A Segwit megértése érdekében először meg kell értenünk néhány alapfogalmat. Hogyan működnek a Bitcoinban végrehajtott tranzakciók? Ha érdekelnek a kriptopénzek, akkor biztosan te is találkozál már a Segwit fogalmával. Néhányan azt gondolják, hogy ez forradalmasítani fogja a Bitcoint, míg mások annyira csalódtak benne, hogy inkább a saját útjukat választották egy teljesen új pénznemmel, a Bitcoin Cash-el.
Tegyük fel, hogy Alíz bizonyos számú Bitcoint akar küldeni Robinak. Hogyan működik a tranzakciós rendszer a Bitcoin hálózaton? A Bitcoin tranzakciók nagyon különböznek a Fiat tranzakcióitól. Ha Alíz 2 dollárt adna Robinak, akkor 2 dollárt fog kivenni a pénztárcájából, és odaadja Robinak. A dolgok azonban nem így működnek a Bitcoin esetén. Fizikailag nem birtokolsz Bitcoint, csak annak a bizonyítékát, hogy van Bitcoinod.
Két további dolog van, amit tudnod kell:
A bányászok hitelesítik a te tranzakcióidat azáltal, hogy az adatokat a blokkokba bányásszák. E szolgáltatás ellenében tranzakciós díjat számítanak fel. A FIAT pénz esetében nem igazán kell nyomon követned, hogy honnan és hogyan szerezted az adott bankjegyet. Például nyisd ki most a pénztárcádat, és vedd ki az összes benne található bankjegyet és aprópénzt. Meg tudod mondani, hogy pontosan honnan szereztél minden egyes bankjegyet és aprót? Valószínű, hogy nem. A Bitcoin esetén azonban minden egyes Bitcoin tranzakció történetét figyelembe veszik.
Most mélyebben belemerülünk az Alíz és Robi közötti Bitcoin tranzakcióba. A tranzakciónak két oldala van: a bemeneti és a kimeneti. Az egész tranzakciónak lesz egy neve, amelyet a végén kitalálunk. Most nézzük meg a dinamikát.
Tranzakció bemenet
Annak érdekében, hogy ez a tranzakció megtörténjen, Alíznak be kell szereznie olyan Bitcoinokat, amelyeket különböző korábbi tranzakciókból kapott. Ne felejtsd el, ahogyan már korábban mondtuk, a Bitcoinban minden egyes érmét tranzakciós előzmények útján kell elszámolni.
Tehát tegyük fel, hogy Alíznak ki kell vonnia a Bitcoinokat a következő tranzakciókból, amelyeket TX (0), TX (1) és TX (2) -nek nevezünk el. Ez a három tranzakció összeadódik, és ez megadja a bemeneti tranzakciót, amelyet TX-nek (bemenet) hívunk.
Tranzakció kimenet
A kimenetnek alapvetően számos olyan Bitcoinja lesz, amelyeknek Robi a tranzakció után birtokában lesz, a maradékot pedig visszajuttatják Alíznak. Ez a maradék azután Alíz jövőbeni tranzakcióinak bemeneti értéke lesz. Ez egy nagyon egyszerű tranzakció, amelynek csak egy kimenete van (a maradékon kívül), de vannak olyan tranzakciók, amelyek csak több kimenettel lehetségesek.
Így néz ki a tranzakció alapvető elrendezése. Ahhoz, hogy ez a dolog teljesüljön, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell.
A tranzakció feltételei
TX (bemenet)> TX (kimenet). A bemeneti tranzakciónak mindig nagyobbnak kell lennie, mint a kimeneti tranzakció. Bármely tranzakció esetén a bemenet és a kimenet közötti hiány (kimenet + maradék) az a tranzakciós díj, amelyet a bányászok beszednek. Tehát: Tranzakciós díjak = TX (bemenet) – (TX (kimenet) + maradék).
Bemeneti oldalon: TX (0) + TX (1) + TX (2) = TX (bemenet). Ha Alíz nem rendelkezik a tranzakciók végrehajtásához szükséges pénzzel, akkor a bányászok egyszerűen elutasítják a tranzakciókat. Robinak meg kell mutatnia,azokat a bizonyítékokat, amik a Bitcoin megszerzéséhez szükségesek. Alíz lezárja a tranzakciókat Robi nyilvános címével. A tranzakciók felszabadításához és a díjakhoz való hozzáféréshez el kell készítenie a saját privátkulcsát.
