Mit jelent a Google beperelése a Web3 számára?

Mit jelent a Google beperelése a Web3 számára?

A web2-t kétségtelen, hogy a Google emelte arra a szintre, ahol most van. Most viszont úgy néz ki, le kell rombolni ezeket a tartóoszlopokat, hogy felépülhessen az internet következő verziója.

A tech óriás ellen az Egyesült Államok Igazságügy minisztériuma, és 11 állama adott be keresetet. Eszerint a vállalat kizárólagossági megállapodást kötött mobilkommunikációs- és böngészős cégekkel, hogy ő legyen az alapértelmezett keresőmotor szolgáltatója, ezzel pedig szinte a teljes keresési piacon befolyást szerzett. Emellett a YouTube, az Android, és a hasonló cégek felvásárlásával még tovább növelte a szerepköreit, megkerülhetetlenné vált.

Tömören megfogalmazva egy monopóliumot épített ki, és az intézményi rendszere segítségével kontrollálhatja a teljes technológiai piacot, ezzel egy időben pedig korlátozza a felhasználók lehetőségeit. Emellett pedig akadályozza a web3 kialakulását, amely a decentralizációt a felhasználók aktívabb részvételével érné el, a nagy vállalati szereplők helyett. Ezzel pedig azt teszi, amit az ő előtte lévő cégek tettek, mikor az eredeti web1-et alig akarták hagyni, hogy web2-vé váljon.

Megfigyelési kapitalizmus

A tech-szakíró Cory Doctorow szerint a trösztellenes intézkedések létfontosságúak, hogy a társadalomban fenntartható legyen az egyén szabadsága. A „Hogyan pusztítsuk el a megfigyelési kapitalizmust?” című könyvében így ír erről:

„Ha megtagadjuk a Google jogát, hogy ennyire sok szolgáltatást egyesítsen, akkor tulajdonképpen azt is megtagadhatjuk tőle, hogy uralja az internetes keresési szektort. Ha pedig megszüntetjük ezt a dominanciát, akkor a Google mérnökei és termékmenedzserei végre valóban szembesülnek azzal, hogy a felhasználók esetleg nem őket választják.”

Doctorow könyve egyfajta gondolatébresztő beszélgetésként reflektál Shoshanna Zuboff „A megfigyelési kapitalizmus kora” című művére, ahol először leírták ezt a fogalmat. Zuboff úgy véli, „ez a fajta kapitalizmus többféleképpen tart igényt az emberi tapasztalatokra, mint nyersanyagokra, amelyekből aztán viselkedési adatokat tud kinyerni”.

Egyszerűen megfogalmazva, megfigyelnek minket, manipulálnak, aztán megnyírnak, mint egy birkát.

Példaként említi a Google által kiadott okostermosztátot, a Nest-et. A készülék csatlakozni tud a többi Google alapú IoT eszközhöz, és természetesen csak a Google operációs rendszerével működik rendesen. Ezek az eszközök aztán elképesztő mennyiségű adatot gyűjtenek be rólad, majd továbbítják azokat egy adatközpontba. Ezek segítségével pedig a Google még több terméket tud eladni neked.

Ezt pedig úgy nevezik, hogy monopólium.

Az AT&T esete

Felmerülhet a kérdés, hogyha a Google rendszerét szétszedjük, és számos elkülönülő szervezetre tagoljuk, akkor esetleg nem születnek meg az olyan „forradalmi” találmányok, mint egy okostermosztát. Doctorow egyáltalán nem így gondolja.

A Google és a többi nagy techcég párhuzamba állítható az amerikai AT&T telekom-óriással, amely a Japán-USA kereskedelmi háború közepén ment csődbe. Akkor sokan attól tartottak, hogy egy ilyen esemény teljesen romba döntené az USA technológiai iparágait.

„1982-ben széthullott az AT&T, ez pedig a legjobb dolog volt, ami Amerikával történhetett. Az AT&T fő fókusza nem az volt, hogy versenyre keljen a japán elektronikai cégekkel. Ehelyett teljesen megpróbálta elfojtani az internet növekedését, hogy megőrizze a telekommunikációs monopóliumát.”

Az AT&T úgy csinált pénzt, hogy díjat szedett a telefonhasználatért, és a rendszer biztosításáért. Az internet nem így működik, ott a rendszer mindenhol megvan. Az irányítás pedig a nagy központokból a hálózatok végpontjaihoz kerültek, a felhasználókhoz. Ők futtatták a kedvük szerinti programokat a saját gépeiket, ma pedig a kívánt appokat a telefonjaikon.

