A pénz és az elme: a kripto lehet a jövő?

Mivel a mindennapi életet megállította a koronavírus kitörése, most itt az ideje gondolkodni, fejleszteni és tervezni arra az időszakra, amikor a válság véget ér. Tekintettel erre, nézzük meg közelebbről a Bitcoin és a kriptovaluták alapjait. Nem a technológia, a hasznosság vagy az elfogadás értelmében, hanem a pénz története és fejlődése szempontjából.

A pénz elindulása sokszor különböző emberektől függött, mivel különböző helyeken hozták létre azt, és nem a technológiai áttörésen múlt, hanem egy mentális forradalmon. A pénz nem a képernyőn megjelenő szám, a pénztárca vastagsága vagy a zsebünkben lévő érmék száma. Inkább szubjektív valóság, amely csak a közös képzeletünkben létezik.

Az ókortól kezdve a modern időkig a pénz bármilyen lehet. A pénzt az érték ábrázolására használjuk áruk és szolgáltatások cseréje céljából. A pénz formája és értékének származtatása sokat változott az évszázadok során, és ebben az értelemben a kriptovaluta egyszerűen a pénz folyamatban lévő fejlődésének legújabb lépése.

✎✎✎✎✎

A pénz előtt cserekereskedelem létezett

Először Egyiptomban vették nyilvántartásba a cserekereskedelmet Kr. e. 9000-ben, amikor a gazdák és a kereskedők a piacokon találkoztak, hogy árukat cseréljenek egymással. Például a teheneket kenyérre cserélték, a magvakat olajokra és a ruhákat juhokra. Noha ez eleinte elég egyszerűnek tűnik, valójában nagyon bonyolult a rendszer, ha elképzeljük, hogy a ruházati kereskedőnek mindennap szüksége van az ételre, de a mezőgazdasági termelőnek nincs szüksége minden nap új ruhákra.

Ez az egyensúlyhiány teremtette a pénz iránti igényt. A pénz kontrollált tranzakciós rendszert adott, amelyet fel lehet használni az áruk értékének mérésére, valamint csereközeget jelent a tranzakciók megkönnyítése érdekében. A porceláncsiga volt az egyik első és legszélesebb körben elterjedt pénzforma, más „devizákkal”, például a gabonafélékkel, ruhadarabokkal valamint szarvasbőrrel.

3 közös jellemző

Noha ezek a valuták nagyon különböznek egymástól, 3 közös jellemzőjük van:

Közösségi megállapodás: egyetértésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy ez valóban valuta. A gazda csak akkor fogad el porceláncsigát, ha a gazda tudja, hogy ugyanazon porceláncsiga felhasználható gabonafélék vásárlására.
Ellenálló képesség: a pénzként felhasznált tárgynak képesnek kell lennie arra, hogy fizikai értelemben megfeleljen az idő próbájának. A gomba használata pénz helyett például nem lett volna jó, mivel néhány napon belül megromlanak.
Egységesség: A magvak esetében egyik sem különbözik egy másik magtól. Az objektumnak helyettesíthetőnek és kölcsönösen felcserélhetőnek kell lennie

Miközben ez egy ideig működött, volt egy kis probléma a pénzszerzéssel. Ha a gabona pénz lenne, és elfogyna, akkor termeszthetne még több pénzt. A kereskedelemben részt vevők porceláncsigát használtak pénznemként, ilyenkor pedig csak a tengerpartra kellett menniük gyűjteni. Ez sok esetben megsértette a fenti első pontot: a közösség nem tudott megállapodni abban, hogy mely tárgyat lehet pénzként felhasználni.

Itt lép életbe az érme.