Alíznak azt is kell ellenőriznie, hogy rendelkezik-e a szükséges jogokkal a Bitcoinok továbbítására. Ennek módja az, ha aláírja a tranzakciót digitális aláírásával (más néven a privátkulcsával). Bárki dekódolhatja ezt a nyilvános kulcsával, és ellenőrizheti, hogy valóban Alíz küldte-e az adatokat. Ezt a bizonyítékot „aláírási adatnak” hívják.
Szóval, mi lesz a neve ennek a teljes tranzakciónak?
A bemeneti adatok (beleértve az aláírási adatokat) és a kimeneti adatok összeadódnak, és az SHA 256 hashelő algoritmus segítségével hashelésre kerülnek. A kimeneti hash az a név, amelyet ennek a tranzakciónak adnak .
A tranzakció részleteinek kódja
Így néz ki a tranzakció a kódokkal. Tegyük fel, hogy Alíz 0,0015 BTC-t akar küldeni Robinak, és ennek érdekében olyan bemeneteket küld, amelyek értéke 0,0015770 BTC. A tranzakció részletei így néznek ki:
Az első dolog, amit látsz a tranzakció neve, más néven a bemeneti és kimeneti hash:
A Vin_sz a bemeneti adatok száma, mivel Alíz csak az egyik korábbi tranzakciója alapján küldi az adatokat, tehát ez az 1-es.
A Vout_sz értéke a 2-es, mert az egyetlen kimenet Robi és a maradék
Ez a bemeneti adat:
Az adatok első része azt jelzi, hogy Robi 0,0015 BTC-t kap.
A második rész azt jelzi, hogy 0,00005120 BTC az, amit Alice visszakap.
A bemeneti adat 0,0015770 BTC volt, ez nagyobb, mint (0,0015 + 0,00005120). E két érték hiánya az a tranzakciós díj, amelyet a bányászok beszednek. Tehát ez egy egyszerű tranzakció anatómiája.
Mielőtt azonban folytatnánk, beszéljünk egy speciális tranzakciótípusról, az úgynevezett Coinbase tranzakcióról. Alapvetően ez az első tranzakciós adat, amely a blokkon található, és ez azt a bányászati jutalmat jelzi, amelyet a bányászok kapnak a blokk bányászata után. Jelenleg a jutalom 12,5 BTC. Ezeknek a tranzakcióknak nincs bemeneti adata, csak kimeneti adataik vannak.
Mi a skálázhatósági probléma?
Az összes blokkláncon történő tranzakció, azért megy végbe, mert a bányászok blokkokat bányásznak, amelyekbe belehelyezik a tranzakciókat, hogy érvényesíthessék azokat. Rengeteg tranzakció van, amelyeket be lehet tenni a blokkba. Amikor a Bitcoin először megfogalmazódott, nem volt korlátozva a blokk mérete.
Satoshi Nakamoto (a Bitcoin alapítója) azonban kénytelen volt limitet szabni, mert előre jeleztek egy lehetséges DoS-támadást (szolgáltatásmegtagadási támadás), amelyet a hackerek és a trollok a blokkláncon okozhatnak. Megtölthetik a blokkokat spam tranzakciókkal, és bányászhatnak olyan blokkokat, amelyek szükségtelenül nagyok lehetnek a rendszer zavarása érdekében. Ennek eredményeként a blokkok 1 MB méretkorlátot kaptak.
Ez eleinte működőképes volt, de mivel népszerűsége egyre nagyobb lett, tranzakciók kezdtek felgyűlni. Ez a grafikon mutatja a havonta végrehajtott tranzakciók számát:
Mint láthatod, a havi tranzakciók száma csak növekszik, és a jelenlegi 1 MB blokk méretkorláttal a Bitcoin másodpercenként csak 4,4 tranzakciót képes kezelni. Az egyik legnagyobb oka annak, hogy a tranzakciók terjedelmesek és így sok helyet foglalnak el, az abban található aláírási adatok miatt van. A helyzet az, hogy a tranzakció által felhasznált terület 65% -át az aláírási adatok foglalják el.
