Új módon fogunk dolgokat birtokolni
A világ jelenleg is egyre jobban digitalizálódik, így az NFT-k, azaz a non-fungible token, nem szétosztható tokenek technológiája kifejezetten jó megoldást jelentenek majd a tulajdonjogok, birtokjogok tokenizálására.
A blokklánc technológiát széles körben a csereeszközként működő digitális pénzzel azonosítják, a Zcash vagy a Libra fizetési megoldásától az Ethereum vagy például a Substrate platformjáig. Ezek a tokenek helyettesíthetők egymással, hiszen egymással megegyeznek. Egy dollár-bankjegy mindig ugyanannyit fog érni, mint ugyanaz a címletű másik dollár-bankjegy, és a bitcoin is annyit ér, mint egy másik bitcoin.
Az NFT esetében viszont nem ez a helyzet, akkor sem, ha a tokenek látszólag megegyeznek. Ez a jellegzetesség nem tűnik túl praktikusnak, főleg, ha elszámolóegységként használná valaki a tokeneket. Kifejezetten előnyös funkció viszont, hogy megőrizze az eszköz értékét. Pontosan emiatt várható, hogy az NFT technológia forradalmasítani fogja a tokenizált művészet, és a szellemi tulajdon jelenlegi helyzetét.
Fungible, non-fungible, mi a különbség?
Ahhoz, hogy lássuk, mi a szerepe ezeknek a tokeneknek a blokklánc-ökoszisztémákban, fontos tudnunk, hogy mit is jelent pontosan a megoszthatóság. Az ilyen megosztható tokenek a legnépszerűbbek manapság, a bitcoin is ilyen. Az árfolyamaik fluktuálhatnak, viszont ez valamennyire kiszámítható. Kényelmes velük a kereskedés, és nagyfokú likviditást biztosítanak a piacon. A nem megosztható tokenek máshogy működnek. Annak ellenére, hogy a megosztható tokenekhez hasonlóan lehet velük kereskedni, azokra elcserélhetők, mégis külön eszközosztálynak számítanak. Az okosszerződésük, amelyekkel ezek a tokenek létre lettek hozva, tartalmazza az azonosításhoz szükséges információkat, így minden egyes NFT teljesen egyedinek számít.
Emiatt nem a legalkalmasabbak a hagyományos kereskedésre, viszont ideálisak a digitális, vagy digitalizált tárgyak tulajdonjogának feljegyzéseire. Ebbe a sorba pedig bármi tartozhat, játékok, gyűjthető dolgok, vagy akár műalkotások.
Fizikai tárgyak digitális megfelelői
A NFT-k digitális eszközök, viszont ezeket már elkezdték fizikai tárgyakhoz kapcsolni. Az Unisocks például lehetővé teszi, hogy az általuk kibocsátott SOCKS tokenek segítségével vásárolj náluk, ehhez pedig egy NFT is jár, amely igazolja a tulajdonjogot. A Saint Fame ugyanerre ad lehetőséget, szintén ruhadarabokat vásárolhatsz a tokenjeikkel. Ennél egy fokkal nagyobb dolog, hogy a CryptoPunks nevű gyűjtögetős játék 12 karakterét kézzel fogható, valódi karakterként tekinthetjük meg Zürichben, egy művészeti galériában, a hátoldalukra pedig egy papírtárcát helyeztek el, amely a kulcsokat tartalmazza.
Ezek mindegyike rétegpiacnak számít. Érdemes viszont belegondolni, hogy a másodlagos művészeti piac 80%-át irányító Sothesby’s és Christie’s aukciós házak, elkezdték vizsgálni a blokklánc felhasználási lehetőségeit. A Sothesby’s egy nyilatkozatában el is mondta, hogy a tulajdonjogok adminisztrációja kapcsán szeretnének élni a blokklánc-technológia előnyeivel, a kriptopénzekkel viszont érdemben nem foglalkoznának.
A Christie’s már 2018-ban használt egy blokklánc-alapú adatbázist, az Artory-t – amelyet amúgy egy ex-Sothesby’s alkalmazott hozott létre –, amelyet egy magángyűjtemény áruba bocsátásához hívtak segítségül. Az aukció végül 323 millió dollárnyi pénzt mozgatott meg.
Érdekesség viszont, hogy ezek a blokklánc-alapú megoldások végső soron feleslegessé teszik ezeknek a cégeknek a munkáját. Egy publikus láncon van tárolva az adott darab eredete, illetve a tulajdonviszonyainak a története, és kizárólag a privát kulcs valódi tulajdonosa képes átadni azt. Itt valószínűleg ugyanúgy lesz, mint több más projekt esetén is, hogy a fizikai világban létező, és a digitális megoldások egy ideig egymás mellett fognak létezni.
