Sosem volt még fontosabb a digitális identitás

A tavalyi év számos tekintetben rendkívülinek számított, és az életünk nagy részét online területre irányította. Emiatt kifejezetten fontossá vált, hogy hiteles módon tudjuk azonosítani magunkat a digitális térben.

Rengeteg olyan online megoldás született, például az applikáción keresztüli szavazás, amely erős alapokon nyugvó azonosítási metódust tesz szükségessé.

Tavaly nyáron a Világgazdasági Fórum is publikált egy tanulmányt, amely ennek a témakörnek a lehetőségeit, és egyben kockázatait járta körbe. A különböző magunkon viselhető eszközöktől kezdve az orvosi implantátumokig, a jövőben elképzelhetetlenül sok adatot tudunk majd a digitális személyiségünkhöz kapcsolni.

Az ellenzők is sokan vannak természetesen. Az ötlet, hogy esetleg még több adatunk kerülhet a kormányzatok vagy szervezetek kezébe, sokak fejében megszólaltatta a vészcsengőt.

✎✎✎✎✎

A technológia a megoldás, nem pedig a probléma

A jelenlegi rendszer fenntartása a legtöbb hiba forrása. 2020 eseményei rávilágítottak, hogy a mostani azonosítási metódusaink egyszerűen nem felelnek meg a célnak. Ráadásul, ahogy egyre jobban online felületekre térünk át, ezek a hiányosságok csak szembeötlőbbek lesznek.

A kriptoközösségben ráadásul az adatbiztonságot a magánszférán keresztül próbálják elérni, ahol az anonimitás tudja megvédeni a felhasználót. De ez sem mindenre jó megoldás. Egyszerűen nem megoldható, hogy úgy éljünk a modern világban, hogy teljesen névtelenek maradjunk. A személyazonosításra olyan hétköznapi dolgokhoz is szükség van, mint a jogosítvány megszerzése, az egészségügyi ellátás, vagy a bankszámla nyitása.

Szerencsére megvan a technológia, amellyel ez megoldható.

A kriptográfiai módszerekkel biztosíthatjuk a magánszféránk védelmét, és amikor szükséges, azonosítani is tudjuk magunkat.

Hogyan működik ez a valóságban?

Egy gyakorlati példa lehet az egészségügyi útlevél, a koronavírus kapcsán. Ha foglalnál egy helyet valamelyik repülőjáratra, a légitársaság számára fontos tudni, hogy a többiek ki lesznek-e téve fertőzésveszélynek. Hasonlóan, ahogy ma is számos ország vízumához kötelező beoltatnod magad például sárgaláz ellen. Ha ezek az információk hozzá vannak adva a digitális identitásodhoz, titkosítva, akkor a személyes adataid felfedése nélkül tudod bizonyítani a kívánt információt magadról. Nem kell elmondanod, hogy hol, mikor kaptad a vakcinát, ki volt az orvos, satöbbi. Ha te is és a légitársaság is ugyanazt az azonosítási, hitelesítési rendszert használjátok, akkor egy kód beolvasásával meg lehet osztani a kívánt adatot.

De ennél sokkal földhözragadtabb esetekben is használható ez. Sok helyen életkorhoz kötik, hogy vásárolhatsz-e alkoholt vagy dohányt. A digitális identitáshoz ez is hozzákapcsolható, így nem kell megmutatnod a számos egyéb adatot is tartalmazó személyi igazolványodat. Ahol kell, ott beolvastatod a QR-kódodat, és a rendszer látja, hogy betöltötted az adott életkort vagy sem. A többi információra pedig nem is lehetnek kíváncsiak.

Hasonlóképpen, ha autót bérelnél, a jogosítványodat kell megmutatnod, ha pedig kölcsönt vennél fel, akkor az eddigi hiteltörténetedet vizsgálják meg. De ezek mindegyike tartalmaz olyan érzékeny adatokat is rólad, amelyek amúgy nem szükségesek az adott ügyhöz.

Hibamentes rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi, hogy ha jogos igény merül fel, az ember bizonyítani tudja az identitását. Emellett viszont azt is lehetővé kell tenni, hogy hatósági oldalról mégis hozzá lehessen férni az adatokhoz, anélkül, hogy azokat rossz célra lehetne felhasználni.

Ha valaki bérelt autóval megy bankot rabolni, vagy büntetést kap gyorshajtásért, a rendőrség értelemszerűen jogosan kíváncsi a bérlő személyére. Ekkor tehát a titkosított adatokat fel kell tudni oldani a titkosítás alól. Ha pedig ezeket az adatokat magukat decentralizált módon tároljuk, sőt, magát az egész rendszert decentralizáljuk, gyakorlatilag kiküszöbölhetjük a visszaéléseket, vagy a rosszindulatú felhasználást.

2021-re elértünk oda, hogy a zsebünkben hordott okostelefon biztosíthatja számunkra a digitális identitást. Ezzel pedig kezdetét veheti az idejétmúlt, papír-alapú dokumentumokról való áttérés a decentralizált, digitális, szuverén adatrendelkezés új korára.