Aláírási adatok
Ahogy a tranzakciók száma ugrásszerűen növekedett, a blokkok kitöltésének üteme szintén nőtt. Gyakrabban az embereknek meg kellett várniuk, amíg új blokkok jönnek létre, hogy tranzakcióik végbemenjenek. Ez gátolta a tranzakciókat, sőt, a tranzakciók rangsorolásához az egyetlen mód az volt, hogy elegendően magas tranzakciós díjat fizettek, hogy vonzza és ösztönözze a bányászokat az ügyleteik rangsorolására.
Ez bevezette a „replace-by-fee” rendszert. Tegyük fel, hogy Alíz 5 Bitcoint küld Robinak, de a tranzakció nem megy végbe a késés miatt. Nem tudja „törölni” a tranzakciót, mivel az egyszer felhasznált Bitcoinok soha nem térnek vissza. Ugyanakkor újabb 5 Bitcoin tranzakciót tud végrehajtani Robival, de ezúttal olyan tranzakciós díjjal, amely elég magas ahhoz, hogy ösztönözze a bányászokat. Amint a bányászok blokkba helyezik a tranzakciót, az felülírja az előző tranzakciót is, és érvénytelenné teszi.
Noha a „replace-by-fee” rendszer jövedelmező a bányászok számára, ez elég kényelmetlen a felhasználók számára, akik talán nem olyan jól járnak. Itt van egy grafikon azon várakozási időről, amelyet a felhasználónak át kell élnie, ha a lehető legkisebb tranzakciós díjat fizeti be:
Ha a lehető legalacsonyabb tranzakciós díjat fizeted ki, akkor meg kell várnod a 13 perces időtartamot a tranzakció teljesítéséhez. A tranzakciók felgyorsítását célzó lehetséges megoldás a Lightning Network bevezetése volt.
Mi a Lightning Network?
A Lightning Network egy láncon kívüli mikro-fizetési rendszer, amelyet arra terveztek, hogy a tranzakciók gyorsabban működjenek a blokkláncban. Ezt Joseph Poon és Tadge Dryja fogalmazta meg a WhitePaperjükben, amelynek célja a blokk méretének korlátozása és a tranzakciók késleltetésével kapcsolatos kérdések megoldása. Ez a Bitcoin tetején működik, és gyakran „2. rétegnek” hívják.
Ahogy Jimmy Song megjegyzi cikkében: „A Lightning Network kettős aláírással ellátott tranzakció létrehozásával működik. Vagyis van egy új ellenőrzésünk, amely mindkét fél aláírását megköveteli annak érvényességéhez. Az ellenőrzés meghatározza, hogy mekkora összeget küld az egyik fél a másiknak. Mivel az egyik féltől a másikig új mikrofizetéseket teljesítenek, a csekkben szereplő összeg megváltozik, és mindkét fél aláírja az eredményt. ”
A hálózat lehetővé teszi Alíz és Robi közötti tranzakciókat anélkül, hogy egy harmadik fél, azaz a bányász visszatartaná őket. Ennek aktiválásához Alíznak és Robinaknak a tranzakciót alá kell írnia, mielőtt azt a hálózatba továbbítják. Ez a kettős aláírás kritikus fontosságú a tranzakció teljesítéséhez.
Egy újabb probléma
Mivel a kettős ellenőrzés nagymértékben függ a tranzakció azonosítójától, ha valamilyen okból megváltozik az azonosító, ez hibát okoz a rendszerben, és a Villámhálózat nem aktiválódik. Abban az esetben, ha kíváncsi vagy arra, hogy mi a tranzakció azonosítója, ez a tranzakció neve, más néven a bemeneti és kimeneti tranzakció hash. A korábban bemutatott példa alapján:
Ez a tranzakció azonosítója.
Most arra gondolhatsz, vajon mi változtatná meg a tranzakció azonosítóját? Ez egy érdekes hibához vezetett bennünket a Bitcoin rendszerben, az úgynevezett „Tranzakció Formálhatóság” néven.
