Top 10 altcoin 2020-ban - Íme, melyek a "legígeretesebb" altcoinok

Sokan gondolják úgy, hogy a bitcoin következő bullrunja már csak karnyújtásnyira van, és még 2020-ban komoly emelkedés tanúi lehetünk a kriptopiacon.

Ám ezen a piacon sok ezer egyéb altcoin is megtalálható, és nehéz eltalálni, melyik fog túlélni hosszú távon, hacsak az ember nem fordít sok időt és energiát a kutatómunka elvégzésére.

Ebben a cikkben körbejárunk néhány altot, amelyek várható növekedési potenciálja a legnagyobb lehet.

✎✎✎✎✎

Ethereum (ETH)

Már 2015 óta köztünk van, és stabilan tartja a piacon a második helyezést a bitcoin mögött. Az etherben lévő potenciál miatt sokszor nevezik a leginkább alulértékelt kriptónak. Két fő oka van, amiért ennyire népszerűnek számít.

Az egyik az, hogy kezeli az okosszerződéseket – sőt, használható formában az Ethereum vezette be ezeket az iparágba –, amelyek felhasználási területe szinte végtelen. A másik oka az, hogy számos eszközt és módot kínál a fejlesztők számára, hogy decentralizált applikációkat futtassanak a hálózatán. A felhasználási területei szerteágazóak, többek között banki és pénzügyi appok, adatbázisok és adatok kezelése, előrejelzések, letéti szolgáltatások is léteznek már rajta, de van személyazonosítási szolgáltatás, és kiberbiztonság is a palettán.

A Bitcoinnal összehasonlítva a tranzakciós sebesség gyorsabb, és bár az utóbbi években sok „Ethereum-gyilkos” projekt látott napvilágot, áttörést egyik sem tudott elérni.

2017-ben az ICO-láz során annyira megnőtt a népszerűsége, hogy komolyan felmerült a gondolat, esetleg átveszi a vezetést a bitcoin előtt. Ez ugyan nem történt meg, és sokan már a lehetőségről is lemondtak, hogy a jövőben sikerülhet. Sok új fejlesztéssel viszont, mint amilyen például a tokenizált WrappedBitcoin létrehozása, elméletben jelentős mennyiségű tranzakciós forgalmat át tud venni a Bitcointól az Ethereum.

Chainlink (LINK)

A LINK egy orákulum hálózat, amely segítségével az okos szerződések megbízható adatokhoz juthatnak a blokkláncukon kívülről, decentralizált módon. Így tulajdonképpen hidat képeznek a hálózat és az azon kívüli rendszerek között. Az adat bármi lehet, egy másik eszköz árfolyamától kezdve egy egészségügyi adaton keresztül akár az is, hogy éppen milyen az időjárás. Az okosszerződések széles körű elterjedéséhez szükséges, hogy ezekhez a típusú adatokhoz is hozzáférjenek. A valódi világból származó adatok nélkül az okosszerződések kizárólag a láncuk adataiból dolgozhatnak. Amúgy ez az oka, hogy a korai fázisban a dappok többsége valamiféle szerencsejáték volt, hiszen az ezekhez szükséges adatok generálhatók a saját algoritmusuk segítségével.

Vannak orákulumok, amelyek most is lehetővé teszik, hogy a láncok hozzáférjenek a külső világhoz, vagy egymáshoz, de ezek a módszerek legtöbbször centralizáltak, mint amilyen például a Synthetix is. A Chainlink ezzel szemben decentralizált megoldást kínál.

Mindenesetre a blokkláncok és a való világból származó adatok összekapcsolásának a módszere még kezdeti szakaszában van, a Chainlink kétségtelenül jó úton jár a megoldás felé. Az igény erre óriási. A blokkláncoknak külső adatok kellenek a szerződésekhez, és a decentralizált adatszolgáltatás a legbiztonságosabb módszer erre.

IoTeX (IOTX)

Az IOTX egy olyan platformot hozott össze, amely nagy hangsúlyt fektet a magánszféra védelmére, és egyben a lehető legteljesebb módon integrálná a rendszerébe az okoseszközöket, az IoT megoldásokat. Az IoT gyűjtőnév alatt az egymással digitális módon kommunikálni képes eszközök összességét jelenti a számítógépek és a mobileszközök mellett. A becslések szerint 2022-re az IoT eszközök száma a világon eléri majd az 50 milliárdot. Ekkora mennyiségű eszköznek biztonságos módon kell kommunikálnia egymással, és valós időben meg kell oldani az automatizálást. Ez az a terület, ahol az IOTX belép a képbe.

