George Gammon, a híres amerikai befektető és üzletember, Robert Kiyosakinak adott interjúban, olyan fontos kérdésekre világított rá, melyeket a hétköznapi emberek túlnyomó többsége nem tesz fel, pedig sorsdöndő lehet. A kérdés pedig nem más, mint, hogy te látod a teljes makrogazdasági képet? Az emberek 99%-a nem! Ha azt gondolod, hogy ez téged nem is érint, esetleg nem befolyásol, akkor tévedsz. Ha pedig azt gondolod, hogy ez túl bonyolúlt és értelmetlen foglalkozni vele, mert nem tudod befolyásolni, akkor el kell árulnom, hogy már megint tévedsz.
Pénzügyi döntések – A szomorú igazság
Kezdjük a szomorú, ámbár igaz tényekkel, amik segíthetnek a jövőbeni megfontoltabb és talán okosabb pénzügyi döntések meghozatalához. Bármikor, amikor pénzről döntesz (akár a sajátod vagy az egész családodé), az egy pénzügyi döntés. Legyen az ruha megvásárlása vagy pedig a megtakarított pénz befektetése. Ezért nem mindegy, hogyan döntesz és hogy látod-e a teljes képet, vagy csak épp annyit, amennyit neked mutatnak.
A jó döntéshez, meg kell ismernünk a makrogazdasági képet, ami nem a tőzsdei árfolyamok alakulását jelenti, viszont nem is feltétlenül oly bonyolult, mint ahogyan hangzik. Az ok, amiért sokak számára bonyolultnak tűnik azért van, mert a legtöbb gazdasági szakember és elemző bonyolult kifejezésekkel, szakszavakkal, valamint technikai meghatározásokkal bombáz, holott ha egy kicsit ezek mögé tekintünk, mindjárt meg is láthatjuk, hogy igazából egyáltalán nem nehéz megérteni.
Érthető, hogy a kemény munkából szerzett megtakarításainkat szeretnénk valamilyen formában kamatoztatni. Erre a célra világszerte közkedvelt opció, ha letétbe helyezzük megtakarított pénzünket egy banknál és az majd szépen kamatozgat nekünk. Sokan megelégszenek azzal az évi kevéske, átlagosan 0.5-1% körül mozgó valutakamattal(vagy akár már annyi sem), mert hát „az is jobb, mint a semmi” és „legalább biztonságban van” vagy pedig ott vannak azok, akik egy kicsit többre vágynak, de még mindig szeretnének biztonságban lenni. Ők általában valamiféle pénzpiaci befektetési alapot választanak, amik hasonlítanak a letéti bankszámlákhoz, viszont akár 1.5%-os vagy ennél is magasabb hozamot is ígérnek.
Amit egy átlagos ember nem vesz észre, hogy ilyenkor extra nagy pénzügyi kockázatot vállal, csupán azért a kevéske plusz hozamért. Miért van ez így? A helyzet az, hogy ezek a befektetési alapok úgy tesznek szert jövedelemre (amiből majd neked is fizetnek), hogy fogják a te keményen megkeresett pénzed és leggyakrabban beteszik a repópiacba vagy pedig a rövid lejáratú hitelek piacába (Commercial Paper Market), ami konkrétan a nagy vállalatok finanszírozását jelenti.
A kérdés az, hogy egy átlagos személy, aki keményen megdolgozik a pénzért, gyereket nevel, leugrik egy sörre a haverokkal és nem foglalkozik a vízhálózat problémáival, nem érdeklik a politikai nézetek, sem a gazdaságot mozgató folyamatok, valóban kölcsön akarja adni a keményen megkeresett pénzét olyan vállalatoknak, mint a Deutsche Bank vagy egy HSBC, melyek akár darabokra is hullhatnak, akár miközben ezt olvasod?! Vagy akár olyan cégeknek, melyekkel folyton tele a sajtó, hogy állami segítséget kérnek, csakhogy kimásszanak a „gödörből”???
Ez csupán az egyik forgatókönyv, ahogy téged és sok mást is érinthetnek a makrogazdasági folyamatok és a pénzáramlás.
Mi a helyzet a bankokkal?
Ray Dalio, amerikai milliárdos, fedezeti alapkezelő a „Principles for Navigating Big Debt Crises” című könyvében évek tapasztalatát összegyúrva taglalja a gazdasági adósság ciklusait, melyek szerinte 75-100 évente ismétlődnek. Ez az egész gazdaságot érinti, beleértve a bankokat, kormányokat és a magánszektort egyaránt. Dalio elmélete szerint jelenleg épp ennek az adósság ciklusnak a csúcsán vagyunk. Felmerül a kérdés, hogy mit tesznek és tehetnek a kormányok, hogy megvédjék a gazdaságot és téged?
Igazából négy forgatókönyv van, amit egy kormány ilyenkor megtehet?
- Megszorításokat eszközöl – Ezt nagyon kevés kormány választja, ugyanis ez azt jelentené, hogy össze kell húzni a nadrágszíjat, kevesebbet kell költeni.
- Átalakítják a hitelstruktúrát – Erre nagyon kicsi az esély, hiszen ezt nehéz lenne megcsinálni Kínával, valamint kedvezőtlen lenne a nagy bankok számára, hiszen ők a hitelezők.
- Egyszerűen nem fizetnek – Az alap szöveg, mikor mindenki lenyeli az adósságot.
- Pénznyomtatás – Na ez az, amit a legtöbb kormány alkalmaz. Temérdek pénzt nyomtatnak (inflációt előidézve), hogy kihúzzák a nagy hiteleseket a csávából és mentőövet nyújtsanak.
Nézzük meg a pénznyomtatási stratégiát, ami jelenleg is zajlik.
Mit jelent ez egy hétköznapi ember számára?
Az okozott inflációnak köszönhetően a javak és szolgáltatások árai megemelkednek, a pénz elértéktelenedik. Számoljunk egy kicsit. Ha ugye a hétköznapi ember letétbe helyezi a pénzét, legyen az bank, vagy befektetési alap, mindössze évi 1-2%-ot fog kapni. Ebbe viszont nincs belekalkulálva az infláció, ami 5-6%-is lehet (de még több is) évente. Már nem nehéz kiszámolni, hogy nem csak „kockáztatod” a pénzed, de az infláció függvényében még kevesebb vásárló értékkel kapod vissza, még ha számokban az egyenleged több is, mint amennyi kezdetben volt.
Remélhetőleg mostanra már te is másképp látod helyzetet és cikkünk pozitív hatással lesz pénzügyi döntéseidre. Saját pénzügyeidért mindig te leszel a felelős, mi nem szeretnénk ösztönözni sem arra, hogy mit csinálj, vagy mit ne csinálj a pénzeddel. A cikk célja csupán, hogy segítsen más szemszögből megközelíteni a makrogazdasági hatásokat a hétköznapi emberre, ami hozzásegíthet a megfontolt pénzügyi döntések meghozatalához.