Mi a tranzakció formálhatósága?
Mielőtt megértjük, mi a tranzakció formálhatósága, fontos, hogy emlékeztessünk a kriptoökonómiai modell egyik legfontosabb funkciójára. A hash-funkció bármilyen hosszúságú bemenetet felvehet, de az általa megadott kimenet mindig rögzített hosszúságú. Van még egy fontos funkciója a hashelésnek, amelyet tudnod kell ahhoz, hogy megértsd a „tranzakció formálhatóságának hibáját”. A bemeneti adatok bármilyen apró változása drasztikusan megváltoztatja a kimeneti hasht.
Még egy dolog, amit meg kell értened a blokkláncot illetően, hogy az változatlan, azaz ha az adatokat beillesztették egy blokkba, soha nem változtatható meg. Bár ez bizonyítja a korrupció elleni biztonsági hálót, volt egy gyengesége, amelyre senki nem számított.
Mi lenne, ha az adatokat módosították volna, mielőtt azok a blokkba kerültek volna? Még ha az emberek később rá is jöttek erre, senki sem tehet róla, mert a blokkba egyszer bevitt adatokat soha nem lehet kivenni. Ez lényegében az, ami miatt a tranzakciók formálhatósága ilyen problémát jelent.
Miért történik a tranzakció formálhatósága?
Kiderült, hogy az aláírással, amely együtt jár a bemeneti adatokkal, manipulálható, ami viszont megváltoztathatja a tranzakció azonosítóját. Valójában úgy tűnhet, hogy a tranzakció elsősorban nem is történt meg. Lássuk ezt egy példában.
Tegyük fel, hogy Robi azt akarja, hogy Alíz küldjön neki 3 BTC-t. Alíz 3 BTC tranzakciót kezdeményez Robi nyilvános címére, majd jóváhagyás céljából továbbítja azt a bányászokhoz. Amíg a tranzakció vár a sorban, Robi kihasználja a tranzakció formálhatóságát Alíz aláírásának megváltoztatásához és a tranzakció azonosítójának megváltoztatásához.
Ilyenkor esély van arra is, hogy ezt a hamisított tranzakciót jóváhagyják, még mielőtt Alízét jóváhagyják, amely viszont felülírja Alíz tranzakcióját. Amikor Robi megkapja a 3 BTC-t, egyszerűen azt is mondhatja Alíznak, hogy nem kapta meg azt a 3 BTC-t, amellyel neki tartozik. Alíz ezután meglátja, hogy tranzakciója nem ment végbe, és el fogja küldeni a Bitcoinokat újból. Ennek eredményeként Robi 3 BTC helyett 6 BTC-t fog kapni.
A tranzakció formálhatósága azért történt, mert az aláírási adatokkal lehet játszani. Tehát nemcsak az aláírási adatok foglalták a helyet, hanem súlyos fenyegetést jelentettek a tranzakciók formálhatósága miatt is.
A megoldás és a hard fork félelmei
Visszatekintve 2012-re, az emberek fontolóra vették az aláírás adatainak a tranzakcióktól való eltávolításának gondolatát. Olyan emberek, mint Russell O’Connor, Gregory Maxwell, Luke Dashjr és Dr. Adam Back, dolgoztak azon, hogy ezt végül megvalósítják, ám mindannyian falba ütköztek. Rájöttek, hogy ez csak egy hard forkkal érhető el, és ezt senki sem akarta megtenni.
2015-ben viszont, Dr. Peter Wiulle talált egy lehetséges megoldást.
Oldalláncok és Segwit
Az oldallánc, mint fogalom már jó ideje ismert a Bitcoin köreiben. Az ötlet nagyon egyértelmű: van egy párhuzamos láncod, amely a fő lánccal együtt fut. Az oldalláncot egy kétirányú csappal rögzítik a fő lánchoz.
Így néz ki a Blockstream eredeti elképzelése a Bitcoin blokkláncáról és egy oldalláncról:
Ha az, amit Dr. Wiulle kigondolt ilyen egyszerű, akkor miért nem adnak hozzá egy funkciót ehhez az oldallánchoz? Ez a szolgáltatás magában foglalná az összes tranzakció aláírási adatait, elválasztva a folyamat fő láncától. Ezt a szolgáltatást „Szegregált Tanúnak” (Segregated Witness), más néven Segwitnek hívják.
Így néz ki egy blokk, miután végrehajtotta a Segwit programot:
Az aláírási adatok eltávolításával két legyet ütöttünk egy csapásra, a blokktér kiürült és a tranzakciók szabadon megmunkálhatóvá váltak. Volt még egy dolog viszont, amelyen dolgozni kellett. A Segwit aktiválása csak hardfork segítségével lehetséges, és ezt mindenki el akarja kerülni. A fejlesztők a soft fork alternatívákat akarták megvizsgálni. Ekkor Luke Dashjr „aranyat lelt”.
A Segwit mint soft fork
Ahhoz, hogy a Segwit soft forkként működjön, a fejlesztõknek 2 zseniális innovációt kellett kidolgozniuk. Ezek a következők:
-Elrendezni az aláírási adatokat az oldalláncokban Merkle fa formájában.
-Megtartani az aláírási adatok egy részét a blokk új részében.
Mi a Merkle fa?
A fenti ábra megmutatja, hogy néz ki egy Merkle fa. A Merkle-fában minden nem-levél csomópont a gyermek csomópont értékeinek hash-je.
Levél csomópont: A levél csomópontok a fa legalacsonyabb szintjén találhatók. Tehát a fenti ábra szerint a levél csomópontok az L1, L2, L3 és L4 lesznek.
Gyermekcsomópontok: A réteg alatti csomópontok a gyermekcsomópontok. Az ábra szerint a „Hash 0-0” és „Hash 0-1” feliratú csomópontok a „Hash 0” feliratú csomópont gyermekcsomópontjai.
Gyökér csomópont: A legmagasabb szintű „Top Hash” feliratú egyetlen csomópont a gyökér csomópont, más néven a Merkle gyökér.
A blokkon belüli összes tranzakció Merkle fa formájában van elrendezve, és az összes adat Merkle gyökérét a blokkban kell tartani. A tranzakciók mindegyike elérhető a Merkle gyökéren keresztüli átjárással.
Tehát, amit a Segwit fejlesztők javasoltak az az volt, hogy miért nem indítanak el egy másik Merkle fát, de csak az aláírási adatokkal? Ez volt az első újítás.
A második újítás
A második újítás az volt, hogy megtudtuk, pontosan hol kell elhelyezni az aláírási adatok Merkle gyökerét. A fejlesztők tudták, hogy a Segwit soft forkos aktiválásához az aláírás gyökerét be kell helyezni a blokkba. Az általuk választott pont a coinbase tranzakciós pont volt. Ne felejtsük el, hogy erről már korábban beszéltünk, a coinbase-tranzakció az első tranzakció, amely blokkban zajlik, ez alapvetően az a tranzakció, amely a bányászoknak jutalmat ad, és nincs bemeneti értéke.
Amit a fejlesztők nem tudtak észrevenni, az az volt, hogy ezáltal akaratlanul botladoztak valamiben, amelynek később sokkal súlyosabb következményei lennének.
Azáltal, hogy az aláíró Merkle-t egy új helyre helyezték a blokkban, egyre inkább a blokk méretét foglalták, anélkül, hogy először a blokk méretének korlátját növelnék. Tehát alapvetően az, amit a Segwit elért, az volt, hogy növelték a blokk méretét, és az egész átmenetet hátrafelé kompatibilissé tették, vagyis soft forkká alakították. Ez egy nagy áttörés volt, amely ideiglenes biztonságot adott a Bitcoin-hálózatnak a skálázhatósági problémáikkal kapcsolatban.
A hongkongi skálázhatóságról szóló egyezmény
A 2015. évi hongkongi egyezményben Dr. Wiulle bemutatta a Segwit javaslatot, amelyet nagyrészt igen kedvezően fogadtak. Ez volt a válasz, amelyet mindenki keresett. Remélte, hogy mindenki egyetért majd vele, ám ez nem sikerült így. Néhány bányásznak nagy problémája volt a Segwittel.