A rendszer felépítése úgy működik, hogy egy alap blokklánc végzi a hálózat irányítását, és szavatolja az adatbiztonságot, míg a többi speciális funkcióhoz oldal-láncokat használnak. Az egyes IoT eszközök ilyen oldalláncokon keresztül vannak összekapcsolva, például meghatározott paraméterek alapján, mondjuk adott földrajzi körzeten belül, vagy azonos funkció esetén.

Az IOTX legnagyobb versenytársa az IOTA. A fő különbség a két projekt között a használt technológiában van. Az IOTX blokkláncot használ, Roll-DPoS konszenzussal, ez a delegated proof of stake egyik változata, ahol a blokkgenerálást véletlenszerűen kiválasztott bányászok végzik. Az IOTA ezzel szemben a saját fejlesztésű, Tangle nevű irányított aciklikus gráfot, amely valójában egyfajta blokkrácsként képzelhető el, amely jól skálázható.

EOS

Az EOS létrehozásával az Ethereum néhány hátrányát szerették volna kiküszöbölni. Ahhoz, hogy az Ethereumra fejlessz dAppot, egy speciális programnyelvre van szükséged, amellyel megírhatók az okosszerződések. Az EOS ezt úgy oldotta meg, hogy számos szolgáltatást biztosít a fejlesztők számára, adatbázisokat és menedzsment-szolgáltatást is, amelyek nem igényelnek kódolói tudást.

A rendszer gyors, és sokkal jobban skálázható, mint az Ethereum. A hálózat használata nem igényel jutalékfizetést, szemben az Ethereummal, a tranzakciók pedig 1,5 másodperc alatt lezajlanak. Az EOS ráadásul hatalmas közösséggel rendelkezik, és a támogatói rendszer is kidolgozott, nem véletlenül. Az EOS is DPoS konszenzust használ, így a közösség tagjainak szavazatai alapján dől el, hogy ki hozhatja létre a blokkokat.

Republic Protocol (REN)

A REN lehetővé teszi, hogy különböző blokkláncok kommunikáljanak egymással, így a decentralizált applikációk láncok között is működhetnek.

Mikor a REN létrejött, az elsődleges cél az volt, hogy nagy értékű vásárlásokat is anonimizált módon tegyen lehetővé anélkül, hogy ehhez centralizált harmadik felet kellene bevonnia a folyamatba. Ehhez létrehozták a Ren Virtual Machine, RenVM eszközt, amely egyfajta decentralizált hálózat, ahol bizalommentes módon megvalósulhat az adatcsere, vagy akár a kriptoeszközök egymásra váltása is, azaz a kereskedés.

Ezen túllépve a REN jelenlegi célja, hogy közös tranzakciós réteget hozzon létre minden nagyobb blokklánc részvételével. Idén májusban adták ki a RenVM SubZero fejlesztést, amely segítségével bitcoin, bitcoin cash, és zcash is használható bármely DeFi applikációban.

A REN tokennek két funkciója van, a hálózat tokencserére való használatáért ezzel kell kifizetni a jutalékot a RenVM számára, és a Ren ökoszisztémáján belül működő okosszerződésekhez is ezt kell letétként kifizetni.

Szintén idén alakult meg a Ren Alliance, amely konzorcium szeretne több új felhasználót, befektetőt és fejlesztőt a Ren-hez csábítani. Ehhez olyan tagok csatlakoztak, mint a Kyber Network, a Matic, a Polychain Capital, és az IDEX.

Algorand (ALGO)

Az ALGO egy decentralizált, publikus blokklánc. Elsődleges célja, hogy lehetővé tegye az egész világ számára, hogy határok nélküli gazdaságot hozzanak létre. Ehhez pedig a blokkláncok egyik fő problémáját kívánják megoldani, mégpedig a skálázhatóságot.

Jelenleg az Ethereum alig tudja kiszolgálni a hálózatán folyó adatforgalmat, a Bitcoin pedig még inkább limitált. A skálázhatóság mellett viszont a decentralizáció is fontos, mindkettő kell a széles körű elterjedéshez. Ahhoz, hogy a blokklánc-technológia labdába rúgjon a világgazdaság porondján, sokkal nagyobb áteresztőképességre van szükség.

A skálázhatóság viszont sokszor a decentralizáció, azaz a biztonság csökkenésével jár együtt. Az ALGO pedig ezek között szeretné megtalálni az egyensúlyt, amely ha meglesz, az kétségkívül hatalmas sikernek fog számítani.

Cardano (ADA)

A Cardano az Ethereumhoz hasonló, okosszerződések futtatására alkalmas platform. Amely miatt mégis kilóg a kriptopénzek sorából, az a kormányzati szabályoknak való megfelelés igénye. A csapat soha nem állította, hogy lecserélnék vagy idejétmúlttá tennék a bankokat és a kormányokat, ehelyett inkább együttműködnének azokkal. A Cardano mindenesetre úgy tűnik, jól választott, hogy a kriptoipar nagyobb szabályozását és állami felügyeletét támogatja. Ahelyett, hogy egy lenne az újabb Ethereum-klónok közül, a hálózatát célzottan a kívánt funkciók kiszolgálására fejlesztik.

