A centralizált kriptotőzsdék veszélyei, melyekre neked is figyelned kellene

pericole burse de criptomonede centralizate știri crypto A kriptód nem a te a kriptód centralizált kriptotőzsdék veszélyei

A kriptotőzsdék száma az elmúlt években, hónapokban rendkívüli ütemben kezdtek el nőni. Ahogy egyre többeket érdekelnek a kriptopénzek, úgy a kriptotőzsdék iránti igény is megnőtt. Nem is csoda, hiszen ez az egyik legkényelmesebb és legkézenfekvőbb mód a kriptovaluták vásárlására, eladására vagy akár kereskedésére. Sokan nem tudják, hogy a kriptotőzsdéket két csoportba lehet osztani: centralizált és decentralizált kriptotőzsdék. Lássunk néhány példát mindkettőre:

Centralizált kriptotőzsdék (Centralized Crypto Exchange – CEX): Binance, Coinbase, Kraken, Huobi, stb.

Dentralizált kriptotőzsdék (Decentralized Crypto Exchange – DEX): Balancer, IDEX, 0x, Bancor, stb.

Habár szinte ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, mégsem vehetjük őket egy kalap alá. Azt mindenkinek tudnia kell, de mégis sokan figyelmen kívül hagyják, hogy a tőzsdék kockázatosak, főleg a kriptotőzsdék. Mindjárt részletesebben beszélünk róla, hogy miért is van ez így. Ugyan mindkétféle kriptotőzsde hordoz veszélyeket, ugyanis ha a pénzed egy tőzsdén van, az azt jelenti, hogy online van így a legpotenciálisabb célpontok soraiba lépett elő, de tudni kell, hogy a centralizált tőzsdék jóval több veszélyt hordoznak magukban, mint a DEX-ek. Erre szeretnénk kitérni és rávilágítani, hogy mik is azok a kockázatok, melyek a CEX-ek használatával járnak.

A Centralizált tőzsdék veszélyei

Nem győzzük hangsúlyozni oldalunkon, hogy ne tárolja senki a koinjait egyetlen kriptotőzsdénél sem, hiszen bármennyire biztonságosnak is tűnik, nem képesek 100% biztonságot nyújtani. Számos példa igazolja ezt. Évente több tíz- vagy akár száz millió dollár értékű kriptopénzt tulajdonítanak el a kriptotőzsdékről, főleg a centralizált kriptotőzsdékről. A következőkben felsoroljuk nektek azokot a tényeket, melyek bizonyítják, hogy veszélyesebb centralizált kriptopénz tőzsdénél tartani a kriptód, mint gondolnád.

1. A kriptód nem a te a kriptód!

A kriptód nem a te a kriptód centralizált kriptotőzsdék veszélye

Örökérvényű mondás, hogyha nem birtoklod a privát kulcsot a kriptódhoz, akkor az nem a te kriptód! Ha már használtál kriptotőzsdét, akkor bizonyára feltűnt, hogy amint beutaltad a kriptopénzed valamelyik centralizált tőzsdéhez, onnantól elveszítetted a valódi irányítást a kriptopénzed felett. Látszólag továbbra is te kezeled, de ez csak a látszat, ugyanis ez csak addig működik, míg nem történek valami probléma.

A centralizált kriptotőzsdék hasonlóképpen működnek, mint a bankok. A beutalt összeg általában egy gyűjtőszámlára érkezik, amit majd a cég a te fiókodhoz tartozó számlán (tárcában) jóváír, kiutalás esetén pedig az adott cég küldi ki a pénzt a te kérvényezésedre.

Hogy mi arra a garancia, hogy ezt tisztességesen meg is teszi? Valójában semmi, de az igazság az, hogy a komoly centralizált tőzsdék igyekezni fognak mindig teljesíteni a kérésed, ha nincs semmi probléma, hisz ez az ő érdekük is. Igen, jól gondolod, ha komoly probléma adódik (hacker támadás, szabályozási gondok, rendszer összeomlás, stb.), akkor már nem biztos, hogy a te érdekeid fogják szem előtt tartani elsőként.

Szóval ott tartunk, hogy megérkezett a letéted az adott kripto pénztárcádba, amelyet automatikusan generált neked a cég regisztrációkor. Nos, ehhez neked „nincs valódi hozzáférésed”, hiszen a cím privát kulcsát, ami az egyetlen tényleges hozzáférést és tulajdonjogot jelenti a tárca és a benne tárolt koinok fölött, a kriptotőzsde birtokolja „biztonságban”.  Tehát a valódi irányítást a kriptopénzeid fölött átadtad az illető tőzsdének.

2. A biztonságot elég nehéz biztosítani

kriptopénz biztonság centralizált kriptotőzsdék

A mai digitális világban a biztonságot eleve elég nehéz biztosítani. Sokszorosan érvényes ez a centralizált kriptotőzsdék esetén, hiszen hackerek számára 2020-ban ezek a legpotenciálisabb célpontok közé tartoznak. Ugyan a kriptopénzek biztonságot képesek nyújtani, a kriptotőzsdékről ez nem feltétlenül mondható el. Tavaly, 2019-ben rekordot ért el a tőzsdéket ért támadások száma, összesen 12 kriptotőzsdét sikerült meghackelni. Az ezektől ellopott kriptopénzek értéke közel 300 millió dollár volt, illetve több, mint 500.000 felhasználó adatait szerezték még. 2020-ban még rosszabb a helyzet, csupán a most szeptemberi KuCoin hackelást több, mint 150 millió dolláros veszteségre becslik.

Minden tőzsde annyira biztonságos, amennyit hajlandóak a biztonságra fordítani. Sajnos itt is érvényes az a tény, hogy 100% biztonság nem létezik és ezt a hackerek is tudják, így igyekeznek is megtalálni az esetleges réseket. Az, hogy ebből a felhasználók mennyit éreznek az változó. Néha a cég képes kárpótolni minden felhasználót, de csak kriptóban, az ellopott adatokat már nem lehet visszaszerezni. Sajnos az sem ritka, hogy az ügyfél soha de soha nem kapja vissza a pénzét. Mivel ez egy elég friss ipar, így nincsen rá egységes kidolgozott szabályozási rendszer a világon, minden ország a maga sajátos módján igyekszik szabályozni a kriptotőzsdék tevékenységét azzal a céllal, hogy megvédjék a mit sem sejtő ügyfeleket a hasonló veszélyektől.

3. Szabályozási problémák

kriptopénz szabályozás

Ahogy azt már említettük, a blokklánc és kriptopénz ipar nagyon újkeletű. Szabályozásról még csak az utóbbi pár évben beszélhetünk, és még mostanra sem sikerült egységes szabályozást alkotni, hiszen a kormányok véleménye sokszor nem egyezik a kriptopénzekkel kapcsolatban. Nem elég, hogy nehéz kiválasztani az eszközosztályt, ahová sorolni lehetne a kriptovalutákat, még azon is zajlik a vita, hogy szükség van-e egyáltalán kriptovalutákra és hogy valóban van-e hasznuk. Nos, ezen lehetne tépelődni, hiszen mindig lesznek, akik kételkednek, viszont a tény az, hogy a vezető országok, mint USA, Japán, Kína, stb. már nyitottak a szabályozás felé.

A szabályozásnak viszont megvan a maga kis „sötét oldala is”. Az szép, hogy meg akarják védeni az embereket, viszont milyen áron? A szabályozás nem jelent más, mint KYC és AML bevezetését, esetleg a teljes kriptopénz ipar kontrollálását. Ez pedig ellent mondana a kriptopénzek decentralizált jellegével, aminek a lényege éppen az lenne, hogy visszaadja az irányítást a bankok és kormányok kezéből a hétköznapi ember kezébe. A szabályozás megköveteli, hogy minden adat rögzítésre kerüljön, minden tranzakció felügyelve legyen és minden tevékenység személyazonossággal rendelkező ügyfélhez köthető legyen.

Előnyei is vannak a CEX-nek

Nem akarunk senkit elriasztani a (centralizált) kriptotőzsdék használatától, csupán arra szerettük volna felhívni a figyelmeteket, hogy milyen kockázatokkal járnak, illetve hogy mindenki legyen tisztában azzal a ténnyel, hogy ezen tőzsdék használata nem kockázatmentes. Ha már felhívtuk a figyelmet a centralizált kriptotőzsdék veszélyeire, akkor azért azt is említsük meg, hogy miért szeretik őket mégis oly sokan.

Az igazság az, hogy a legtöbb kezdő egy ilyen kriptotőzsdénél kezdi, hiszen kézenfekvő, felhasználóbarát és nagyon népszerű opció, illetve ezek voltak sokáig csak elérhetőek. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy ezek hidat biztosítanak a hagyományos pénzügy és a kriptoipar között, ugyanis lehetővé teszik, hogy fiat pénzért (dollárért, euróért, stb.) lehessen kriptovalutát vásárolni.

Következtetésképpen a lényeg, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a centralizált kriptotőzsdék sem képesek 100% biztonságot nyújtani. Egyik sem. Még akkor sem, ha ezidáig nem történt vele semmi. Bármelyiket is választjuk, érdemes őket fenntartásokkal kezelni és utánajárni, továbbá pedig mindig csakis annyi kriptopénzt tárolni az adott tőzsdénél, amennyi valóban szükséges.

Íme 3 népszerű kriptopénztőzsde 2020-ban:

Binance

Coinbase

Crypto.com

 

Ezeket olvastad már?

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

 KezdőknekKözösség Egyéb
 Bitcoin Útmutató Likeolj minket Facebookon! Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató Csatlakozz Discord-on! Videók
 Kripto Szótár Kövess minket Youtuben is! Altcoinok

Még több cikk