Van elemző, aki szerint az ETH 2.0 bevezetése sem biztos, hogy képes lesz megoldani a skálázhatóságot, és segíteni a magas tranzakciós díjak ügyében. Jelenleg az átlagos jutalék 7,5 dollár körül mozog, ez a Bitcoin hálózat díjának a háromszorosa. A MakerDAO tárcabeállítása 40 dollárba kerül, egy kölcsönigénylés a Compound rendszerén pedig 10 dollárba. Ezek a nevetséges összegek hosszú távon nem fenntarthatók.
Erre pedig még egy lapáttal rátesz a minden másnap induló új, hozamvadász applikációk sora. A terület egyre növekszik, dacára a hálózat terhelési mutatóinak és a magas díjaknak.
A defi felhasználói egy korty vízre vágyó szomjazóként várják az ETH 2.0 érkezését, de lehet, hogy ez a fejlesztés sem fogja megfelelően kiszolgálni a mostani kriptohasználókat.
Mi várható reálisan az ETH 2.0-tól?
Az év eleje óta a definek köszönhetően az aktív tárcák mennyisége 350 ezerrel nőtt. Az UniSwap például már nagyobb volument is bonyolított, mint a Coinbase, de az ügyfélállomány így is eltörpül ez utóbbi 32 millió használója mögött. Mi lenne, ha ez a 32 millió mind szeretné használni a defit?
A hálózati díjak tetőzése miatt pedig most különösen érdekes és érdemes megnézni, hogy az Ethereum új rendszere milyen különbséggel fog járni.
Az elején az Ethereum 64 különböző „szilánkkal”, úgynevezett „shard”-dal fog elindulni, minden egyes ilyen szilánk önálló láncként fog működni, saját tranzakciós történettel. Ezzel elméletileg a hálózat kapacitása egyszerűen a 64-szeresére fog nőni. Most vegyük alapul azt, hogy a defi használóinak több ETH-címe is van, mondjuk 2. Így a valós felhasználószám 220 ezer lehet. Ha ezt megszorozzuk 64-gyel, akkor közel 14 millió felhasználót kapunk, ez pedig még mindig elmarad a Coinbase számaitól. Ráadásul a Coinbase csak egy a számos nagy tőzsde közül.
Szóval, ha ezt a gondolatmenetet követjük, az ETH 2.0 még a megnövelt teljesítményével sem lesz képes önmagában tömegesen kiszolgálni a felhasználókat.
Hatékonysági kérdések
Vannak természetesen úgynevezett második rétegű megoldások is. Vitalik Buterin is úgy véli, a hagyományos tranzakciók esetében jobb, ha olyan megoldásokat használunk, mint a már létező és bevált OMG, Loopring, vagy a Zk-sync. Ezekkel együtt Buterin becslése szerint a jelenlegi 12-15 tranzakció per másodperc áteresztőképességet fel lehet tornázni akár 2500 tranzakcióra is, másodpercenként.
A magas jutalékok mostanra már akár a tőzsdei kereskedés profitját is befolyásolhatják. Ennek eredményeképpen a tőzsdék is megemelik a saját jutalékaikat, a felhasználók pedig emiatt értelemszerűen máshová is vihetik a pénzüket.
Szeptember 17-én az Ethereum rekordot döntött a tranzakciók számában, 1,34 millió művelettel egy nap alatt, 2018 óta először. Emellett a 2017-es bikafutam csúcsán a nem-értékhez kötött tranzakciók, mint amilyenek például az okosszerződések végrehajtása, kevesebb, mint az aktivitás 2%-át tették ki, ez mostanra 50%-ra nőtt.
Ezek a második rétegű megoldások az egyszerű átutalásokhoz egyszerűen nem oldják meg a magas jutalékok problémáját.
Ahhoz, hogy a defi is fennmaradhasson, további fejlesztések kombinációja szükséges, így az ETH 2.0 előtt még szemmel láthatóan hosszú út áll.
Ezeket olvastad már?
- A Bloomberg $20.000-re jósolja a bitcoint, az aranyat pedig $3.000-re
- Íme, hogyan tartsd biztonságban a kriptopénzeidet 2020-ban
- 8 nyomós ok, amiért neked is Brave böngészőt kellene használnod 2020-ban
- 7 legjobb bitcoin pénztárca mobilra
- Top 10 altcoin 2020-ban – A legígeretesebb coinok listája
- 9 módszer hogyan keress pénzt kriptovalutákkal 2020-ban
Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!
| Kezdőknek | Közösség | Egyéb |
|---|---|---|
| Bitcoin Útmutató | Likeolj minket Facebookon! | Legfrissebb Hírek |
| Ethereum Útmutató | Csatlakozz Discord-on! | Videók |
| Kripto Szótár | Kövess minket Youtuben is! | Altcoinok |