A szellemi tulajdon új korszaka
Az NFT-k mostanra már bizonyították, hogy a létező dolgok széles skáláját képesek digitalizálni. Egy kép, zene, egy videórészlet, vagy akár egy játék darabja is képes tokenné válni. Ez szélesre tárja az ajtót a szellemi tulajdon digitalizálása előtt.
A jelenleg létező megoldások, amelyek a műalkotások létrehozását, birtoklását, vagy a kereskedelmüket intézik a világban, a legritkább esetben hozzák előnyös helyzetbe az alkotót. Festesz egy képet, eladod 900 dollárért. Aki megvásárolja, 15 évvel később továbbadja 85000 dollárért. Alkotóként ebből a haszonból te semmit sem kapsz. Pontosan ez történt amúgy Robert Rauschenberg festővel is. Ő az USA lakosa, ahol nem létezik jogszabály a műalkotások ilyen másodlagos kereskedelmére. Igazából kifejezetten kevés állam van, ahol létezik erre törvény, és a kritériumok ott is meglehetősen szigorúak.
Most viszont tokenizálhatod az alkotásod, és az okosszerződésbe bele lehet írni, hogy minden adásvétel után bizonyos százalék a vételárból az eredeti számlára menjen. Ez gyakorlatilag folyamatos bevételt tesz lehetővé, lakóhelytől függetlenül, összegtől függetlenül, vagy attól, hogy mennyi idős is vagy az adásvétel pillanatában.
Ez a lehetőség megváltoztathatja az alkotók helyzetét, akik most kizárólag az első eladásukból juthatnak bevételhez.
Nem csak a profit számít
A kriptopiacra sokan úgy tekintenek, hogy a spekulánsok helye, akik a gyors meggazdagodást hajszolják, nem pedig egy újonnan kiépülő gazdaságba akarnak befektetni. Az NFT szektor esetében viszont elmondható, a legtöbb kifejezetten hosszú távú célokat tűzött ki maga elé. Az OpenLaw például a végfelhasználók közötti ingatlan adásvételre szakosodott, ahol a tulajdonjogot NFT szimbolizálja. Ez a folyamat az Egyesült Államokhoz hasonló helyeken drága, hosszadalmas, és rengeteg bürokráciával jár.
A 0xcert Evidenspace nevű szolgáltatása az akadémiai címeket adja ki NFT formában is, remélhetőleg ezzel eltűnik a hamisítás a területről. Ez azért nagy dolog, mert egy kutatás nemrégiben arra jutott, hogy az embereknek, akik állításuk szerint PhD fokozattal rendelkeznek, több, mint a fele hazudik.
A GenoBank célja, hogy az emberek teljes tulajdonjoggal rendelkezzenek a saját DNS-ük, illetve az abból vett minta fölött. Erről a jogról sokszor lemondanak, mikor például családfakutatáshoz vagy gyógyszerkutatáshoz eladják az adataikat. Mostantól te tudod eldönteni, hogy el akarod-e adni, vagy odaadományozni, akár termékfejlesztéshez, akár tudományos célra.
Az NFT lehet a tulajdonjog jövője
Ahogy ez a technológia egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a kriptoiparban és a tech-szektorban, úgy a befektetők is egyre jobban érdeklődnek iránta. Egyre-másra születnek a projektek a kiskereskedelem, a sport, vagy akár a politikai területén. Tavaly a Nike szabadalmaztatta az Ethereum láncon tokenizált cipőit. A Formula1 aukciót tartott az autói NFT megfelelőiért. Spencer Diwiddie pedig, a Brookly Nets kosárlabdása a saját szerződését próbálta tokenizálni, hogy a rajongói osztozhassanak a sikerében. Ez utóbbi ötlet mindenesetre csak ötlet maradt, mivel az NBA nem járult hozzá. A koronavírus kapcsán merült fel, hogy a blokklánc-technológia segíthet-e a biztonságos, virtuális szavazásban az USA-ban. Ennek a megvalósulásával az NFT, mint technikai megoldás egyből a nagypolitikai porondján találná magát.
Mivel a világ egyre inkább digitalizálttá válik, a nem megosztható tokenek jó megoldást nyújthatnak a tulajdonjogok esetében. Ezek a tokenek lehetővé teszik, hogy a valódi, fizikai tárgyak biztonságban legyenek, mégis ezzel egyidőben létezhessenek digitálisan is. Ez pedig forradalmasíthatja a birtoklás jelenlegi formáit és körülményeit.
Forrás: Contelegraph.com
Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!
| Kezdőknek | Közösség | Egyéb |
|---|---|---|
| Bitcoin Útmutató | Likeolj minket Facebookon! | Legfrissebb Hírek |
| Ethereum Útmutató | Csatlakozz Discord-on! | Videók |
| Kripto Szótár | Kövess minket Youtuben is! | Altcoinok |