Nemesfémek és érmék

Az első ismert emberek, akik érméket használtak, az ókori görögök voltak Kr. E. 600-ban. Az érméket elektrumból – az arany és ezüst keverékéből – készítették, és súlyuk szerint készítették el őket, így általában nem számlálták ezeket, hanem a súlyúkat mérték. A porceláncsigákkal és a szarvasbőrrel ellentétben az emberek nem tudtak csak úgy kimenni és több elektrumot találni az érmékhez. Az aranybányászat még ma sem olyasmi, amit az átlagember képes lenne megtenni.

A pénz fent leírt 3 fő jellemzőjének megfelelve az érméket egy egész társadalom elfogadta, mert az uralkodók erről döntöttek. Az arany az idő múlásával nem párolog és nem rozsdásodik, ráadásul a fém akár olvasztható is, hogy nagyobb vagy kisebb aranydarabokat készítsenek – csak az számított, hogy mekkora a teljes össztömeg.

Ahogy a fenséges civilizációk gyengültek és elhalványultak, a valutájuk is megváltozott. Évszázadok óta nemesfémeket használtak az érmék verésére, ami változott az az érmere nyomtatott királyi arc és a forgalom volt.

A pénz érmékről bankjegyekre fejlődött

Míg az érmék sok problémát pénzben oldottak meg, ezek az érmék saját problémákkal szembesültek. Az érmék nehézek, sok helyet foglatnak el, és a forgalmat korlátozta a nemesfémek rendelkezésre állása. Ezek a kellemetlenségek szükségessé tették egy új, Kínából származó pénzfajta szükségességét.

A papírpénzt Kínában találták fel Kr. E. 100-ban. Ahelyett, hogy egy zsák érmét hordoztak volna, az emberek pénzalapot hagyhattak a banknál, és cserébe kaptak egy aláírt bankjegyet a banktól, amely igazolta ezen pénzeszközök értékét és tulajdonjogát. Ezek a bankjegyek megteremtették a bizalom rendszerét – az emberek elcserélték ezeket a bankjegyeket, mert mindannyian bíztak abban, hogy a bankjegyeket bármikor be lehet cserélni tárgyi eszközökre (aranyra).

A pénzt ábrázoló bankjegyek elképzelése gyorsan elterjedt az egész világon, és nem tartott sokáig, míg az európai bankok is bevezették a papírpénzt. Mivel mindenki inkább bankjegyeket használt, mint aranyat, a bankok egyre több bankjegyet bocsátottak ki, mint a bankban rendelkezésre álló aranymennyiség. Arra az elképzelésre támaszkodtak, hogy nem mindenki fog egyszerre a bankba menni aranyat kérni aki birtokol bankjegyeket.

Ez jelentette a pénzkínálat bővítésének első fázisát és a pénzt valamint a bankjegyeket még ma is ugyanígy kezeljük.

Az aranyvaluta távozása

Az 1930-as évekig minden papírdollár visszaváltható volt 0,40 dollár értékű aranyra. Ezt azért engedélyezték, mivel az Egyesült Államok is úgy gondolta, hogy nem mindenki megy ugyanazon a napon a bankba aranyat váltani. De ez a nagy gazdasági világválsággal megváltozott.

A gazdaságnak segítségre volt szüksége, ám az amerikai kormány korlátozott mennyiségű aranyellátásával nem tudott több pénzt nyomtatni. Tehát a gazdasági összeomlás megakadályozása érdekében 1933-ban az Egyesült Államok elnöke jogellenesé tette az arany birtoklását, arra kényszerítve mindenkit, hogy az aranyát adja át a Szövetségi Központi Banknak, aki papírpénzt bocsát ki cserébe. Nixon elnök 1971-ben hivatalosan elválasztotta az amerikai dollárt az aranytól. Az arany birtoklása csak 1977-ben volt újra engedélyezett.

Manapság a papírpénz teljesen különáll az aranytól vagy bármilyen más nemesfémtől. Valójában, ha éppen most kivesz egy bankjegyet a pénztárcájából, mondjuk egy 20 dolláros bankjegyet, akkor ezen a bankjegyen a következőt fogja látni: „a bank ígéretet tesz arra, hogy a hordozót igény szerint az irodájában 20 dollárral látja el” Itt már nem is említik az aranyat, és nem kell arra számítani, hogy 20 dollár értékű aranyat kapjon a bankjától a bankjegyért cserébe. A banknál a papírpénzt digitális pénzre válthatja. A Yuval Noah Harari: Sapiens című könyve szerint az összes pénz több mint 90%-a, vagyis számláinkon levő több mint 50 trillió dollár, csak számítógépes szervereken él.

A digitális valuta a bankszámlák számjegyeitől egészen a műanyag bankkártyák által igénybe vehető hitelig és a mobil eszközökkel beváltható e-pénzig fejlődött. És akkor, csakúgy, mint az 1930-as évek nagy gazdasági válsága, a 2008-as globális pénzügyi válság újabb hatalmas lépést váltott ki a pénz fejlődésében.

Elérkeztünk a Bitcoinhoz

A Bitcoin 2009-es megjelenésével új pénzforma alakult ki, amely a pénz története során jelenlévő összes alapra épült, néhány kritikus fejlesztéssel. A Bitcoint nem verik és nem irányítja egy központi hatóság, hanem az érme birtokosai terjesztik és ellenőrzik.

A Bitcoin elindította a kriptovaluta forradalmat, ám maga a BTC vitathatatlanul nem csereközeg. Az ár gyorsan emelkedett, zuhant, drámaian helyreállt, csak hogy újra visszaessen, és a belátható jövőben továbbra is ezt fogja tenni. A közösség minden bizonnyal egyetért azzal, hogy értéke van, de ez az érték drasztikusan változhat rövid időn belül. Instabilitása miatt a digitális eszköz inkább egy ritka árucikkre hasonlít, sem mint a pénzre.

A kriptovaluta azonban 2009 óta sokat fejlődött. Jelenleg több száz érme létezik különböző célokra. A stablecoinokat például a kiadásokra és a tranzakciókra tervezték, és mivel a digitális világban létezik ez a pénzforma programozható – helyet ad az egyedi alkalmazásoknak, amelyek nagyobb hasznosságot jelentenek a technológia fejlődésében, és a világot, amelyben élünk, szintén digitálisabbá teszik.

Más érméket, például a natív tokeneket vagy az Ethereum ökoszisztéma gas-ét használják fel a digitális alkalmazásokon belüli műveletek végrehajtására okos szerződésekkel.

A kripto, mint a jövő pénze

Hogy hová tartunk, az egyszerűen még ismeretlen. Az olyan áruk tokenizálása, mint például az aranyhoz kötött kriptovaluták nagyon érdekes fejleményt jelentenek, amely valószínűleg még több kereskedőt von majd be a kripto térbe, és az ingatlanok részleges tulajdonjogához kötött érmék a kripto ökoszisztémában zajló innováció újabb példái.

Ki tudja, lehet, hogy egy adott pillanatban előfordulhat, hogy már nem idézzük fel a kriptopénz árát dollárban számítva, ugyanúgy, ahogyan a dollárt már nem társítják az arannyal.

Az egyetlen dolog, amit biztosan mondhatunk az, hogy a kripto világa nagyon gyorsan fejlődik és változik, a kreativitás és a technológiai fejlődés hiánya nélkül. Megfelel minden olyan tulajdonságnak, amellyel a pénznek rendelkeznie kell, és olyan fejlesztésekkel büszkélkedhet, amelyek értékesek a mai digitális világ számára.

Csakúgy, mint a pénz kezdete évezredekkel ezelőtt, ez egy mentális forradalom, amelyet mindannyian aktívan, együtt alakítunk.

Ezeket olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

Kezdőknek	Közösség	Egyéb
Bitcoin Útmutató	Likeolj minket Facebookon!	Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató	Csatlakozz Discord-on!	Videók
Kripto Szótár	Kövess minket Youtuben is!	Altcoinok