Más szóval, a Google ma azért létezhet, mert akkor az AT&T bedőlt.

Válaszúthoz ért a web3

Most az USA az ázsiai országokkal kezdett kereskedelmi háborúba, elsősorban Kínával. A meccs pedig ugyanúgy megy, mint régen.

Harold Montgomery, a Wirex egyik vezetője így nyilatkozott:

„A Google szétdarabolásához vezethet ez a beadvány. Attól függően, hogy ez hogyan megy végbe, alaposan fel is gyorsíthatja a web3 fejlődését, és még inkább decentralizálhatja az irányítási sémákat. Ráadásul gyorsabban, mint gondoljuk.”

Jack O’Holleran, a SKALE Labs ügyvezetője szerint előbb-utóbb mindenképpen elérünk a web3 fázisába.

„Ez a kormányzati trösztellenes vizsgálat elég jól rámutat, hogy hogyan vélekednek az emberek a nagy internetes cégekről. Mint beadvány, persze sokkal kisebb hatása lesz, mint a web3 tényleges megérkezésének. A történelemből tudjuk, hogy ha egy vállalat túl nagyra nő, szinte mindig komoly veszteségekkel esik szét.”

Justin Hunter egyelőre szkeptikus. A Graphite, egy privacy-fókuszú Google Docs versenytárs alapítója az egész karrierjét a web3-ra tette fel. Ő nem az AT&T esetét hozza fel, hanem egy másik cégét.

„Szerintem a kormány végül nyerni fog, és a Google úgy jár, mint a Microsoft a 90-es években. Az a korlátozás nagy törést okozott, de nem tudta megakadályozni a Microsoftot abban, hogy a része maradjon egyfajta oligopóliumnak. Egy trösztellenes vizsgálat, még ha sikeres is, hosszú távon nem biztosítja, hogy tényleges verseny legyen.”

A Microsoft esetében az operációs rendszert, és a többi szoftver-komponenst szét kellett választani, és a hozzáférési jogokat más vállalatok is megkaphatták.

Luther Lowe,  a Yelp egyik elnökhelyettese is hasonlóan gondolkodik.

„A Microsoft azzal töltötte a 90-es éveket, hogy a szomszédos piacokat is megpróbálta letarolni. Az oprendszerek terén szerzett dominanciáját próbálta érvényesíteni a böngészőknél is.”

Ha nem lett volna az akkori trösztellenes akció, akkor elképzelhető, hogy a Microsoft, érzékelve a feltörekvő Google értékét, egyszerűen lemásolja a rendszerüket, és alapértelmezetté teszi a keresőalgoritmusukat az Internet Explorer böngészőjükben. Ezzel még azelőtt végzett volna a Google-el, hogy a web2 egyáltalán megszületett.

„A nagyobb trösztellenes ügyek, és a kormányzati megfigyelés fel tudják frissíteni a piacokat, és elősegíthetik a paradigmaváltásokat. A web3 szempontjából ez az USA vs Google ügy a legjobbkor jött.”

Hunter egyetért abban, hogy a blokkláncos vállalkozások számára a beadvány sok pozitívumot hozhat.

„Végre ténylegesen lesz értelme elgondolkodni, hogy hogyan lehet több felhasználót elérni. Ha a keresési szektorban megnő a verseny, az magával hozza a nyitottabb keresőoptimalizálási lehetőségeket is. A legnagyobb baj viszont az, hogy a web3 egyelőre azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne használni a technológiát. Inkább azon kellene, hogy a kriptoközösségeken kívül is felfedezzék maguknak a felhasználók.”

O’Holleran viszont bizakodó: „A következő évtizedben a keresőmotorok közösségi tulajdonúak lesznek, és nyílt forráskódúak. A felhasználók fognak dönteni a fontos kérdésekben, a decentralizált internetnek köszönhetően.”

De ki fogja feltekerni a termosztátot?

Ezeket olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

 Kezdőknek Közösség  Egyéb
 Bitcoin Útmutató  Likeolj minket Facebookon!  Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató  Csatlakozz Discord-on!  Videók
 Kripto Szótár  Kövess minket Youtuben is!  Altcoinok

Még több cikk

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments