A web2-t kétségtelen, hogy a Google emelte arra a szintre, ahol most van. Most viszont úgy néz ki, le kell rombolni ezeket a tartóoszlopokat, hogy felépülhessen az internet következő verziója.
A tech óriás ellen az Egyesült Államok Igazságügy minisztériuma, és 11 állama adott be keresetet. Eszerint a vállalat kizárólagossági megállapodást kötött mobilkommunikációs- és böngészős cégekkel, hogy ő legyen az alapértelmezett keresőmotor szolgáltatója, ezzel pedig szinte a teljes keresési piacon befolyást szerzett. Emellett a YouTube, az Android, és a hasonló cégek felvásárlásával még tovább növelte a szerepköreit, megkerülhetetlenné vált.
Tömören megfogalmazva egy monopóliumot épített ki, és az intézményi rendszere segítségével kontrollálhatja a teljes technológiai piacot, ezzel egy időben pedig korlátozza a felhasználók lehetőségeit. Emellett pedig akadályozza a web3 kialakulását, amely a decentralizációt a felhasználók aktívabb részvételével érné el, a nagy vállalati szereplők helyett. Ezzel pedig azt teszi, amit az ő előtte lévő cégek tettek, mikor az eredeti web1-et alig akarták hagyni, hogy web2-vé váljon.
Megfigyelési kapitalizmus
A tech-szakíró Cory Doctorow szerint a trösztellenes intézkedések létfontosságúak, hogy a társadalomban fenntartható legyen az egyén szabadsága. A „Hogyan pusztítsuk el a megfigyelési kapitalizmust?” című könyvében így ír erről:
„Ha megtagadjuk a Google jogát, hogy ennyire sok szolgáltatást egyesítsen, akkor tulajdonképpen azt is megtagadhatjuk tőle, hogy uralja az internetes keresési szektort. Ha pedig megszüntetjük ezt a dominanciát, akkor a Google mérnökei és termékmenedzserei végre valóban szembesülnek azzal, hogy a felhasználók esetleg nem őket választják.”
Doctorow könyve egyfajta gondolatébresztő beszélgetésként reflektál Shoshanna Zuboff „A megfigyelési kapitalizmus kora” című művére, ahol először leírták ezt a fogalmat. Zuboff úgy véli, „ez a fajta kapitalizmus többféleképpen tart igényt az emberi tapasztalatokra, mint nyersanyagokra, amelyekből aztán viselkedési adatokat tud kinyerni”.
Egyszerűen megfogalmazva, megfigyelnek minket, manipulálnak, aztán megnyírnak, mint egy birkát.
Példaként említi a Google által kiadott okostermosztátot, a Nest-et. A készülék csatlakozni tud a többi Google alapú IoT eszközhöz, és természetesen csak a Google operációs rendszerével működik rendesen. Ezek az eszközök aztán elképesztő mennyiségű adatot gyűjtenek be rólad, majd továbbítják azokat egy adatközpontba. Ezek segítségével pedig a Google még több terméket tud eladni neked.
Ezt pedig úgy nevezik, hogy monopólium.
Az AT&T esete
Felmerülhet a kérdés, hogyha a Google rendszerét szétszedjük, és számos elkülönülő szervezetre tagoljuk, akkor esetleg nem születnek meg az olyan „forradalmi” találmányok, mint egy okostermosztát. Doctorow egyáltalán nem így gondolja.
A Google és a többi nagy techcég párhuzamba állítható az amerikai AT&T telekom-óriással, amely a Japán-USA kereskedelmi háború közepén ment csődbe. Akkor sokan attól tartottak, hogy egy ilyen esemény teljesen romba döntené az USA technológiai iparágait.
„1982-ben széthullott az AT&T, ez pedig a legjobb dolog volt, ami Amerikával történhetett. Az AT&T fő fókusza nem az volt, hogy versenyre keljen a japán elektronikai cégekkel. Ehelyett teljesen megpróbálta elfojtani az internet növekedését, hogy megőrizze a telekommunikációs monopóliumát.”
Az AT&T úgy csinált pénzt, hogy díjat szedett a telefonhasználatért, és a rendszer biztosításáért. Az internet nem így működik, ott a rendszer mindenhol megvan. Az irányítás pedig a nagy központokból a hálózatok végpontjaihoz kerültek, a felhasználókhoz. Ők futtatták a kedvük szerinti programokat a saját gépeiket, ma pedig a kívánt appokat a telefonjaikon.
Más szóval, a Google ma azért létezhet, mert akkor az AT&T bedőlt.
Válaszúthoz ért a web3
Most az USA az ázsiai országokkal kezdett kereskedelmi háborúba, elsősorban Kínával. A meccs pedig ugyanúgy megy, mint régen.
Harold Montgomery, a Wirex egyik vezetője így nyilatkozott:
„A Google szétdarabolásához vezethet ez a beadvány. Attól függően, hogy ez hogyan megy végbe, alaposan fel is gyorsíthatja a web3 fejlődését, és még inkább decentralizálhatja az irányítási sémákat. Ráadásul gyorsabban, mint gondoljuk.”
Jack O’Holleran, a SKALE Labs ügyvezetője szerint előbb-utóbb mindenképpen elérünk a web3 fázisába.
„Ez a kormányzati trösztellenes vizsgálat elég jól rámutat, hogy hogyan vélekednek az emberek a nagy internetes cégekről. Mint beadvány, persze sokkal kisebb hatása lesz, mint a web3 tényleges megérkezésének. A történelemből tudjuk, hogy ha egy vállalat túl nagyra nő, szinte mindig komoly veszteségekkel esik szét.”
Justin Hunter egyelőre szkeptikus. A Graphite, egy privacy-fókuszú Google Docs versenytárs alapítója az egész karrierjét a web3-ra tette fel. Ő nem az AT&T esetét hozza fel, hanem egy másik cégét.
„Szerintem a kormány végül nyerni fog, és a Google úgy jár, mint a Microsoft a 90-es években. Az a korlátozás nagy törést okozott, de nem tudta megakadályozni a Microsoftot abban, hogy a része maradjon egyfajta oligopóliumnak. Egy trösztellenes vizsgálat, még ha sikeres is, hosszú távon nem biztosítja, hogy tényleges verseny legyen.”
A Microsoft esetében az operációs rendszert, és a többi szoftver-komponenst szét kellett választani, és a hozzáférési jogokat más vállalatok is megkaphatták.
Luther Lowe, a Yelp egyik elnökhelyettese is hasonlóan gondolkodik.
„A Microsoft azzal töltötte a 90-es éveket, hogy a szomszédos piacokat is megpróbálta letarolni. Az oprendszerek terén szerzett dominanciáját próbálta érvényesíteni a böngészőknél is.”
Ha nem lett volna az akkori trösztellenes akció, akkor elképzelhető, hogy a Microsoft, érzékelve a feltörekvő Google értékét, egyszerűen lemásolja a rendszerüket, és alapértelmezetté teszi a keresőalgoritmusukat az Internet Explorer böngészőjükben. Ezzel még azelőtt végzett volna a Google-el, hogy a web2 egyáltalán megszületett.
„A nagyobb trösztellenes ügyek, és a kormányzati megfigyelés fel tudják frissíteni a piacokat, és elősegíthetik a paradigmaváltásokat. A web3 szempontjából ez az USA vs Google ügy a legjobbkor jött.”
Hunter egyetért abban, hogy a blokkláncos vállalkozások számára a beadvány sok pozitívumot hozhat.
„Végre ténylegesen lesz értelme elgondolkodni, hogy hogyan lehet több felhasználót elérni. Ha a keresési szektorban megnő a verseny, az magával hozza a nyitottabb keresőoptimalizálási lehetőségeket is. A legnagyobb baj viszont az, hogy a web3 egyelőre azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne használni a technológiát. Inkább azon kellene, hogy a kriptoközösségeken kívül is felfedezzék maguknak a felhasználók.”
O’Holleran viszont bizakodó: „A következő évtizedben a keresőmotorok közösségi tulajdonúak lesznek, és nyílt forráskódúak. A felhasználók fognak dönteni a fontos kérdésekben, a decentralizált internetnek köszönhetően.”
De ki fogja feltekerni a termosztátot?
Ezeket olvastad már?
- Már közel 2 millió ETH van stakelve az Ethereum 2.0 teszthálózatán
- Meghekkelték a KuCoin tőzsdét, 150 milliót ér a zsákmány
- 3x annyi stablecoin van a piacon, mint tavaly ilyenkor
- Hogyan lett a DAI megkerülhetetlen az NFT és a digitális művészet területén
- A Bloomberg $20.000-re jósolja a bitcoint, az aranyat pedig $3.000-re
- Íme, hogyan tartsd biztonságban a kriptopénzeidet 2020-ban
- 8 nyomós ok, amiért neked is Brave böngészőt kellene használnod 2020-ban
Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!
| Kezdőknek | Közösség | Egyéb |
|---|---|---|
| Bitcoin Útmutató | Likeolj minket Facebookon! | Legfrissebb Hírek |
| Ethereum Útmutató | Csatlakozz Discord-on! | Videók |
| Kripto Szótár | Kövess minket Youtuben is! | Altcoinok |
