IMF, Világbank, G20: megcsináljuk a szabályokat az állami kriptóhoz

IMF, Világbank, G20: megcsináljuk a szabályokat az állami kriptóhoz

A nemzetközi pénzügyi szervezetek, és a 20 legnagyobb nemzetgazdaságot tömörítő G20 közösen szeretné megalkotni a szabványokat és a szabályokat az állami kibocsátású digitális valutákhoz.

Az Európai Unió és a világ 19 legnagyobb nemzetgazdaságának a pénzügyminisztereit és a központi bankjaik vezetőit tömörítő G20 egy jelentésben hozta nyilvánosságra, hogy együttműködésbe kezd az IMF, a Világbank, és a Nemzetközi Kifizetések Bankja megfelelő divízióival, hogy formalizálni tudják az állami kibocsátású kriptopénzek használatát a bankrendszeren belül.

A tervek szerint 2022 végére elkészülnének a teljes jogi keretrendszerrel, és több különböző verzióban létrehoznák a központi bankok kriptopénzeit, hogy meg tudják vizsgálni a technológiát, és tapasztalatokat szerezzenek vele.

A stablecoinok olyan kriptók, amelyek árfolyama egy fizikailag létező dologhoz, leggyakrabban egy fiat valutához van rögzítve. A jelentések alapján 2025-re szeretnék biztosítani, hogy bármely ország képes legyen saját digitális pénz kibocsátására és használatára.

Az országok így úgy tudnak belépni ebbe a globális rendszerbe a határokon átnyúló pénzmozgásaikkal, hogy nem kell aggódniuk a felügyelet hiánya miatt, és kézben tarthatóvá válik a monetáris és pénzügyi kockázatok szintje is.

Multinacionális társulás

A G20 ütemterve a stablecoinok kapcsán azután látott napvilágot, hogy a Nemzetközi Fizetések Bankja nemrégiben felvázolt egy elképzelést a nemzetek által kibocsátott digitális pénzekről.

A múlt héten számos ország központi bankja, USA, Kanada, az Európai Unió, Anglia, Svájc, Svédország és Japán részéről közösen adott ki egy jelentést, amelyben meghatározták, hogy milyen feltételeknek kellene megfelelnie egy állami kriptopénznek.

Egyöntetűen megfogalmazták, hogy ezeknek az új típusú pénzeknek teljes kompatibilitásra és átválthatóságra van szükségük a hagyományos pénznemekkel, és a tranzakciók többségének költségmentesen, vagy nagyon olcsón kell megtörténniük.

Emellett képesnek kell lenni csatlakozni a hagyományos pénzügy területekhez, nagy volumenű tranzakciók gyors feldolgozásához, miközben megfelelő védelemmel rendelkeznek a kibertámadások vagy az üzemszünetek ellen. Természetesen említeni sem kell, hogy fontos megfelelni az összes létező jogszabálynak, és ellenőrizhetőnek kell lennie a kibocsátott készletnek, valamint meg kell maradnia a központi banki jogköröknek.

Javítani kell a határokon átívelő tranzakciók hatékonyságát, hogy versenyképesek maradjanak a Facebook Libra projektjéhez hasonló kriptókkal szemben is. Nem szabad viszont anonimnak és szuverénnek lenni, mint azoknak a kriptóknak, akiktől kölcsönveszik a blokklánc-technológiát.

A bitcoin-tranzakciók olyan blokkláncon futnak, amelyek pszeudonim módon képesek elrejteni a résztvevő felek személyazonosságát a megfigyelők elől, a központi bankok pénzeinek viszont mindenképpen személyhez köthetőnek kell lenniük.

A japán és az európai központi bank azt is elmondta, hogy ők már konkrétan is fontolgatják, hogy kibocsátják a saját digitális pénzüket. Az EKB jövő áprilisra ígérte a végső döntés meghozását. Japán tavasszal indítaná a saját projektjét, és reménykednek, hogy még utolérhetik Kínát, aki a legelőrébb tart ebben az ügyben, hiszen már úgymond élesben teszteli a saját megoldását mind vállalati, mind lakossági környezetben.

Forrás: Coindesk.com

Ezeket olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

 KezdőknekKözösség Egyéb
 Bitcoin Útmutató Likeolj minket Facebookon! Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató Csatlakozz Discord-on! Videók
 Kripto Szótár Kövess minket Youtuben is! Altcoinok

Még több cikk