Amikor a fejlesztők elkészítették a Segwitet, egy speciális záradékot adtak hozzá. Csak akkor aktiválható, ha a bányászok 95% -a jóváhagyja azt. Végül is egy hatalmas változást jelent a rendszerben, és úgy gondolják, hogy a nagy többség megszerzése az, amit el kell érni. Ez azonban a rendszer megszakítását okozta. Néhány bányász nem akarta, hogy a Segwit aktiválódjon. Féltek, mivel a rendelkezésre álló blokkterület növekszik, több hely lesz elérhető a tranzakciókhoz, és ez csökkenti a várakozási időt.
Csökkenti a tranzakciós díjat
Ez viszont csökkenti a tranzakciós díjakat és megsemmisíti a „replace-by-fee” rendszert, amely a jövedelem fő módja (a blokk jutalom kivételével). Ennek eredményeként a Segwit megvalósítása elakadt. Ez viszont feldühítette a felhasználókat. A blokklánc összefüggésben a felhasználók olyan emberek, akik csomópontokat futtatnak a blokklánc hálózatban. Rájöttek, hogy valamit kell tenni annak érdekében, hogy a bányászokat arra ösztönözzék, hogy szétválasszák az aktivált blokkokat.
A bányászok mellett voltak olyan fejlesztők, akik nem voltak elégedettek a Segwit megoldással. Szerintük az ideiglenes megoldás nem volt elég jó, valami tartósabbat vártak, például a blokk méretének növelését. Az egyik „Bitcoin Unlimited” elnevezésű blokkméret-növekedést kínáló Bitcoin-ügyfélt komolyan támogatták. A DCG vezérigazgatója, Barry Silbert úgy gondolta, hogy a Bitcoin közösség zűrzavaros, és ha nem foglalkoznak ezzel, akkor a jövőben sok feszültséghez vezethet, ezért mindenkit összehívott egy találkozóra New York-ba. A találkozó kimenetele az úgynevezett „New York-i megállapodás”.
A New York-i megállapodás
2017. május 21-én a Bitcoin közösség kiemelkedő tagjai New Yorkban találkoztak az egyezmény érdekében. Hosszas megbeszélés után kompromisszum született a pro-segwit és a blokkméret növelési tábor között. A találkozó eredményét gyakran „A New York-i Megállapodásnak” vagy Segwit2x-nek hívják. Alapvetően ez egy kétlépcsős megállapodás.
1. lépcső: A Segwit beindul. A bányászok százalékos aránya, akiknek beleegyezésükre van szükségük ennek előállításához, 95% -ról 80% -ra csökken.A soft fork után minden olyan bányász, aki nem Segwit-barát blokkokat bányászik, automatikusan elutasításra kerül a blokkláncból. A bányászok, akik ezt támogatták, elkezdték a „NYA” betűk beillesztését a blokkokba.
2. lépcső: 6 hónappal a Segwit aktiválás után a blokklánc hard forkon megy keresztül, és a blokkméret 1 mb-ról 2 mb-ra növekszik.
A New York-i megállapodás következményei
Volt néhány nagyon hangos Segwit2x becsmérlő is. Valójában ők vezetettek az események sorozatához, amely végül a Bitcoin Cash-t hozta létre. A közösség több tagja azonban úgy döntött, hogy ez a legjobb út a Bitcoin előrelépéséhez. Mindenki nagyon izgatott volt a közelgő Segwit-aktiválás miatt, de aztán történt valami, a sok bonyodalom miatt a bányászok lemaradtak.
A Segwit nem volt aktiválva, amikor kellett volna, és ez széles körű pánikot váltott ki, mert úgy érezték, hogy ez még inkább felosztja a Bitcoin Core közösséget. Ez a BTC árát 2500 dollárról egészen 1900 dollárra csökkentette, ez volt a legalacsonyabb abban a hónapban. Ez az árcsökkenés megrémítette a bányász közösséget, és cselekvésre késztette őket. Július 20-ig, a Segwit aktiválásának első lépcsőjében, a BIP 91 aktiválás be volt zárva. Augusztus 8-ig elérte a nincs visszaút pontot, és végül augusztus 24-én a Segwit aktiválódott.