Compound (COMP)

A Compound mostanában lett a legnagyobb decentralizált P2P hitelezési platform a piacon, azaz a DeFi szektorban. A felhasználóknak a letétbe helyezett kriptoeszközökre kamatot fizet, emellett a saját COMP tokenből is részesülnek. A protokoll jelenleg 9 Ethereum-alapú kriptót támogat, többek között a BAT, a 0x, és a WBTC is a listán van. Ahelyett, hogy a felhasználók közvetlenül üzletelnének egymással, a hitelezők egy pool-ba teszik a letétjeiket, ahonnan az igénylők lehívhatják azokat. A COMP token hitelnyújtás és hitelfelvétel esetén is jár, ráadásul szabályozási funkciója van, a tulajdonosainak szavazati jogot biztosít, így beleszólhatnak a platform jövőjébe.

A letétbe helyezett kriptóért egy derivatíva, egy cTokens kerül a számládra, ez jogosít a kamatjóváírásra, és ezt vissza tudod váltani bármikor a fedezeti eszközre.

A Compound előtt a MakerDAO számított a legnépszerűbb DeFi projektnek az Ethereumon. Ez hasonlóan működik, ETH-alapú fedezetért lehet kölcsönt felvenni. A legnagyobb különbség az, hogy a Maker elsősorban a Dai stablecoin támogatására jött létre, a Compound pedig a hagyományos kamatjövedelem mellett saját tokent is ad a felhasználóinak.

BitTorrent (BTT)

2018 nyarán a TRON felvásárolta a BitTorrentet, a világ legnagyobb P2P fájlmegosztóját. Ezt kombinálva a blokklánc hálózatukkal létrehoztak egy decentralizált tartalommegosztó platformot, globális felhasználóbázissal. A két projekt közötti partnerkapcsolat a „Project Atlas” néven fut.

A BitTorrent eddig is rendelkezett ösztönzőrendszerrel, hiszen aki többet tett bele a hálózatba, például több adatot osztott meg, nagyobb sávszélességgel, az kedvezményeket kaphatott, például gyorsabb letöltési sebességet. A TRON segítségével ez az ösztönzés immár anyagi is lehet, hiszen a közreműködésért TRX tokenekhez, például BTT-hez lehet jutni, amely segítségével prémium funkciók érhetők el. A TRON erős projekt, a BitTorrent pedig népszerű, így vélhetően nem nagyon mennek sehová, és mikor az emelkedő ciklus beindul, szinte kizárt, hogy ezek kimaradjanak belőle.

PundiX (NPXS)

A PundiX célja, hogy a kriptopénzek segítségével egy globális készpénzmentes fizetési hálózatot hozzon létre. Saját gyártású PoS terminálokkal (XPoS), bankkártya-olvasókkal rendelkeznek, ezek segítségével pedig a világon bárhol tudnak kriptopénzes tranzakciókat feldolgozni a kereskedők, üzlettulajdonosok. A rendszer használatához mindössze az XPoS terminálra van szükség az üzletben, ezek amúgy a hagyományos terminálok funkcióit is el tudják látni. Számos partnerkapcsolatot hoztak tető alá, hogy az egész világon telepíteni tudják a gépeiket. Megjegyzendő, hogy Magyarországon még nincsenek jelen, de az ausztriai partnerük egész Közép-Európát el tudja látni.

A készülékek a mobilos XWallet tárcaprogrammal működnek, ezen keresztül lehet fizikai vásárlást és fizetést végezni. Jelenleg többek között BTC, ETH, XEM, QTUM használható fizetésre. A hagyományos terminálokhoz hasonlóan a tranzakcióról az XPoS is nyugtát nyomtat a vevő és az eladó számára is.

A PundiX azért is érdekes projekt, mivel nem a semmiből jött, hanem az indonéziai Pundi-Pundi okostelefonos mobilfizetési applikáció alapjaira épül, amely blokklánc nélkül működik, és kifejezetten népszerűnek számít a szigetországban a kiskereskedelem és a vendéglátás szereplői között.

Az NPXS árfolyama jelenleg kifejezetten alacsonynak mondható, így a következő bullrun a többihez hasonlóan ezt is magasra emelheti.

„Forrás: Mina Down, népszerű Medium és Twitter író kutatása és véleménye!”

Ezeket olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

Kezdőknek	Közösség	Egyéb
Bitcoin Útmutató	Likeolj minket Facebookon!	Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató	Csatlakozz Discord-on!	Videók
Kripto Szótár	Kövess minket Youtuben is!	Altcoinok