hogy van-e értelme pénzügyi, spekulatív értéket tulajdonítani egy olyan tokennek, amelynek csak szavazási funkciója van.

A legkönnyebb módja, hogy ezt elkerüljük, az a tokenek szétválasztása. Ha az irányítást decentralizálni akarjuk, azt megtehetjük tokenekkel, de azok a tokenek ne legyenek másra használhatók, ne járjon a birtoklásukkal egyéb előny.

Ha egy tokennel ténylegesen csak szavazni tudsz, akkor talán elkerülhető, hogy komoly spekuláció tárgyává váljon.

Hiányzik a láncok integrációja

Egy másik probléma a dexekkel, hogy egyelőre nem megoldott a több lánc egyidejű használata. Az Uniswap például az Ethereum hálózatán működik, így csak az Ethereum blokkláncán létező kriptoeszközöket tudja kezelni. Az iparágban mostanra a láncok közötti átjárhatóság lett a leginkább szükségesnek tűnő fejlesztés, hogy új piacok nyílhassanak, és növekedhessen a likviditás. Az Uniswap például bevallottan a platformjuk új verzióján dolgozik, de a láncok közötti átjárhatóság fel sem merült ötletként.

Jelen pillanatban ennek a megoldása a legnagyobb kihívás. Ha az egyes blokkláncok az alap kódjuk szintjén nem tudnak kommunikálni egymással, nehéz a kapcsolatteremtés. Szerencsére több független projekt is van, amelyik ezen a problémán dolgozik, ilyen például a szingapúri Switcheo is, amely nemrégiben 1,2 millió dollárnyi befektetői tőkét kapott. A tervezett protokolljuk lehetővé tenné, hogy több blokklánccal léphessenek interakcióba a felhasználók, miközben megmarad a privát kulcsaik feletti kontroll.

A befektetőik között megtalálható az MCX tőzsde is. Az MCX igazgatója, Amos Sun elmondta, a derivatívák létfontosságú elemei lesznek a definek a jövőben, a Switcheo pedig a legfőbb szolgáltatóvá léphet elő ezen a területen.

Kiberbiztonsági aggályok

A dexek hírhedtek arról, hogy viszonylag könnyű célpontot jelenthetnek a támadóknak. Ezt számos eset bizonyítja az elmúlt évtizedből, mióta léteznek a kriptopénzek. Persze a biztonság a másik irányból, a tőzsdéktől is csökkenhet.

Tavaly ősszel az egyik centralizált tőzsde, az OKEx függesztette fel a hozzáférést a platformján tárolt kriptoeszközökhöz, ezután azok a hírek terjedtek el a közösségben, hogy az egyik vezetőjüket letartóztatták. A felhasználók pedig nem fértek hozzá a pénzükhöz.

A hetekig tartó huzavona után végül egy nagy összegű kárpótlási programot hirdettek meg, de a bizalom érezhetően csökkent a tőzsde irányába.

A digitális tőzsdék terjedése, és az egyre nagyobb számú ügyfél jelenléte a szektorban megköveteli a szabályozás fejlesztését is. Ebben a dologban az egyik legjobb példa Hong Kong, ahol a pénzügyi hatóság mostanra megkövetelte, hogy minden ott működő tőzsde regisztráltassa magát, és feleljen meg a szabályoknak. Az iparág számára ez a lépés pozitívnak tekinthető, hiszen ez növelni fogja a fogyasztóvédelem szintjét. Magának az iparágnak pedig több hitelességet, több megbízhatóságot fog jelenteni.

Mások ezeket is olvasták! Te olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

Kezdőknek	Közösség	Egyéb
Bitcoin Útmutató	Likeolj minket Facebookon!	Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató	Csatlakozz Discord-on!	Videók
Kripto Szótár	Kövess minket Youtuben is!	Altcoinok