A segwit előnyei:
-Növeli a blokkok által igénybe vehető tranzakciók számát.
-Csökkenti a tranzakciós díjakat.
-Csökkenti az egyes tranzakciók méretét.
-A tranzakciók most gyorsabban megerősíthetők, mert csökken a várakozási idő.
-Segít a Bitcoin skálázhatóságában.
-Mivel az egyes blokkokban növekszik a tranzakciók száma, ez növeli a bányász által beszedett összes díjat.
-Eltávolítja a tranzakció formálhatósági problémáját
-Segít a Lightning protokoll aktiválásában.
-Eltávolítja a kvadratikus hashelési problémát: A kvadratikus hashelés olyan probléma, amely a blokk méretének növekedésével jár. A probléma az, hogy bizonyos tranzakciókban az aláírási hash skálák négyzetesen jelennek meg.
Alapvetően a tranzakciók összegének megduplázása egy blokkban megduplázza a tranzakciók számát, és ez viszont megkétszerezi az aláírási adatok mennyiségét, amely ezen tranzakciók mindegyikében található. Ez a tranzakciókat még nagyobb méretűvé tenné, és nagyban meghosszabbítja a tranzakciók idejét. Ez megnyitja a kaput az olyan rosszindulatú felek számára, akik esetleg spammel szeretnék teletömni a blokkláncot.
A Segwit megoldja ezt az aláírási hash kiszámításának megváltoztatásával, és ennek eredményeként az egész folyamat hatékonyabbá válik.
A Segwit hátrányai
-A bányászok most alacsonyabb tranzakciós díjakat kapnak minden egyes tranzakcióért.
-A megvalósítás összetett, és mindenki saját maga kell végrehajtsa a Segwitet. Nagy esély van arra, hogy elsőre nem sikerül tökéletesen.
-Ez jelentősen növeli az erőforrások felhasználását, mivel a kapacitás, a tranzakciók és a sávszélesség növekedni fog.
-Amint a Bitcoin Cash létrehozása megmutatja, végül felosztotta a Bitcoin Core közösséget.
-A Segwit másik problémája a karbantartás. Az aláírási adatokat tartalmazó oldalláncot a bányászoknak is karban kell tartaniuk. A fő blokklánccal ellentétben azonban a bányászoknak nincsenek pénzügyi előnyei ennek megtételéhez, ezt pro-bono módon kell megtenni, vagy valamilyen jutalmazási rendszert kell kidolgozni, hogy ösztönözze a bányászokat.
Mások ezeket is olvasták! Ajánlott cikkjeink:
- Bitcoin Vásárlás Bankkártyával | Gyorsan és Egyszerűen| Instant Bitcoin Vásárlás
- Bitcoin és Kriptovaluta Kereskedés Kezdőknek Lépésről Lépésre | Bitcoin Vásárlás és Eladás Egyszerűen
- Passzív jövedelem kriptovalutából – Íme a 10 legjobb Copy Trading Platform 2021-ben
- A 6 legjobb bitcoin pénztárca (wallet) 2021-ben
- A 10 legjobb hardver péntztárca bitcoin és altcoin tárolásra – értékelés, összehasonlítás
- 5 kecsegtető lehetőség a pénzed kamatoztatására 2021-ben
- Ezekre kell figyelned, ha el akarod kerülni az adathalászokat
- 7 legjobb bitcoin (és altcoin) pénztárca mobilra – iOS-re és Androidra egyaránt
Olvasd el a legnépszerűbb tőzsdékről szóló értékelést és véleményeket! Oszd meg tapasztalataidat, véleményedet és segítsd a kriptoközösséget!
- Coinbase leírás, vélemények és összehasonlítás – Segítsd a kriptoközösséget és írd le tapasztalataidat!
- Binance vélemények és összehasonlítás – Te próbáltad már? Írd le tapasztalataid és segíts másoknak!
- Kraken értékelés és vélemények – Oszd meg tapasztalatod és véleményed a kriptoközösséggel!
- Crypto.com vélemények és leírás – Te próbáltad már? Oszd meg tapasztalataidat a többiekkel!
